Vajon mi visz rá valakit, hogy saját politikai közössége ellen forduljon? Hogy szembe menjen önmagával, saját elveivel, eszméivel is. Sértettség? Bosszú? Simán csak a júdáspénz? Nyilván van ilyen is, olyan is. Ódor János László a Kontrán már írt egy elég találó elemzést, amelyben Antall Péter és Szakács Árpád pálfordulásának okaként a pénzt, pontosabban annak hiányát, az addig stabilan érkező anyagi juttatások hirtelen elmaradását jelölte meg. Amiért aztán kicsinyes bosszút próbálnak állni. Ez egyfelől tökéletesen igaz lehet, de Szakács esetében a kép ennél egy kicsit bonyolultabb.
Szakács egy jóeszű, tökös, erdélyi (egészen pontosan partiumi) gyerek, már csak az utóbbiból következően is erős nemzeti elköteleződéssel. (Végül is a romániai magyarok között tényleg zseblámpával kell keresni a nemzetárulókat – a napvilágnál is fénylő Parászka Borókán kívül.) Mindehhez társul nála egy lángoló lelkesedés, meginoghatatlan küldetéstudat – bármiről is szóljon épp ez a küldetés. Kivont karddal a tankok ellen, Don Quijote és a szélmalmok, stb. Ami lehet egyfelől megsüvegelendő, nemes idealizmus, másfelől persze bornírt fafejűség is. A határvonal halovány, mint Gréczy Zsolt képüzeneteiben a meggyőzőerő.
„Kinek a kulturális diktatúrája?”
A cikksorozat, amivel a korábban alig ismert, a közepesnél kicsit kevésbé izgalmas skriblerek mindennapjait élő újságíró-szerkesztő a figyelem középpontjába került, mindenképp izgalmas és hiánypótló volt – még ha sokszor túlságosan el is ragadtatta magát benne. Az alapfelvetés vitathatatlan: a magyar kulturális élet (tegyük hozzá: a nemzetközi is) egy balos, internacionalista csoport kezében volt mindig is. Amely nagyon erős kontrollt gyakorolt arra, hogy ki kerülhet be ezekbe a körökbe, ki juthat anyagi forrásokhoz. És arra is folyamatosan ügyelt, hogy milyen ideológiai indíttatású tartalmaknak engedjen teret. Nemzeti elköteleződésűek számára nagyon alacsony volt az üvegplafon (ha egyáltalán kaptak bármilyen lehetőséget), és csendben kellett maradniuk. A patrióta, keresztény-konzervatív gondolatok pedig totálisan száműzve voltak. A progresszív-liberális elit folyamatosan újratermelte magát a kultúrában, a művészvilágban. Ennek a hegemóniának a megtörésére tett már több, erőtlen kísérletet is a magyar jobboldal; 1990 és 1994 között már a rajtot követően elgáncsolták, 1998 és 2002 között nagyon korlátozott lehetőségekkel, forrásokkal rendelkezett, 2010 után már valamivel tágabb keretek között, minden eddiginél nagyobb elszántsággal ugrott neki a feladatnak. De egy betonszilárdságú falanxot kellett (és kell még most is) áttörni.
Ennek fontosságát helyesen ismerték fel az utóbbi években a jobboldali kormányok. Ahogy Andrew Breitbart is fogalmazott:
A folyó a politikához a kultúrától folyik lefelé.
Vagyis: a kultúra határozza meg a politikát. Ezt ismerte fel a nemzetközi baloldal is, de ők már a hatvanas évek végétől, és építették ki mindenütt a pozícióikat: egyetemeken, a színházi és filmvilágban, a zenében, stb. Határokon belül és azokon átívelően hozták létre a hálózatot; a magyar kommunisták és a nyugati, magukat helyenként liberálisnak nevező/képzelő neomarxisták remekül megértették egymást. Tevékenységük egyfajta kulturális dzsihád jegyében zajlott és zajlik a mai napig: aláásni, lerombolni a nemzeteket, a hagyományokat, a fennálló rendszert, annak nem csak intézményeit, de minden tekintélyét is. A görög-római kultúra, a zsidó-keresztény hit és a kapitalizmus helyén felépíteni egy globalista-internacionalista új világot. Ahol a család és a közösségek helyén az individuum, az istenhit helyén a cinizmus, a demokratikusan választott vezető helyén a „mucsai pórnépnél” természetesen mindig sokkal okosabb, bölcs elit által kijelölt helytartó áll. A hatalom megszerzésének útja pedig vélekedésük szerint (helyesen) a kultúrán keresztül vezet; ezért is építették ki a hadállásaikat.
