Pesti Srácok

Mekkorák a valós ukrán veszteségek? – Ki hazudik, a Pentagon vagy Kijev?

Mekkorák a valós ukrán veszteségek? – Ki hazudik, a Pentagon vagy Kijev?

Csak 31 ezer ukrán katona halt meg az orosz erőkkel folytatott kétéves harcok során – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök, aki szerint a veszteségek száma még Kijev nyugati támogatóinak becsléseinek is alatta van. Zelenszkij vasárnap az ország fővárosában tartott beszédében azt állította: „31 ezer ukrán katona halt meg ebben a háborúban – nem 300 ezer, nem 150 ezer, nem az, amiről Vlagyimir Putyin orosz elnök és álnok köre hazudik. De ettől függetlenül minden egyes ilyen veszteség nagy áldozat számunkra.”

Érdekessége eme szomorú adatoknak, hogy az ukrán kormány 2022. október 30-án igen megharagudott Ursula von der Leyenre, amikor az Európai Bizottság elnöke a sajtónak 100 ezer elesett ukrán katonáról beszélt. A politikusnő még a Twitteren is közzétette ezt az állítását, mire a kijevi kormány élesen reagált, hogy csak a hadsereg főparancsnokának, a honvédelmi miniszternek vagy Zelenszkij elnöknek van joga a veszteségekről adatokat publikálni. Az ukrán kormányszóvivő azt is tudni akarta, hogy Von der Leyen asszony honnan kapta ezeket az adatokat. Bohdan Szenik, a hadsereg egyik szóvivője azt is elmondta, hogy ezek az adatok titkosítottak.

2023 augusztusában a New York Times liberális napilap is foglalkozott a témával, Mark A. Milley tábornokot, vezérkari főnököt idézve, aki szerint 100 ezer felett van az elesett ukrán katonák száma. Később egy privát beszélgetésben elmondta, hogy a szám inkább a 120 ezerhez közelíthet. Milley ezt a becslést még jóval a cikk megírása, a bahmuti harcok előtt tette, ahol katonák ezrei estek el mindkét oldalon. Voltak amerikai szakértők, akik tavaly nyáron 70 ezerre becsülték az elesettek számát és 120 ezerre a sebesültekét ukrán oldalon. Ezeket a számokat említette abban az időben a francia Le Monde írása is.

A sikeretelen tavaszi offenzíva után a Pentagon már nem is említett konkrét számokat, hanem „komoly veszteségekről” („very-very hard situation”) beszélt. Az USA védelmi minisztériumának szakértői úgy látták, hogy a nyugati fegyverek egynegyede is megsemmisült ekkor. A rendkívül magas ukrán veszteségek meg is döbbentették a Pentagont, hiszen a vietnámi háborúban, amely két évtizedig tartott, 58 ezer amerikai katona esett el, a szintén húsz évig tartó afganisztáni misszióban 2448, az afgán és külföldi katonák összes vesztesége pedig 69 ezer volt 2001 és 2021 között.

PestiSracok facebook image

Dr. Resperger István ezredes, egyetemi tanár tavaly szeptemberben azt nyilatkozta a veszteségek ügyében: „jelen pillanatban a legóvatosabb becslések szerint is 150 ezer halottja van Ukrajnának, 450 ezer a sebesültek száma, amiből 150 ezer soha nem fog járni”. Az orosz oldalon szerinte nagyjából 100 ezer halott és 300 ezer sebesült az eddigi mérleg.

Az orosz védelmi minisztérium az ukrán csapatok veszteségeit 400 ezer körülire becsüli, ebből csak 2023-ban több mint 215 ezer katona esett el a közel ezer kilométeres fronton. Ezt a becslést a múlt hónapban tették közzé, mielőtt az orosz erők a jelentések szerint több mint 1500 ukrán katonát számoltak fel a Donbassz kulcsfontosságú erődítményének, Avgyijivkának a felszabadítása során a múlt hétvégén.

Fotó: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.