• Home
  • Forró drót
  • Magyar ugar
  • Világugar
  • Az alvilág titkai
  • Eco
  • A Hálózat örök?
  • Sport
  • Vezércikk
  • Huszonötödik óra
  • Arcok
  • Agrárcsászárok
PestiSrácok
  • Forró drót
    • Fényes nappal, egy villamosmegállóban szúrtak meg egy férfit Budapesten
    • Menczer: az oltási kedvet Brüsszel befolyásolja negatívan, mert nem kötött le időben elég vakcinát
    • Dopeman elárulta, “mennyit fizet neki a Fidesz”
    • Fake Nyuszet – Gyurcsány nyugdíjasklubja lázad az oltás ellen
    • Extrém hideg – Megdőlt a téli szezonrekord
  • Magyar ugar
    • Vakcinaügy: az EU-ban dühöngenek, Gyurcsányné csúcsra járatja az álhírgyárat
    • Saját hívei szedik szét a kapkodó és populista Momentumot, Gyurcsány mézesmadzagjára cserélte a lelkiismeretét a Jobbik – Gaudi-Nagy Tamás a Karanténvlogban
    • A Vörös Polip visszavág – Szegeden rabosították a helyi bírósági mutyikat feltáró kolléganőnket, Füssy Angélát (Videó!)
    • Karácsony Szeviép-ügye: 13 milliárd forintot követelnek kifizetetlen alvállalkozók (videó!)
    • A holland fickó esete a jogállamisággal, avagy a fagyi visszanyalt – Novák Katalin vitriolos fb-posztja
  • Világugar
    • A német CDU továbbra is Merkel markában marad – Orbán Viktor bízik az együttműködésben
    • Nagy Ervin balladája: Soros-könyvből idézett szó szerint, pár perc alatt letiltotta a szöveget a Facebook
    • Hegyi-Karabah – Ismét tárgyalóasztalhoz ültette Putyin Moszkvában az azeri elnököt és az örmény kormányfőt
    • Hidegháborús nosztalgia – Joe Biden visszahozhatja az ellenséges viszonyt Észak-Korea és az Egyesült Államok között
    • Századvég: a nemzeti identitását senki nem akarja föladni
  • Az alvilág titkai
    • Egy maffiaállam mindennapjai: öngyilkos főrendőr, korrupt bírák és ügyészek, érinthetetlennek hitt oligarchák
    • A rendőrség oszlatta fel M. Richárd szilveszteri drogpartiját
    • Elásott stróman, bérgyilkosok, áruló titkosszolgák – Szavazzanak az év alvilági PS-sztorijára!
    • Volt maffiaellenes főrendőr: a Gyurcsány-korszakot átszőtte a szervezett alvilág, egy miniszterre rá is kellett volna rúgni az ajtót (PS-interjú!)
    • Hét évet kapott jogerősen a rendőrség csúcsvezetőit lefizető diszkócsászár, Vizoviczki László (Frissítve!)
  • Eco
    • Pénzügyminisztérium: az elektronikus fizetés a vállalkozások versenyképességét növeli
    • Folytatódhatnak az Északi Áramlat–2 csőfektetési munkálatai Németország felségvizein
    • Kiderült, hogy kik állnak a Marketing Diamond Díj mögött
    • Tizenötmilliárd forintra nőtt a divat- és designipari pályázat keretösszege
    • Szijjártó Péter: a magyar kormány azt várja az OECD-től, hogy segítse és ne kioktassa tagországait
  • Vezércikk
    • Jourova és bűntársai leköpték külhoni magyar testvéreinket
    • Csoda történt! Szétfeszíti a szeretet és a magyarságtudat Gyurcsányt…
    • Boszorkányok márpedig léteznek!
    • Jeszenszky Zsolt: Tüntetések, halottak
    • Hullaházy Ákos kilovagolt a halottasházból
  • Sport
    • Magyarország győzelemmel mutatkozott be a férfi kézilabda-világbajnokságon
    • A magyar válogatott Szalai Attila a török Fenerbahce játékosa lesz
    • Három jelöltre lehet szavazni a Barcelona elnökválasztásán
    • Csodát várnak a horvátoktól Diósgyőrben!
    • Különleges férfi kézilabda-világbajnokság következik – A magyar válogatottól elvárás a középdöntőbe jutás
  • A Hálózat
    • „Az a benyomásom, hogy a nyolcvanas-kilencvenes évek médiasztárjai egytől-egyig küldött emberek voltak” – Tabudöntögető beszélgetés Schiffer Andrással a PestiTV-n
    • Kubai napfény és az egykori Andrássy-villa kényelme: BM-es feleség, ÁVH-s exférj – Az örökké sikeres „Meruk-klán” nyomában
    • Schiffer András Vásárhelyi Miklósékról: „Arra az aljas, gyilkos uszításra, amit a Szabad Nép művelt, nincs bocsánat.” (PestiTV)
    • Ügynök volt, meg nem is: Schiffer Ferencet beszervezték, de nem volt hajlandó jelenteni – Az aktanyilvánosságért harcoló Schiffer András néhai nagybátyjának története
    • Meruk Vilmos, a bolsevik „Robert de Niro” – Taxisofőrből lett a szovjetek mindenhol bevethető tisztogató-kádere
  • Arcok
    • Megjárta a poklot, hogy találkozzon Istennel – Csókay Andrással készített portréinterjút Bohár Dániel a Mi vagyunk a magyarokban (videó)
    • Észre tudjuk venni a sötétségben kínálkozó fényt? – Karácsonyi beszélgetés Gellért atyával (PestiTV-videó)
    • Brüsszelben a szabad Európa győzött a birodalomépítőkkel szemben – Kósa Lajos a Plebejus Polbeatben (PestiTV-videó)
    • Kásler Miklós a PestiTV-nek: „ismernek, hajlamos vagyok mindig a tényeket ismertetni és sosem beszélek bizonytalan dolgokról”
    • Káosz van, de nekik és a haveroknak megéri – interjú Molnár Lászlóval, Újbuda volt alpolgármesterével
  • még több…
    • Arcok
    • Koronavírus
    • Huszonötödik óra
    • Stream-TV
    • Tutiblog
    • Az öreg
    • Modellváltás
    • NullaHatEgy
    • Aristo blogol
    • Erdélyi levelek
    • Ki ette meg?
    • Bezzegnemzetek
    • Vesztegzár
    • Latte
  • Facebook

  • YouTube

  • RSS

A Hálózat

Meruk Vilmos, a bolsevik „Robert de Niro” – Taxisofőrből lett a szovjetek mindenhol bevethető tisztogató-kádere

Meruk Vilmos, a bolsevik „Robert de Niro” – Taxisofőrből lett a szovjetek mindenhol bevethető tisztogató-kádere
Mező Gábor
2020-12-20
Kisebb szünet után folytatjuk médiaátmentős sorozatunkat. Ezúttal egy olyan – elvileg kétgenerációs – dinasztiát fogunk bemutatni, amely a Rákosi-diktatúrától kezdődően egészen mostanáig meghatározó szerepet játszott és játszik a kultúra, a média és a véleményformálás területén. Az apa, Meruk Vilmos a Néphadsereg tisztjeként futott be példátlanul sikeres karriert, de fia, Meruk József talán rajta is túltett. Kulcsszereplője volt a média területén elmaradt rendszerváltásnak. Ma már inkább az ő neve ismert, de kezdjük az apjával, hogy lássuk, Meruk József honnan érkezett.  Volt pár elképesztő életút a kommunisták, bolsevikok között, de Meruk Vilmosé még közülük is kiemelkedett. Második, BM-es felesége szerint Meruk elvtárs segédmunkásként, majd taxisofőrként dolgozott, nagy pillanata azután jött el, hogy a Vörös Hadsereg fogságába esett. Visszatérve agitproposként és katonatisztként folytatta, hogy néhány kiválasztott társával együtt visszaküldjék a Szovjetunióba, továbbképzésre. A szabadságharc leverése után hazatért és kulcsszereplője lett a Néphadseregen belüli tisztogatásnak. Ekkor már politikai főcsoportfőnök-helyettesként hivatkoztak rá. Miután elvégezte a feladatát, a kultúra területére ejtőernyőzték, előbb a Népművelési Intézetnél folytatta a tisztogatást, majd a Nemzeti Színház élére került. Azt már nem bírta, állítólag idegösszeroppanást kapott és Lipótra került, majd le is váltották. Ezután kezdődött “diplomata” karrierje. 