Szakács Árpád erről a hálózatról, főleg annak itthoni működéséről és működtetőiről rántotta le a leplet, helyenként kitűnő tényfeltáró munkával, helyenként vehemens ideológiai ellen-dzsiháddal. És a harcos küzdelem közepette sokszor rámutatott azokra a – vélt vagy valós – hibákra, hiányosságokra, anomáliákra is, amelyek a jobboldali-nemzeti magyar kormány kultúrpolitikájában is megjelentek. Leginkább arra, hogy bár kihirdette a balos ideológiákkal, a „kulturális diktatúrával” és ezek bebetonozott struktúráival szembeni küzdelmet, de közben az immáron a saját, nemzeti elköteleződésű intézményeiben továbbra is teret engedett ádáz ellenfeleinek, forrásokat biztosított számukra. Alkotói támogatások a fröcsögő balos íróknak, százmilliók a Magyarországot a nemzetközi porondon lejárató filmrendezők neomarxista agymosással teletömött filmjeire, érzékenyítő musicalek a gyerekeknek, stb.
Szakács Árpád cikkeiben időnként kifejezetten kritikus volt és szembefordult saját oldalával szemben is, mert nem tartotta kellően keménynek és elszántnak a harcot. Bírálta azokat a megalkuvókat, akik bár pozícióikból eredően maguk is hozzájárulhattak volna a neomarxista métely kipurgálásához, ehelyett inkább gesztusokat tettek nekik. Van, aki gyávaságból és opportunizmusból („mi van, ha egyszer visszajönnek, és én akarok majd lóvét tőlük”), megfeleléskényszerből („mégis, mit szólnak hozzá a németek, ha én is kultúrharcolok itten…”), sima buksisimogatásért, ami valamiért az ellenféltől mindig jobban esik nekik, mint a sajátjaiktól. De olyan is bizonyára akadt, aki őszintén gondolta, hogy ő majd összekötő, hídverő, békítő lehet, és a gesztusra a válasz is gesztus lesz. Pedig tudjuk, hogy a marxistánál (mindegy, hogy ősbolsi vagy neo-) sosincs megbékélés, gesztus, kompromisszum. Ő ha hatalmat, lehetőséget kap, akkor elpusztít. Ha a kezedet nyújtod, leharapja tőből a karodat. Fölösleges bármilyen gesztust tenni felé.
Ezek a sokszor „rendszerkritikát” is bőséggel tartalmazó írások számos vitát generáltak, de semmilyen retorzió nem érte. Szakács továbbra is írhatta a cikkeit, sokszor nagyon is jogos kritikákat megfogalmazva, és nem hallgattatta el senki. A belső kritikával semmi gond, és ennek kifelé is hangot adhatott. De látni kell mindig a nagyobb képet. Hogy bármennyire is szeretnénk egy darab hatalmas kalapácsütéssel, vagy legalábbis rövid idő alatt szétzúzni a liberális-neomarxista kulturális hegemóniát, erre csak hosszú, kitartó munkával, stratégiai és taktikai lépések sorozatával van esélyünk. A csapásokat megfelelően időzítve, jól megválasztva a gyenge pontokat. És persze, néha összpontosított erővel. De a szélesre felépült, masszív falat nem tudjuk mindenütt egyszerre áttörni. Szakács lehetett volna az, aki mindig üt egy nagyot a falba, gondoskodik róla, hogy sohase lankadjon az elszántság, a harci kedv… de el kellett volna fogadnia az összetettebb szempontokat, a nálánál nagyobb felelősséggel bíró, szélesebb pályát belátó politikai döntéshozók akaratát. Még akkor is, ha esetleg neki van igaza. Amire azért garancia nincs, a bölcsek kövét senki sem birtokolja kizárólagosan.
Az önreflexió hiánya
De Szakács inkább vérszemet kapott. Egyre inkább elhitte saját magát. Hogy ő a nemzeti kultúrpolitika győzelemre vitelének égi kiválasztottja. És aki nem tart vele vagy aki nem osztja az ő nézeteit, radikalizmusát, az jobb esetben puhapöcs, rosszabb esetben áruló. Amikor Bayer Zsolttal közös könyve jelenhetett meg, végképp önmaga hatása alá került. És nem volt képes a realitásokat, az egyéb szempontokat, a „”nagypályát” látni. Egy újkeletű Raffay Ernő volt. Mindig is egy egzaltált fantaszta, ez világosan látszott az írásaiban is. Helyes szándékkal, de tele fékezhetetlen indulatokkal, amelyekből egyenesen következnek egyrészt a túlzások, másrészt a stratégiai-taktikai hibák. No meg persze egyre több anyagi forrást is szeretett volna magának a harchoz. És miután ezeket nem kapta meg, nem kapott elegendő lóvét, sem vállveregetést, sőt, időnként kifejezetten bírálatokat, figyelmeztetéseket kapott, az egója teljesen eluralkodott. Pedig nem volt törvényszerű. Az erős egóval rendelkező ember is, pláne ha kellő intellektussal is rendelkezik, képes lehet az őt érő kritikák, bírálatok, „pofonok” hatására megállni, számot vetni önmagával. Továbbra is markánsan fogalmazni, formabontónak lenni, „előretolt helyőrségként” ütni az ellenfelet, de elfogadni, hogy nem kell mindig kivont karddal vonulni a tankok ellen, kiteregetni a lapokat, céltáblát rajzolni a saját homlokunkra… belátni, hogy nem biztos, hogy mindig igaza van, és mindent jól csinál. Hogy előfordulhatnak más szempontok, születhetnek más döntések, lehetnek nála akár bölcsebb gondolkodók, akár még nagyobb egók is. És ilyenkor néha el kell engedni a dolgot és a saját egót is. Csendben el kell fogadni, hogy nem nálunk van a bölcsek köve, nem az és nem úgy történik, amit az egyetlen helyes útnak tartunk, vagy amit épp szeretnénk.
Szakács Árpádnál hiányzott az az önkontroll és önreflexió. Eluralkodott viszont az ego, amit tovább hizlalt a sértettség. Most pedig eljött a kicsinyes bosszú ideje a (vélt vagy valós) sérelmekért. Majd ő megmutatja! És úgy véli, megtalálta ehhez a megfelelő politikai platformot. Természetesen nem a Mi Hazánk alapvető elveivel célkitűzéseivel van a baj. Azokkal lehet egyetérteni vagy nem. Nyilván vannak köztük olyanok, amiket egy mérsékeltebb, pragmatikusabb konzervatív is vall. És vannak olyanok, amelyeket irreálisnak, elrugaszkodottnak, ad abszurdum, vállalhatatlannak gondolunk. Ilyen a politika. És azzal sincs baj, hogy van egy politikai formáció, amelyik igyekszik becsatornázni magához az oltásellenes hangulatot, illetve az arra felülőket. Utóbbiak politikai szimpátiája a nemzeti radikálistól az ősbolsiig terjed, de hiányzik az a fajta érett, átfogó gondolkodásuk, amely alapján prioritásokat tudnának állítani, és mérlegelni, hogy mik a legfontosabb célok, ügyek, amelyek alapján végül az X-et behúzzuk. Őket az oltásellenes hergelés annyira magával ragadta, hogy ez lett a döntő szempont számukra. Nem számítanak a határon túli magyarok, a migráció, a globalista baloldal nyomulása, az LMBTQ-elmebaj, stb. Csak az számít, hogy az oltás – szerintük – maga a sátán. Ezeket az embereket nem lehet józan belátásra, mérlegelésre bírni. Nincs azzal baj, hogy felszívja őket egy politikai erő, amely nem a baloldal. Sőt, még a baloldalról is képes átszívni olyanokat, akiknek minden balos vélekedésük mellett hasonlóan erős az oltásellenessége, és ez az egyetlen kérdés határozza meg jelenleg a politikai döntéseiket. Inkább szavazzanak a Mi Hazánkra, mint a moslékkoalícióra, nincs vita.
A baj tehát nem a Mi Hazánkkal van, vagy az oltásokkal szembeni szkepszissel. Hanem Szakács Árpád egójával. Azzal, hogy teljesen eluralkodott fölötte, és mind a racionalitást, mind saját elveit, korábbi énjét is önmaga alá gyűrte. Ő nem egy tudományos megalapozottságú oltásszkeptikus. Ő kígyót-békát köp a számára korábban rengeteg lehetőséget biztosító (és neki több kitüntetést is odaítélő) kormányoldalra és ehhez az oltásellenesség remek ürügy. Persze természetesen teljes meggyőződéssel vallja, hogy ő mindig is, így most is az elveit követte, semmiben sem változott meg, sőt, most lett igazán őszinte, stb. Ha nem ilyen és hasonló énvédő mechanizmusokkal reagálna, hanem belátná, hogy személyes indulatok vezérlik, az azt jelentené, hogy van önreflexiója. Akkor viszont a jelen írást megalapozó megnyilvánulásaira sem került volna sor.
Mindenesetre kár érte, kiváló harcos volt.
Vezető kép: Horváth Péter Gyula
Szabi
2023-09-24 at 18:29
Zsolti, Szakács Arpit inkább hagyd. Annyira nemzeti lett a filmgyártás, hogy kulhonba szakadt hazánkfia kapta meg évekre a vezérkari pálcát, ő volt Andrew Vajna. Jöhettek is a díjak a Saul fiáert meg Enyedi Ildikó agymenéseiért. Ezért gratula. Kár hogy a Hunyadi film úgy készül, mint a Luca széke, a Hadik meg szinte alig értékelhető, Noárral a főszerepben . Tudod a kádári érában mondjuk 56tol 68ig nem igazán ilyen volt a filmek minősége. A konyvpiacot meg inkább hagyjuk, végül is alig olvasnak ma már az emberek.
Zebulon
2022-03-07 at 14:35
Mindenkinek megadathat, hogy egyszer rossz lóra tesz.
De ezzel együtt jár a visszaút elvágása
dr. Kolompár Genitália
2022-02-24 at 10:18
Szakácsival az lett a baj, hogy azt is észrevette és szóvátette, ami már a karrierjének nem tett jót.
J.Zs. számomra egy nulla. Azóta, amióta nekiment annak a Bogár Lászlónak, akinek egy normális országban a cipőjét is csak engedéllyel pucolhatná meg.
Beckiagi
2022-02-22 at 15:19
Sajnos Fidesz térdbe lőtte magát, sok fideszesnél, amikor az oltást nyomta, sajnos itthon semmit nem mutatnak külföldről, hogy időközben majdnem minden nyugati városban 10 ezres tüntetések vannak, szinte naponta,pont az oltáskötelezettség miatt, ami az alapvető jogok földbetiprása, és az alapokat adja a Great Reset és majd NWO az Új Világ Rend létrehozásához.Erről itthon sehol se lehet olvasni, holott a külföldi sajtó is csak itt,ott jelzi, hogy megint fasiszta, jobbextremisták demonstráltak,nagyon érdekes ott ugyanis fasiszták, itthon meg kommunisták akik mernek az alapjogukért békésen az utcára menni ,U.i.Németországban be van tiltva demonstrálási jog( kurva nagy demokrácia!) Az emberek ehelyett tömegével, sétának titulálják az utcára mennést, és ezt ist a rendőrök vízágyúkkal, véresre veréssel intézik el!!! Ez az egész oltás a különböző gyógyszergyártónak sok milliárdos üzlet, és az összes kormányt vagy megvették, vagy valamivel zsarolják.itthon pld. azt se lehet olvasni,ami az USA ban FDA kimutatott hogy időközben hàny fajta súlyos mellékhatás, és hány elhalálozás történt az oltás után,ott vannak a legtöbb elhalálozások,ahol a legtöbbet oltottak, ugyanúgy Izraelben, is M.ország a 3.helyen van ezen a szomorú listán, ezt a coviddal megmagyarázni,furcsa,mert ha oly sok ember immunizálva van akkor nem halhat bele a covidba,sehol nem írják,hogy az oltás miatt halt meg! Hát ezért állt át Szakács Árpád a Mi Hazánkhoz mert azok legalábbis a valóságot hirdetik az oltásokról.Ne történjen itt félreértés, én magam részéről továbbra is a fideszt fogom választani mert nincs sajnos jobb az országnak,de keserű szájízzel!!
Lajos
2022-02-14 at 16:36
Akkor lenne tisztességes az Árpád megítélése ha modjuk Jeszenszky Zsolt (akit egyébként kedvelek) meghívná a műsorába és meghallgathatnánk őt is mint “megvádolt” felet. Így ez nagyon egyoldalú a háta mögött.
Theo
2022-02-14 at 09:06
Szakacs Arpadnak elevulhetetlen erdeme a kulturaalis elet kiszabaditasa a balos remuralom alol. Ez akkoriban meg nem volt evidencia! Alig vartuk a komoly szakmai felderito munkaval megirott bator alapos cikkeit! A mi oldlalunkon alig van parja, mara mindent elont a dogunalom felszines fecseges es jopofizas.
Nem igaz, hogy nem lett retorzio, meg azt az ujsagot is megszuntettek amiben megjelent a hianypotlo sorozat!
Gajdicsnak pedig megmondtak, hogy mihez tartsa magat, azota onmaga arnyeka.
Mindenesetre amit SZA tett az tortenelmi, ehhez pedig ilyen nyakas emberek (is) kellenek. Fogalmam sincs mit mond az oltasrol, gondolom nem mikrobiologiailag elemzi az osszetevoket…
Namond
2022-02-12 at 13:32
Aki az igazat akarja tudni Szakács Árpád munkásságáról és annak közéleti-közpolitikai visszhangjáról, itt a PS oldalán keressen rá “Szakács Árpád” névre.
Lupus
2022-02-10 at 17:52
NEKIK MÁR AKKOR SEM TETSZETT…
LIBERNYÁKOK KÖVETELIK A MAGYAR IDŐK CIKKSOROZATÁNAK MEGSZÜNTETÉSÉT
Magyar Idők Online
Egy balliberális értelmiségiek által aláírt levelet juttattak el szerkesztőségünkbe, amelyben a Magyar Időkben megjelent, