Megszűnik az egyirányú gázfüggőségünk, vezető tranzitország lehetünk a régióban

A Kárpát-medence kissé huzatos hely: az évszázadok során sok hadsereg vonult át rajtunk és mindegyik végigpusztította az országot. Pedig ennek a geopolitikai elhelyezkedésnek lehetnek kedvező aspektusai. Jó néhány szállítási és közlekedési folyosó a területünkön halad át, például a gázvezetékek útvonala. Úgy tűnik, hogy most sikerül előnyt kovácsolnunk a földrajzi helyzetünkből, hiszen Magyarországon keresztül a következő években több nagy nemzetközi tranzitút nyílhat meg. Cikkünkben a három legesélyesebb projektet mutatjuk be.

Az amerikaiak kedvence a román földgáz

Talán a legközelebb áll a megvalósuláshoz a Romániából érkező vezeték, amely kiinduló pontja az osztrák OMV és az amerikai Exxon Mobil által közösen kitermelt Fekete-tengeri földgázmező. Előkészületben van, illetve van olyan szakasz, ahol már folyik a BRUA (Bulgária-Románia-Magyarország-Ausztria) gázfolyosó építése. Ezen, ha egyszer elkészül, akkor évi 4,4 milliárd köbméter földgázt lehet évente szállítani. Érdemes tudni, hogy Magyarország évi gázfelhasználása mintegy 7 milliárd köbméter körül alakul. Nagyon nehéz kibogozni, hogy a történet jelenleg hol tart. Az biztos, hogy az amerikai kormány nagy erőkkel lobbizik az ügyben. Nemrég járt Budapesten Rick Perry energiaügyi miniszter lobbizni, és Pompeo külügyminiszter is szóba hozta a témát a tárgyalásai során. De mi higgyünk a magyar kormánynak, és ezért idézzük Szijjártó Péter külügy- és külgazdasági miniszter szavait:

az energiadiverzifikáció következő lépése most Magyarország egyik NATO- és egyik európai uniós szövetségesén múlik – Románián.

A horvátok szerencsétlenkednek, a szlovének igent mondtak

Évek óta folynak a tárgyalások Horvátországgal, hogy a Krk szigetén létesítendő termináltól épülne egy cső Magyarország felé, amelyen keresztül cseppfolyósított földgázt vásárolhatnánk. A horvátok teljesen leragadtak a Mol-INA botrányban, és jelenleg nem csinálnak semmit. Ám úgy tűnik, hogy a szlovénekkel sikerül megállapodni, és épülhetne egy folyosó Olaszország felé. Így Magyarország számára elérhetővé válna az itáliai LNG-terminál és tengeri úton importálhatnánk földgázt, a horvátok pedig csinálhatnának, amit akarnak. Jelenleg ott tart az ügy, hogy Magyarország és Szlovénia közösen pályázik uniós támogatásra a megépítendő vezetékhez.

Déli vagy Török Áramlat

Magyarország számára mindenképpen fontos, hogy az Északi Áramlat ikertestvére, amit régen Délinek hívtak, most Török Áramlatnak hívnak, ami Ukrajna elkerülésével szállít orosz gázt Európába, megépüljön, és Magyarországon keresztül haladjon.

Ezt nemrégiben Orbán Viktor miniszterelnök jelentette ki. Emlékezetes, hogy néhány éve az oroszok megkezdték a Déli Áramlat kivitelezését Bulgárián keresztül. Ám az az építkezés az Európai Unió és az Egyesült Államok nyomására leállt. Azóta azonban elkészült és már üzemel a Török Áramlat. Az elképzelések szerint az ehhez kapcsolódó vezeték haladna át hazánkon és menne tovább Nyugat-Európa felé.

A BRUA ügye az Európai Unió elé került

Ezekből a tervekből a BRUA vezeték már a kivitelezés szakaszába jutott. A román gázszállítási rendszerüzemeltető, a Transgaz idén nyáron kezdte meg a bolgár-román-magyar-osztrák (BRUA) gázfolyosó romániai szakaszának építését, amelynek a kapacitása évi 4,4 milliárd köbméter lenne. A projekt 2020-ig lezáruló szakaszában 479 kilométer vezetéket fektetnek le a dél-romániai Podisortól a bánsági Temesrékasig. A félmilliárd eurós beruházás egyharmadát, pontosan 179 millió eurót az Európai Unió biztosítja. A BRUA-folyosó új romániai vezetékét csak a projekt második, 2022-re elkészülő fázisában építenék tovább Temesrékastól az ötven kilométernyire lévő Arad megyei újpanádi gázelosztó pontig.

A vezeték keleti ágával úgy tűnik, minden rendben van, de komoly vita alakult ki a mosonmagyaróvári interkonnektor kapacitását illetően. A magyar és a román fél váratlanul úgy módosította a terveket, hogy az eredeti elképzelésekkel szemben a gáz Ausztriába nem közvetlenül Magyarország felől jutna el, hanem Szlovákián keresztül. Így a tervezetthez képest kevesebb gáz érkezne nyugati szomszédunkba, amit ők sérelmeznek. Az osztrákoknak az a célja, hogy a román földgázt Baumgarten an der Marchnál osszák el Nyugat-Európa felé, ugyanúgy, ahogy az orosz gázzal teszik. Most úgy tűnik, hogy a románok és a magyarok ezt szeretnék megkerülni, mert úgy vélik, hogy jobb árat kapnak a piacon, ha maguk értékesítenek. A vita odáig fajult, hogy az Európai Unió Gázügynöksége (ACER) elé került, és állítólag áprilisban végleges döntést hoznak az ügyben.

A Dunántúl gázellátása jelentősen javulna

A magyar-szlovén vezeték kapacitása évi 2 milliárd köbméter lenne, és elsősorban a Dunántúl télen gyakran kritikus ellátási helyzetén javítana. A beruházás költségei nem nyilvánosak, de becslések szerint a magyar félre jutó kiadás mintegy 50 milliárd forint lehet. De ez az acél, illetve az acélcső világpiaci árának alakulásától függ. A másik előny, hogy Magyarország közvetlenül vásárolhatna az olasz gázpiacon, amely Európában a második legnagyobb. Ugyanis Olaszország vezetékes kapcsolattal rendelkezik Algériával és Tunéziával, ahonnan nagy mennyiségben importál földgázt. Bár ennek az szab korlátot, hogy az olasz piac meglehetősen drága. De ha megépül a nagy LNG-terminál, akkor nagy mennyiségben érkezhet amerikai, katari vagy akár orosz cseppfolyósított gáz a félszigetre. Ez letörheti az árakat.

Vannak más tervek is

Végezetül a már említett Török Áramlat mellett létezik egy Izraelből érkező vezeték terve, amely szintén a Balkánon keresztül jutna el felénk. Továbbá lehetőség lenne rá, hogy Szlovákián keresztül kapcsolódjunk az Északi Áramlathoz. De ezek csak tervek, és közel sem biztos, hogy valaha lesz belőlük valami. Addig is figyeljünk csak a szlovén és román irányra, amelyek jelentős haszonnal járhatnak Magyarország számára.