Filozófus, színházigazgató, diplomata – ez szerepel a Wikipédián Meruk Vilmosról. Az egész hazugság, ferdítés: valójában a kommunista diktatúra mindenhol bevethető, Moszkvában kiképzett figurája volt. A címben Scorsese zseniális filmjére utaltunk, a két antihős munkája azonos, és az is, hogy mindketten külföldről érkeztek vissza. A De Niro által játszott figura Vietnamból, Meruk a Szovjetunióból. Más egyezés nincs köztük. De történetük hasonlóan izgalmas. 

Az 1921-ben született Meruk ifjúkoráról csak hézagos információk vannak. Második, BM-es felesége állambiztonsági önéletrajzában [ÁBTL 2.8.1. BM Központi Fogyaték Meruk Vilmosné] ezt írta a férjéről:

„Meruk Vilmos […] született: 1921. február 23-án […] 1939-ben érettségi után a Ripper és Társa Böröndáru Gyárban dolgozott, mint segédmunkás. 1940-től, 1942-ig Taxisoffőr volt. 1942-1944-ig munkaszolgálatos, majd fogolytáborba került, ahonnan 1945-ben jött vissza Budapestre. 1939-től vesz részt a munkásmozgalomban, 1945-ben a Magyar Kommunista Párt tagja lett.”

A taxisofőr-indulásról mások is tudtak, Ernyey Béla színész egy 2015-ös interjúban ezt mondta: „A taxisofőrből mindenható kultúrpápává lett Meruk Vilmos közölte velem a minisztériumban, hogy miután az édesanyám akkor már Bécsben élt – férjhez ment egy svéd üzletemberhez –, politikailag megbízhatatlan vagyok.” 

Pártiskolai propagandista, majd ezredes

A megszálló Vörös Hadsereggel visszatérő egykori sofőr kezdetben agitproposként dolgozott. 1949-ben a Tiszántúli Néplapban jelent meg pár cikke, a szerzőt a Magyar Dolgozók Pártjának „debreceni három hónapos iskolájának vezetőjeként” mutatták be. Január 21-én Leninről írt egész oldalas, címlapos „értekezést”. A lezárás megidézi elénk ezeket az időket: „Küzdelmeink és harcaink nem fejeződtek be, de nehéz és fáradságos utunkat megvilágítja Lenin és Sztálin. Hűségesen követjük útmutatásukat, hűek leszünk Lenin és Sztálin szelleméhez, a Szovjetunióhoz […] Következetesen és céltudatosan haladunk a szocializmus és Lenin és Sztálin lobogója alatt, amelyet legnagyobb magyar tanítványuk, Pártunk vezére, Rákosi Mátyás tart magasra.”

Második felesége erről az időszakról ezt írta:

„1945 végétől 1950 végéig, Párt iskola vezető, majd pártfőiskolai tanár volt. 1951-től 1958 szeptemberéig a Magyar Néphadseregben teljesitett szolgálatot, ezredesi fokozatban.”

Egykori tanítványa, Suhajda József visszaemlékezése visszarepít minket a pártiskolai évekbe: „1948 szeptemberétől decemberéig három hónapra a debreceni pártiskolára kerültem. Meruk Vilmos volt az iskolavezető. Ez óriási jelentőségű volt a számomra, három hónapig csak tanulni a kommunizmust, a tudományos szocializmust. Meruk Vilmoson kívül Rózsa Lászlóné, férje, Rózsa László, Kukk György aki most a televízió híradójának az egyik szerkesztője és Laczkó Miklós tanítottak ott. Ezeknek az embereknek a jelentős része tudományos pályára került, egyszóval jó tanáraim voltak, és ha úgy tetszik, más emberként jöttem ki a tudományos szocializmus ismeretében.” 

Hátterét ismerve világos, miért írhatott Meruk elvtárs a „felszabadulás ünnepéről” hatalmas cikket, derekasan hévvel elmagyarázva, miért is kell ünnepelnünk a németet követő szovjet megszállást, a Gulágra hurcolt és megerőszakolt százezreket. Tény, hogy a Néphadseregnél folytató [nyilván addig is a Vörös Hadseregnek, illetve a szovjeteknek dolgozó] Meruk 1952-ben már alezredesként csillogott, abban az évben a DISZ [A Dolgozó Ifjúság Szövetsége] „Ifjúsági Akadémiáján” tartott előadást a Pártoktatók Házban „A Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusának jelentősége” címmel.

Irány a Lenin Katonai Politikai Akadémia

Egy későbbi kommunista visszaemlékezésből kiderül, hogy 1955-ben Moszkvába küldték más „katonai aspiránsokkal”, hogy az ottani Lenin Katonai Politikai Akadémián képezzék őket. A képen négyüket örökítették meg: Kárpáti Ferencet (a diktatúra utolsó honvédelmi miniszterét), Merukot, Mucs Sándort és Gyimesi Jánost.

Közülük Mucs a Néphadsereg egyik legfontosabb propagandistájává vált, számtalan művet írt ezekről a témákról, de természetesen Gyimesi is befutott.

A Névpont.hu dicsőítő adatlapja szerint közgazdászként „jelentős szerepet játszott a magyarországi szesziparnak az 1950-es–1970-es években történő fejlesztésében” (azaz nyilvánvalóan a visszafejlesztésében), de a híres amerikai üdítőmárkát az ő közreműködésével kezdték el a Magyar Népköztársaságban gyártani.

Felesége sem volt akárki (és ez rendszerszerű). „Kovács Etelka, a Begyűjtési Minisztérium főelőadója, majd az MTA revizora”.

A megtorlás és tisztogatás kulcsszereplője lett

Meruk a forradalom és szabadságharc idején tért vissza Magyarországra. „1955 év májusától 1956 októberéig a Szovjetunióban történész-aspiráns volt a Lenin Akadámián. 1956. november 4-e után a Politikai Főcsoport Főnökhelyettese volt” – írta BM-es felesége és valóban: Meruk kulcsszerepet játszott a megtorlásban és a Néphadseregen belüli tisztogatásban. 

„Kádár Jánosnak a megbízható és mindenre kész forradalmi karhatalomra vonatkozó elgondolását Úszta Gyula úgy vélte megvalósíthatónak, ha a tisztikart megtisztítja az ingadozó vagy megbízhatatlanná vált, a forradalom idején >besározódott< tisztektől

– írta a nyugállományú vezérőrnagy, Berki Mihály már 1992-ben az Új Magyarorságban. – Parancsot adott Ilku Pál vezérőrnagynak, a propagandaosztály vezetőjének, hogy dolgozzon ki és terjesszen a Katonai Tanács elé egy Tiszti Nyilatkozatot, amely színvallásra kényszeríti az állományt. Aki aláírja, az megbízható híve a Kádár-kormánynak és továbbra is a hadsereg tagjaként szolgálhat, míg az aláírást elutasítókat azonnal le kell szerelni, szolgálati lakásából ki kell költöztetni.

A Katonai Tanácsnak valamennyi tagja rákosista-sztálinista beállítottságú személy volt (Úszta Gyula, Gyurkó Lajos, Kovács Imre, Ilku Pál, Ugrai Ferenc stb.) […] Agitátorok lepték el a vidéki helyőrségeket és magyarázták, hogy a nyilatkozat nélkül nem lenne megoldható a hadsereg megtisztítása. Úszta Gyula, Gyurkó Lajos, Ilku Pál, Köteles Jenő, Ugrai Ferenc, Kovács Imre, Sucin József, Trombitás Dezső, Horváth Mihály, Meruk Vilmos és mások járták az alakulatokat, a helyőrségeket, és a tiszteknek is tetsző magyarázatokat adtak élesen fölvetett kérdésekre”. 

Salgótarjánban ünnepelte a győzelmet – pár hónappal a sortűz után

Erről az „országos turnéról” tudósított a Nógrádi Népújság 1957. február 27-én megjelent címlapos cikke: „A díszünnepséget Borsos Pál alezredes nyitotta meg, majd Meruk Vilmos ezredes tartott ünnepi beszédet. Beszédének első részében a Magyar Népköztársaság mai helyzetével foglalkozott. Elmondotta, hogy a szocializmus építésének igen nehéz szakaszát éljük.

Kemény, de győzelmes harcban állunk legmegveszekedettebb ellenségünkkel, az ellenforradalommal. […] Meruk Vilmos ezredes ünnepi beszéde után felszólalt Finogénov elvtárs, a Szovjet Hadsereg tisztje, aki felszólalásában elmondta, hogy a magyar nép mindig számíthat a szovjet nép őszinte, baráti támogatására.”

Az „ünnepség” tehát 1957 februárjában történt – Salgótarjánban. Meruk kemény szavaira szüksége volt a diktatúrának: pár hónappal korábban kegyetlen sortűzzel gyilkoltak le a városban azokat, akik a két bezárt munkástanácsi vezető elengedését követelték. Mai tudásunk szerint közel ötven mártírt ismerünk név szerint. Ez volt az alapja ugye Biszku Béla ügyének is, akit „az 56-os sortüzekkel kapcsolatban több ember ellen elkövetett emberölésre való felbujtás háborús bűntettével gyanúsította meg a Fővárosi Főügyészség”. Bár a hírhedt és tetteit meg sem bánó kommunista politikust első fokon elítélték, sajnos még a jogerős döntés előtt meghalt.

Biszku Béla a tárgyaláson / Fotó: Horváth Péter Gyula

Biszku Béla a tárgyaláson / Fotó: Horváth Péter Gyula

De vissza a megtorlás másik fogaskerekéhez. Láttuk, hogy Meruk ezredes a civilek közé is „kimerészkedett” (azon túl, hogy „rákosista–sztálinista” társaival a hadsereget tisztogatta), a korabeli újságcikkek szerint tovább járta az országot, és a pártnapokon előadásokat tartott az ellenforradalomról. Ekkor már az MSZMP „ideiglenes központi intéző bizottságának” tagjaként hivatkoztak rá. Ez már nagyon komoly pozíció – minden arra mutat, hogy a szovjetek bizalmi embere volt. Megfordult Sopronban, Győrben és Egerben is, a ceremónia vége nem meglepő: „Meruk elvtárs válasza után az Internacionálé eléneklésével ért véget a pártnap.”

Ezután következett a kultúra

Miután Meruk Vilmos a megtorlásban elvégezte a feladatait, a kultúra területére vezényelték – mint ugye annyi volt ÁVH-st és katpolost például (cikkünk itt és itt olvasható). Meruk „1958 év végén a Párt határozata alapján a Müvelődésügyi Minisztérium Színház-Zenei Főigazgatóságának vezetője” lett (Merukné önéletrajza). Először a Népművelési Intézethez küldték, igazgatóként ott is tisztogatásba fogott. Ahogy egy visszaemlékezésben olvashatjuk:

„Viszont a forradalom leverése után, »egy szép napon« a Népművelési Intézet egész vezetőségét leváltották, Széli Jenővel az élen. Meruk Vilmos elvtárs azt mondta, hogy »szedjék a sátorfájukat«. Ő katonaember volt […] A Képzőművészeti Osztályról Fischer Ernőt, Láncz Sándort, a Népművészeti Osztályról Lengyel Györgyit (ő több könyvet írt a népművészetről, a kézimunkáról) Meruk elvtárs mind kisöpörte.”.

[Sümegi György: Tóth Menyhért és a Tokaji Művésztelep. Beszélgetés Cséri Lajos szobrászművésszel].

Merukot értesítette a BM, hogy “Puskinnal” ők foglalkoznak

A politikai főcsoportfőnök-helyettes Meruk bekötöttségéről és hatalmáról sokat elárul a következő részlet, amely az Intézetnél lezajlott egyik állambiztonsági akcióról szól: „>Puskin< a Bihari-turné lezajlása és >Kassai< dekonspirációja után [két ott dolgozó ügynök], 1958 őszétől három hónapig nem is jelentkezett a tartótisztjénél. Ezért be kellett őt hívatni – jelenti a tartótiszt – Meruk Vilmoshoz, az Intézet új igazgatójához, aki előtt azonnal dekonspirált. Ám még egy évig így sem szabadult ki a BM öleléséből, mert Merukot a BM értesítette, hogy >ezzel a személlyel mi foglalkozunk<”. [“Puskin” anyaga kutatható a Levéltárban: ÁBTL 3.1.2. M-20822 Puskin]. 

Mi – szóval nem ti – nyilván a katonai hálózat. Meruk itt is elvégezhette a feladatát, röpült tovább, az ötvenes évek végétől már tényleg a Művelődésügyi Minisztérium „Színházi és Zenei Főigazgatóságának” vezetőjeként szerepelt a sajtóban is. Meg a pártiratokban.

Sokatmondó az a lelkendezés, amelyet a szintén minden területen bevethető (politikus, főszerkesztő, sportfunkcionárius) Kelen Béla mondott vele kapcsolatban. Kelen 1956-1962 között az MSZMP Budapesti Bizottságának titkára volt, egy 1961-es ülésen így beszélt: „A mostani légkör csakugyan olyan az országban, hogy élvezet dolgozni benne. Azt szokták mondani, hogy »a magas minisztérium«. Kik képviselik azt? Meruk Vilmos, Aczél György. A szó szoros értelmében elvtársak, barátaink. Egyetlen olyan javaslatunk sem hangzott el, amelynek épkézláb jellege volt, hogy el ne fogadták volna.” Utólag csak nevethetünk Kelen butácska megfogalmazásán, főleg ha lecsípjük az utolsó tagmondatot: „Egyetlen olyan javaslatunk sem hangzott el, amelynek épkézláb jellege volt”. 

De komolyabban: Kelen törleszkedő szavait a dicséret címzettei is hallották: Aczél és Meruk is ott ült. Rajtuk kívül szintén meghívott volt az a Kornis Pál alezredes, aki a Katpolon kezdte (a Párt és a terrorszervezet összekötőjeként), majd 1960-tól 1971-ig (tehát ekkor is) a Kiadói Főigazgatóság helyettes-vezetője lett, hogy a csúcsra ezután jusson fel. Nyugdíjazásáig a Kultúra Külkereskedelmi Vállalatot irányította. Egykori katpolosként jó helyre került – a hírszerzés területére (erősen vélelmezhetjük, hogy az MNVK-2 embereként).

Igazi katonaarc a Nemzeti élén / Forrás: Arcanum.hu

Igazi katonaarc a Nemzeti élén / Forrás: Arcanum.hu

Élet-halál ura volt Meruk elvtárs

Meruk hihetetlen hatalommal bírt, olyan nagyságokkal bábozott, mint világhírű zeneszerzőnk: „Kodály Zoltán Meruk Vilmossal és egy szovjet diplomatával tárgyalva arról panaszkodott: Aczél és Szirmai István KB-titkár azért próbálta megakadályozni Kodályné angliai kiutazását, mert attól tartottak, »…az angol sajtó csemegéje lesz az idős zeneszerző és fiatal felesége angliai megjelenése, s ettől meg akarják óvni.« Márpedig Kodály – mint mondta – »…csak felesége kedvéért akar Angliába utazni, hogy világot lásson a fiatal asszony. Feleségének akarta megmutatni magát a hagyományos díszdoktori talárban és sapkával, amelyet most haza kell hoznia. […]«

A beszélgetés Merukban mindenesetre megerősítette azt a véleményt, hogy „…Kodály Zoltán már eddig is észlelt hiúsága az utóbbi időben nagy mértékben felfokozódott. Felesége jelenlétében tetszeleg, pózol, ami – ha emberileg érthető is – Kodály Zoltánt nyugaton kínos helyzetekbe hozhatja. Ezért is úgy vélem, helyes volt a döntés, amely szerint Kodály Zoltán Angliába egyedül utazik.”

[Péteri Lóránt: Az utolsó évtized: Kodály Zoltán és a Kádár-rendszer művelődéspolitikája, megjelent a Múltunkban.]

De voltak ennél sötétebb történetek is, például egy másik zeneszerzőnké, Járdányi Pálé: „Ez az a mozzanat, melynek ürügyén megtámadják, s végül a Zeneakadémiáról is eltávolítják.

Meruk Vilmos behívatja a Minisztériumba, hogy közölje vele az elbocsátás tényét, később Aczél György is magához kéreti, s megkérdezi tőle: mi az, amivel nincs megelégedve, miért nem tetszik neki ez a rendszer. »Nézze, miniszterhelyettes úr, ön nyilván jól tudja, hogy a Bach-korszak milyen sötét korszaka volt a magyar történelemnek. De írókat, művészeket még akkor sem vetettek börtönbe. Ma viszont a szellemi élet kiválóságai közül számosan sínylődnek börtönben, ártatlanul.« Pár nap múlva kézhez kapja a hivatalos elbocsátást: »Káros politikai nézetei miatt pedagógiai munkára alkalmatlan« – hangzik az indoklás.”

(Muzsika, 1995 , Édesapám, Járdányi Pál)

Lipótra kerülhetett a Nemzeti Színház után

Ezt Meruk Aczélnak írta. Ezután jött leghírhedtebb, legközismertebb szerepe (ma ez már persze nem igaz, az átlagembernek fogalma sincs arról, ki volt ő): a Nemzeti Színház élére ejtőernyőzték. Bár Meruk a Néphadsereg magasrangú tisztje volt, ez akkor még nyilván volt sem közismert, sem könnyen kutatható.

Nem véletlen, hogy az emigráns sajtóban – tetteit, megbízhatóságát figyelve – érthetően ÁVH-snak vélték. Erre utalt a Délamerikai Magyarságban megjelent jókora cikk szerzője, Kőbányai Péter is.

„AVO-s tiszt a Magyar Nemzeti Színház igazgatója” – így a cím. „Szűkszavú budapesti jelentés adta a csodálkozó világ tudtára, hogy Major Tamást leváltották a Nemzeti Színház igazgatói tisztségéből és helyére Meruk Vilmost nevezték ki. […] Meruk elvtárs nemcsak buta, hanem teljes analfabéta is a művészet terén.

Autószerelőként kezdte karrierjét és nyilván ez volt a legjobb előképzés arra, hogy Kádár-Magyarországon valaki a Nemzeti Színház igazgatója lehessen. […] 1957-ben a budai Vigadóban székelő Népművelési Intézet igazgatója lett. Népművelési tevékenységét óriási arányú tisztogatással kezdte és az intézetnek több mint 20 szakemberét rúgták ki. Kádárék felfigyeltek a tehetséges elvtársra, aki az orruk előtt randalírozott a magyar művészek és tudósok között. Azt is észrevették, hogy készségesen szolgálja a párt céljait, hiszen nem befolyásolhatják művészeti szempontok: Meruk elvtárs megkezdte második karrierjét. […]

1959 márciusában Meruk Vilmos máig a népművelődésügyi minisztérium színházi és zenei főigazgatóságának vezetője, – vagyis gyakorlatilag Révai József utódja, mint a magyar művészeti élet diktátora. Teljesen tőle függött, hogy a színházak milyen darabokat mutatnak be, kik játsszák az egyes szerepeket. Minden darabot elolvasott. Ha engedélyezte is valamelyik darab bemutatását, ez még nem jelentette azt, hogy a közönség látni is fogja. Mert Meruk elvtárs nem csak szorgalmas, hanem ravasz ember is.” [Délamerikai Magyarság, 1962. 05. 31.]

Bár a szerző Meruk pályájának kezdetét nem látta, nem láthatta – 1956 előtt egy jórészt ismeretlen pártpropagandista-tiszt volt –, a későbbi megjegyzések érdekesek. És nagyjából pontosak. Sokkal inkább mint az a tanulmány, amelyet a rosszindulatú ügynök és hírhedt, rettegett kritikus, Molnár Gál Péter jegyzett a Mozgó Világban. 2010-ben, egy évvel halála előtt, sok-sok évvel a lebukása után. „Major feje fölé kinevezte Both Bélát, majd a honvédelmi múltú Meruk Vilmost, az egy hónapos szakaszt meg nem érő minisztériumi tisztviselő Nagy Endrét; […] Meruk 1961. május elsején a színház dolgozóival együtt felvonul a Nemzeti Színház élén a seregszemlén, novemberben már a VII. emeleten ápolják dr. Szinetár Ernőnél”.

Major Tamás / Fotó: Fortepan.hu

Major Tamás / Fotó: Fortepan.hu

Az osztályharcos megtorlást követelő Majort váltotta

Valójában 1962. május 15-én [tehát szó sem volt 1961-ről] írta meg a sajtó, hogy kinevezték: „Meruk Vilmos a Nemzeti Színház igazgatója. A Nemzeti Színházban hétfőn társulati ülést tartottak. Aczél György, a művelődésügyi miniszter első helyettese ismertette a színház dolgozóival, művészeivel a Minisztertanács határozatát; a forradalmi munkás-paraszt kormány Major Tamást a Nemzeti Színház igazgatói állása alól felmentette és Meruk Vilmost kinevezte a színház igazgatójává. A művelődésügyi miniszter ugyanakkor Major Tamást megerősítette főrendezői beosztásában”.

Az osztályharcos megtorlást követelő Major így eggyel hátrébb került. Tény, hogy sokáig a katona Meruk sem bírta a darálót, 1964-ben lemondott és a színészek szerint Lipótra került.

Közben regnálása alatt hivatalosan is eldöntötték, hogy az útban lévő nemzeti szimbólumot, a Színházat eltüntetik, lerombolják [ahogyan erről korábbi cikkemben már írtam]. „1963. november 6-ai ülésén a Gazdasági Bizottság elfogadta Aczél György javaslatát az új Nemzeti felépítéséről, illetve a régi lebontásáról. November 28-án pedig a Politikai Bizottság is jóváhagyja Aczél gondolatát, sőt az új helyszíne a Dózsa György út térsége. A politikai engedély folytán december 27-én Aczél celebrálja a kiköltöztetés ügyében összehívott értekezletet, majd 1964. január 29-én az MSZMP KB mellett működő Agit. Prop. Bizottság ülésén elfogadták: az új Nemzeti a Felvonulási téren épüljön. Minden eddig történt a nyilvánosság tudta nélkül történt” – írta erről a téma legavatottabb kutatója, Ablonczy László.

Nehéz lenne pontosan rekonstruálni, hogy az addig a többi területen sikerrel tisztogató Meruk mitől roppant össze, de remek fogódzkodót ad az a cikk, amelyben Lengyel György rendező mesélt a legendás Nem félünk a farkastól… című darabról. Már szabadabban, 1989-ben: „Elkezdtük a próbát, három hétig dolgoztunk a házi színpadon nagyon jó hangulatban. Mindennap 2-kor le kellett mennem Merukhoz jelenteni, aki megkérdezte: Major elvtárs tanulja a szöveget? Nem tudtam mire vélni, csak később értettem meg: Meruk talán arra gondolt, hogy Major reménykedik, nem kerül színre a darab.

Mindenesetre egy napon Major Tamással együtt lehívattak az igazgatói irodába, ahol Meruk Vilmos közölte kettőnkkel: »Elvtársak, önkritikát gyakorolok: hibát követtem el, hogy egy ilyen dekadens, ellenséges ideológiájú darabot tűztem műsorra«. Én eljöttem, Major még maradt. A színészekkel az EMKÉ-ben ittunk és sírtunk, Olthy kijelentette, hogy vége a színészi pályájának, s ez rövidesen be is következett.  – Késő délután a Blaha Lujza téren összetalálkoztunk Meruk Vilmossal, aki kis táskával a kezében távozott a színházból: lemondott, idegösszeroppanást kapott.”

Így volt vagy sem, anekdotának tökéletes. A diliház mindenesetre ezután következett: „Meruk 1964 novemberében a Lipótmezőre távozott, Both Béla érkezett a színház költözését is bonyolítani.”

Szakonyi Károly drámaíró így emlékezettt:

„Meruk az utóbbi hónapokban már nem volt jelen, kórházba vonult megviselt idegeivel, altatták. El is terjedt a színházban a mondás: »Életem, Zsókal, rendezte Vadász Ilona, átaludta Meruk Vilmos.« Nem is került elő többé. A következő szezonban már Both Béla lett az igazgató.” 

Meruk ezredes kurta-furcsa távozását hivatalosan is be kellett jelenteni. A propaganda így tálalta az összeomlását (1964. február 15): „A Nemzeti Színházban Aczél György, a művelődésügyi miniszter első helyettese jelentette be, hogy a művelődésügyi miniszter Meruk Vilmost a Nemzeti Színház igazgatót – saját kérésére, egészségi állapotára tekintettel, és eddigi vezető tevékenységének elismerése mellett – tisztség alól felmentette, és a színház új igazgatójává Both Bélát, a Madách Színház eddigi igazgatóját nevezte ki.” [És ez azért mindent elárul Bothról, azaz Bástya elvtársról is. Meg A tanúról is, de ez már messzire vezet.]

Következik: Meruk, a diplomata.

Facebook hozzászólások
Kapcsolódó témákA hálózatÁVHMajor TamásMeruk JózsefMeruk VilmosNemzeti Színház
22 hozzászólás

22 Comments

  1. TS

    2020-12-20 at 17:25

    Peru azért többet érdemelne, mint hogy pedofilokat meg ilyen szarrokat, mint Meruk küldjünk oda követnek!

    Válasz
  2. Leopard

    2020-12-20 at 17:59

    Meruk ” filozofus”. Akkor ez ugy filozofus, ahogy Karácsony Geri értelmiségi. Vagy: Bokros Lajos nagy közgazdász.

    Válasz
  3. Memics Barna

    2020-12-20 at 19:02

    Borzalmas ismét látni, hogy ilyen gyilkos gazemberek 20 évet éltek a rendszerváltozás után úgy, hogy a hajuk szála sem görbült.

    Válasz
  4. Bubu

    2020-12-20 at 20:28

    Szerintem ahol most Meruk elvtárs lenke “nyugszik” senki nem szeretne lenni földi élete után.
    Köszönheti hitvány hazug és becstelen életének.
    Csináljon ott színházat Aczél és Major elvtársakkal közösen.

    Válasz
  5. Galamb

    2020-12-20 at 22:47

    Pokorny Zoltán apjáról egy bizonyos Meruk József nevű , undorító pofájú “újságíró” hozta nyilvánosságra a múltját. Esetleg csatolhatnák a történethez, kizárt, hogy nem rokonok.

    Válasz
  6. Gáspár Anette

    2020-12-21 at 04:59

    Békéscsabai Színház, 1956 után.
    “Új igazgatónk, Falus György meglehetősen katonás stílusban mutatkozott be. Összeparancsolta a társulatot, leültette a nézőtérre, ő maga felcsörtetett a színpadra, pisztolyát maga elé helyezte az asztalra, aztán közölte: ő majd gatyába rázza ezt az ellenforradalmár bandát.”
    .
    Szuhay Balázs- Kiadom magam 115. oldal
    . Mint kiderült, a szerző, sajnos a kollégáit is kiadta. Besúgó volt. Kár.
    .
    A pezsgő kulturális élet Kádár alatt.

    Válasz
  7. Gáspár Anette

    2020-12-21 at 05:09

    Külön érdekesség, hogy a Békéscsabai Jókai Színház wikipediájában 1956-59 között nem jegyeznek igazgatót. Senkit.

    Válasz
  8. Karoly

    2020-12-21 at 09:33

    1992-ben az úgy nevezett, “tiszti nyilatkozatot” kb. 35% nem írta alá.
    Kivétel Eger.
    Kikre, mire számolhat a Haza, egyszerű matek.

    Válasz
  9. Salamander

    2020-12-21 at 09:46

    Memics Barna
    2020-12-20 at 19:02
    “Borzalmas ismét látni, hogy ilyen gyilkos gazemberek 20 évet éltek a rendszerváltozás után úgy, hogy a hajuk szála sem görbült”

    IGEN, EZ VALÓBAN SZÖRNYŰ. A POLITIKA AZONBAN KIEGYEZETT EZEKKEL A HÓHÉROKKAL, ÉS SZÉLHÁMOSOKKAL. (KÖZTÜK A FIDESZ IS).
    Biszku ügy is jól fémjelzi a kérdés fonákságát: a Fidesz alkotmányozói hatalmával még egy U. cikket is betett az Alaptörvénybe, de a büntetőeljárást egy olyan ügyészre “bízta”, akinek “sem felkészültsége, sem intelligenciája nincs ilyen horderejű kérdés átlátására, megoldására. El is csúszott a kérdés a bíróságon a rendkívül dilettáns vádirat okán” – mondta ezt egy kúriai főbíró bizalmasan.

    Válasz
  10. Horváth Zsolt

    2020-12-21 at 10:03

    Remélem a szerző- Mező úr- a fiúról sem feledkezik el a következő részben! Ő is lelkesen és hatékonyan kiszolgálta a komcsikat. A XII. kerületi polgármester tudna erről mesélni!

    Válasz
  11. gyozo2018

    2020-12-21 at 11:14

    Salamander
    2020-12-21 at 09:46

    Nem egyezett ki.
    Készen kapta őket.
    De aki nem akarja megismerni a valós történelmet,
    az ilyen marhaságokat firkál össze.
    Persze aki Jobbik/MiHaM-os, csak ilyen ostoba lehet.

    Válasz
  12. Galamb

    2020-12-21 at 13:03

    gyozo2018

    A Nyugat egyezett ki velük.

    …És aki felrúgja ezt az egyezséget, az repül.
    Ráadásul ez a kimondatlan szerződés egyben a jobboldali politikusok kvázi büntethetetlenségének záloga is egyben. Legalábbis eddig az volt. Kérdés, Gyuri bácsi mennyire rágott be ránk az utóbbi években és mi lenne egy “22-es kormányváltás után.

    Válasz
  13. Vajda Miklós

    2020-12-21 at 17:49

    Válasz Galambnak.
    Igaza van, Meruk József újságíró nem más, mint Meruk Vilmos fia.

    Válasz
  14. bali

    2020-12-21 at 21:09

    -Tisztelt Mező Gábor! Örülök,hogy elolvashattam.Nagyon jól,és pontosan,gondosan megírt történet..

    Válasz
  15. Gullwing

    2020-12-22 at 08:59

    Remek tényfeltáró írások!
    Mindenképp könyvet érdemelnének.

    Úgy mint az Öreg médiát érintő írásai.

    Válasz
  16. Kando Karoly

    2020-12-22 at 19:39

    Both Bélarol(Bela bacsi, Szomszedok) talalo leiras”A dolog pikantériája, hogy egy közepes történelmi- és emberismerettel rendelkező néző számára teljesen világos, hogy Báthory Béla csak 1989 után kezdett a mindenkori elnyomógépezet ártatlan áldozata lenni. Ha valóban megjárta Horthy, Szálasi, Rákosi és Kádár börtöneit, akkor minden bizonnyal csakis azért, hogy őrizeteseket kísérjen kihallgatásra az alagsorból a vizsgálati részlegbe. Természetesen, mivel örök túlélő, sokkal valószínűbb, hogy ennél jóval kisstílűbben lapulta végig a gazdagréti iskola előtti 170 évét. Ugyanazzal a neutrális egykedvűséggel bambulva a körúton vonuló román lovasokra, kübelwagenekre és T-54-esekre is, az ellenállás szikrájának legapróbb jele nélkül. Hitványsága mellett Béla bácsiban csalhatatlanul üzemelő radar zakatol, hiszen példátlan pontossággal méri fel, mikor jön el a pillanat, amikor már semmiféle megtorlástól nem tartva szélesre tárhatja szokatlanul hosszúkás ajkait. Így környezetének utolsó évtizedében kell végigszenvednie minden addigi évtizedének valamennyi gyáva, kisstílű, beszari kompromisszumát, az ötvenes évek ütemes, hosszan tartó tapsaitól kérges tenyereinek széles gesztusait. A szabadnépfélórákat követő hosszú csöndjeiből táplálkozó heves hisztirohamait, amelyeket a többség által szabad, titkos választások során megválasztott kormány és önkormányzat intézkedései ellen intéz. Mégis van ezeknél rosszabb, nevezetesen, amikor Béla bácsi viccelni próbál.”https://90es.blog.hu/2014/01/29/szomszedok_tanari_kar_ferfiak

    Válasz
  17. Királytigris

    2020-12-23 at 10:43

    Ezek a Meruk félék akkor a kommunizmusért, most a balliberális, nyitott társadalom dicsőítésében, mindig a magyar nemzet ellen, mindenféle hazaárulásra kaphatóak. A nemzetért és hazáért természetesen soha sem.

    Válasz
  18. bese

    2020-12-24 at 15:29

    Az apàm D.KOvàcs Jozsef az operettszinhàz Bonvivànja volt a hàboru végéig. A hàboru utàn 4 és fél évre oroszorszàgba deportàltàk.Mivel nem akarta a piros könyvet alàirni. Meruk “elvtàrs”elintèzte,hogy györben lehetett a halàlàig szinész. 1980-ban ott halt meg.

    Válasz
  19. Mamusich Milán

    2020-12-25 at 16:23

    Ezt a rohadékot személyesen ismertem gyerekként 5 éven át, amikor nagykövet volt Limában, Peru fővárosában. Nagyon sokat ártott a kinnlevő családoknak ez a bűnöző. Volt olyan, aki egy életre fizikailag megnyomorodott miatta. Apám csak egy mezei vállalati kiküldött volt. Mesélhetnék a viselt dolgairól. Az életrajzból kimaradt, hogy ez a gyilkos már 16 évesen részt vett a Spanyol Porgárháborúban, Gerő Ernő oldalán. Gerőt Spanyolországban csak Barcelonai Hóhérként emlegették mivel 2000 embert végeztett ki világnézeti kérdések miatt. Meruk egyik fia pincér volt a Margitszigeti Havanna bárban ahol Carlos a terrorista rendszeresen mulatozott, amíg Magyarországon élt. Meruk másik fia az újságíró pedig KGBs moszkvai feleséggel szintén ehhez a körhöz tartozott.

    Válasz
  20. Kozák Péter

    2020-12-26 at 21:43

    Tisztelt Szerkesztő Úr! Meruk Vilmos nem szerepel a Névpont adatbázisában. Az idézett adat Gyimesi János életrajzának részlete, aki viszont szintén szerepel a fotón. Gyimesi János, volt az, aki a Coca Cola-üdítőitalok magyarországi gyártását megszervezte. Üdvözlettel Kozák Péter, a Névpont szerkesztője

    Válasz
  21. Kozák Péter

    2020-12-26 at 21:55

    Bocsánat, figyelmetlen voltam. Természetesen a cikkben is Gyimesiről van szó. Barátsággal üdvözlök mindenkit. K. P.

    Válasz
  22. csakafidesz

    2021-01-07 at 13:19

    Ez csak a jéghegy csúcsa. A Műv.Minisztérium tele volt régi káderekkel és egyetlen szempontjuk az volt, hogy a nyugati kultúra “káros”, annak hatásaitól meg kell védeni az embereket..
    Ennek ellenére az összes volt szocialista ország közül, -beleértve a Szovjetuniót- a legtöbb művet nálunk fordították a kortárs nyugati irodalomból.
    Nem mellékesen: már akkor tele volt eszmeileg tényleg káros “alkotásokkal” a nyugati kultúra.

    Válasz

Szóljon hozzá!

Kilépés a válaszból

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

A Hálózat
2020-12-20
Mező Gábor

Kutató vagyok és újságíró. Olyan munkát végzek, amit imádok, és ahol folyamatosan aknákat kell kerülgetnem. Inkább csak Tűrt, semmint Támogatott, de ez épp így van jól.

Kapcsolódó témákA hálózatÁVHMajor TamásMeruk JózsefMeruk VilmosNemzeti Színház

Több A Hálózat

„Az a benyomásom, hogy a nyolcvanas-kilencvenes évek médiasztárjai egytől-egyig küldött emberek voltak” – Tabudöntögető beszélgetés Schiffer Andrással a PestiTV-n

PestiSrácok.hu2021-01-15
Több

Kubai napfény és az egykori Andrássy-villa kényelme: BM-es feleség, ÁVH-s exférj – Az örökké sikeres „Meruk-klán” nyomában

Mező Gábor2021-01-10
Több

Schiffer András Vásárhelyi Miklósékról: „Arra az aljas, gyilkos uszításra, amit a Szabad Nép művelt, nincs bocsánat.” (PestiTV)

PestiSrácok.hu2021-01-01
Több

Ügynök volt, meg nem is: Schiffer Ferencet beszervezték, de nem volt hajlandó jelenteni – Az aktanyilvánosságért harcoló Schiffer András néhai nagybátyjának története

Mező Gábor2020-12-31
Több

Csengey Dénest szerinte eltették az útból, őt „csak” tönkretették – Szokolay Zoltán (1956–2020) portréja a PestiTV-n (Videó!)

Mező Gábor2020-12-18
Több

Borvendég Zsuzsanna: 1980 és 2010 között a titkos pénzügyi hálózat elnyelte nemzeti jövedelmünk egyharmadát

Mező Gábor2020-12-17
Több

Egy Bródy itt, egy Bródy ott – Így üzleteltek az ex-nácikkal a kommunista külkeresek (Interjú Borvendég Zsuzsannával)

Mező Gábor2020-12-15
Több

Popper, az ellenforradalmár: antiszemita provokációnak tartotta ötvenhatot, ezért gépfegyverrel védte a pártházat

Mező Gábor2020-12-13
Több

Popper Péter titkos élete: zsilettpengés bűnözőként kezdte, végül a Rákosiéknál jól fekvő apja mentette meg a börtöntől, majd dugta el a Lenin Intézetbe

Mező Gábor2020-12-06
Több

„Én nem nyalok, mint az Illés” – Radics Béla, a Gitárkirály balladája 

Mező Gábor2020-12-04
Több

Bródy János Brezsnyev szivarzsebében: a KISZ 1983-as menetén „Békés indulatokat” kért, amíg a többiek az Internacionálét énekelték

Mező Gábor2020-11-25
Több

„Népirtás volt a Kádár-korszak öt-hatmillió abortusza” – Gyilkos idők: beszélgetés Zelei Miklóssal

Mező Gábor2020-11-21
Több

Hány Popper “Professzor” Péter dolgozott a fiatalok megtörésén? – Megfigyeltek, ügynökök és a Kalef galeri a PestiTV-n!

PestiSrácok.hu2020-11-20
Több

A katonai hírszerzés (MNVK-2.) állt a Malév mögött, a háttérben meg a KGB – Megdöbbentő dokumentumok a kivéreztetett repülő-vállalatról

Mező Gábor2020-11-08
Több

Gimisként börtönbe zárták, de beintett a beszervezőknek: Ujlaki Dénes színművész és a Kalef “galeri” a PestiTV-n

PestiSrácok.hu2020-11-06
Több

Mivé lett a lázadó: itt a felvétel, ahol Bródy hitet tett a diktatúra mellett és elárulta a „szélsőséges” alternatív zenészeket

Mező Gábor2020-11-01
Több

„Göncz Árpád személyiségét és szerepét nagyon sötéten látom” – Harminc éve próbálták a taxisblokáddal megtörni az országot

PestiSrácok.hu2020-10-27
Több

„Mindent odaadtak Krisztusért” – A délvidéki népirtás ferences mártírjainak története a PestiTV-n

Mező Gábor2020-10-24
Több

Mártírgyártás régen és most: bűnözőkből hősök, avagy a BLM-mozgalom a Sacco és Vanzetti-propaganda fényében

Mező Gábor2020-10-18
Több

„Ne várd az apádat. Mellettem verték agyon.” – Itt megnézhető a PestiTV műsora az elhallgatott délvidéki népirtásról

PestiSrácok.hu2020-10-09
Több

Népirtás volt, nem mészárlás: negyvenezer magyart öltek meg Tito kutyái – Megdöbbentő műsorunk este nyolckor a PestiTV-n!

Mező Gábor2020-10-08
Több

Janikovszky Béla és a bolondokházába zárt feleség – Nézze meg és szavazzon Mező Gáborék filmjére!

PestiSrácok.hu2020-09-28
Több

Most akkor kém volt Dobrev Klára apja? Tényleg lecseréli Fletót az Apró-Dobrev-klán? Itt a Hálózat első adása!

PestiSrácok.hu2020-09-25
Több

A bolgár miniszterelnök szétlőtt koponyája és az Apró-klán titkai – Este jön A Hálózat első adása a PestiTV-n

Mező Gábor2020-09-24
Több

Ki áll a 24.hu mögött? – Varga Zoltán milliárdos, avagy a Nyugatra küldött közgazdász, akit a KISZ-csúcstitkár Hardy Ilona emelt fel

Mező Gábor2020-09-13
Több

Hegedüs Géza író-ügynök bomlasztott és jelentett, ma a NAT legújabb nyelvtankönyvében reklámozzák

Mező Gábor2020-09-03
Több

A terrorszervezetek egykori tisztjei irányították a magyar kultúrát – Komlós János (ÁVH), Kardos György (Katpol), Sarlós László (Katpol)

Mező Gábor2020-08-30
Több

Ha Koncz Zsuzsa valódi cenzúráról akar hallani, kérdezze a halott Radics Bélát

Mező Gábor2020-08-02
Több

A KGB-hez köthető DIVSZ, Molnár Csilla halála, csődbe vitt Autoimpex – Hogyan lehet az NKE docense az érinthetetlen moszkovita Fodros István?

Mező Gábor2020-07-26
Több

Koncz Zsuzsa Kádárék Béketanácsában – Aczélék gyémántja és “elfelejtett” apósa, Boldizsár Iván

Mező Gábor2020-07-19
Több

Konczék kiálltak a külkeres, moszkovita vezető mellett, Róna Péter pedig beszállt az új cégébe – Amikor leváltották a dollármilliós üzletre készülő Bors Jenőt

Mező Gábor2020-07-05
Több

Sokba került Boros Lajosék Interpop Fesztiválja – A botrány után a KGB ölte meg az ORI igazgatóját?

Mező Gábor2020-06-21
Több

Boros Lajos, az “erkölcsi nulla”, a “tégla” – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

Mező Gábor2020-06-14
Több

Az átmentett ÁVH-s sikertörténete: propagandistaként Mindszentyt is lejáratta, hogy végül Demszky Budapestjének dolgozzon

Mező Gábor2020-06-07
Több

Havas megerősítette hálózati cikkünket, majd „amerikai maffiózónak” nevezte Gyárfás ex-üzlettársát

Mező Gábor2020-05-10
Több

Kádár a halottak élén és véres, hazug majálisa – Miért ne ünnepeljük május elsejét?

Mező Gábor2020-05-01
Több

Bochkor Gábor és Kanyó László: hírszerzők gyermekei a Danubiusban, avagy így termelte ki az utánpótlását a hálózat

Mező Gábor2020-04-26
Több

A kommunista hírszerzés állt a Danubius Rádió mögött? Halott szépségkirálynő, eltűnt milliók és egy élelmes külkeres kalandjai

Mező Gábor2020-04-19
Több

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

Mező Gábor2020-04-12
Több

Soros és a CIA, Mogiljevics és a KGB, avagy a krízisek bábmesterei – Bemutatjuk a felforgatás titkos forgatókönyvét (videóval)

Mező Gábor2020-04-11
Több

Bolondokházába zárt feleség, a történet, amitől még az ÁVH-s tiszt is undorodott – Délután négykor levetíti a Hír Tv a dokumentumfilmünket

Mező Gábor2020-04-06
Több

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

Mező Gábor2020-04-04
Több

Princz Gábor, a “Keresztapa”: a tökéletesen felépített hálózat ’98-ban olyan pofont kapott a Fidesztől, amelyet képtelen volt megbocsátani

Mező Gábor2020-03-29
Több

A vörös polip különösen visszataszító csápja: Kende Péter, aki a KISZ propagandistájából Princz bizalmasa és ifjabb Apró barátja lett

Mező Gábor2020-03-16
Több

Princz Gábor moszkovita apja Apró Antal „lakája” volt – Az Apró-klán és a szovjetek állhattak a Postabank-vezér felemelkedése mögött

Mező Gábor2020-03-08
Több
Gördítsen többért
Blogok
  • 061

  • “Ez nem a sztárok háza lesz” – Batta Andrással beszélgettünk a Magyar Zene Házáról
    0612021-01-13
  • A gyásztól a feloldozásig – Megrendítő és felkavaró Mundruczó Kornél Oscar-esélyes filmje
    0612021-01-11
  • Irtassanak ki a magyarok! – Így hangzott a IV. (Gyermek) Lajos hadiparancsa a pozsonyi csata előtt! (Frissítve! A film megnézhető!)
    Exkluzív2020-12-22
  • Tutiblog

  • Galla Miklós megőrült?
    Magyarisztáni rögvalóság2020-12-10
  • Belehaltak a járványba? Hát a DK-nak az jó!
    Tutiblog2020-12-09
  • Az Öreg

  • „Ki egyszer rúgott magyarba, szinte kedvet kap a rúgáshoz” – A Médiaháború végjátéka és az új remény
    Az Öreg2021-01-10
  • Kivéreztették az Új Magyarországot – Amikor Horn bizalmasa, az olajügyes Kelemen irányította az egyetlen jobboldali napilapot
    Az Öreg2020-12-15
  • „Ki egyszer rúgott magyarba, szinte kedvet kap a rúgáshoz” – A Médiaháború végjátéka és az új remény
    Az Öreg2021-01-10

(x) PestiSrácok.hu Filmklub

  • Aristo

  • A bosszú
    Aristo2021-01-16
  • A lovakról
    Aristo2021-01-11
  • Ki ette meg a misszionáriust?

  • Egy karácsony majdnem szaloncukor nélkül
    Ki ette meg a misszionáriust?2020-12-25
  • A német sajtóban már 2017-ben arról ötleteltek, hogy magyar állami vagyont kellene lefoglalni, ha nem fogadunk be migránsokat!
    Ki ette meg a misszionáriust?2020-12-23
  • Erdélyi levelek

  • Ébresztő!
    Erdélyi levelek2021-01-16
  • Káderpolitika
    Erdélyi levelek2021-01-12
  • VBT blog

  • Most akkor mi a szitu, Pfizer csávók?
    Blog2021-01-16
  • Vírus miatt igazolatlan
    Blog2021-01-06
  • Igényes honlap, igényes egyetem /forrás: 444.hu
    Földosztás és szabadegyetem, avagy két libbant program holnapra
    Blog2020-08-12
  • Antirasszista zenevonat
    Blog2020-08-03
  • Bezzegnemzetek

  • Nem adhatok mást, csak mi lényegem – Így kezeli Európa a járványt
    Bezzegnemzetek2020-03-30
  • A magyar sporttörténelem kisantant dézsmálói – II.
    Bezzegnemzetek2019-09-30
  • Máté T. - kávé mellé

  • Egy év múltán…
    Máté T. - kávé mellé2019-09-16
  • Máté T. Gyula feleségének üzenete
    Máté T. - kávé mellé2018-09-24
PestiSrácok

I M P R E S S Z U M

A PestiSrácok.hu kiadója az Insider Media Lapkiadó Kft.
A lap NMHH nyilvántartásba vételének száma: CE/185-2/2016
A szerkesztőség és a kiadó postacíme: 1536 Budapest, Pf. 246.
A kiadásért felel: Szenvedi Zoltán Ügyvezető
Főszerkesztő: Huth Gergely
Lapigazgató: Stefka István
Hírigazgató: Szarvas Szilveszter
Főszerkesztő-helyettes: Bálint Botond
Lapszerkesztők: Jurak Kata, Pámer Dávid, Szentkirályi András 
Főmunkatársak: Ferkó Dániel , Füssy Angéla, Mező Gábor,Pilhál Tamás, Lakatos-Szabó Fruzsina
Újságírók: Ambrózy Áron, Bokor Gábor,Csibra Tibor, Dezse Balázs, Juhári Andrea , Susánszky Mátyás, Szabó Gergő, Szalai Szilárd, Vésey Kovács László, Vincze Emília
Fotóriporter: Horváth Péter Gyula
PS Mozi: László Petra, Ragács András, Tihanyi Rita
Szerkesztőségvezető Mézes Gabriella
Szerkesztőségi titkár: Venczel Eszter
Informatikai vezető: Bori Zsuzsanna
és sokan mások...
Kontakt: [email protected]

PestiSrácok.hu

Ahol alacsonyan szállnak a sallerek. És ahol nincs íróasztalfiók. Mert ami odakerülne, az itt megjelenik.

Írásaink a közmegegyezéses hazai sajtóetika és a Médiaalkotmány szellemisége szerint készülnek. Forrásainkat minden körülmények között megóvjuk, szivárogtasson bátran! Szerzőink neve olykor "írói név".

Adatkezelési Tájékoztató

*Kell még valamit mondanom Ildikó? - Az őszödi beszéd utolsó mondata.

Médiaajánlat


A PestiSrácok.hu multiszájton és társoldalain, a 061.hu, a Tutiblog.com, AzÖreg.hu, az Aristo blogol, a Ki ette meg a misszionáriust? és az Erdélyi Levelek blogokon exkluzív hirdetési felületeket kínálunk.

Ajánlja termékeit, szolgáltatásait a Gemius Hungary Kft. által hitelesített több-százezres olvasóközönségünknek!

Kontakt: hirdetes@pestisracok.hu

Puskás Bence

Sánta Annamária

PestiSrácok.hu ÁSZF

Copyright © 2015 PestiSrácok.hu

Magyarok, sikeresek, példaképek – Ne turkáljunk olimpiai bajnokaink zsebében!
Irtassanak ki a magyarok! – Így hangzott a IV. (Gyermek) Lajos hadiparancsa a pozsonyi csata előtt! (Frissítve! A film megnézhető!)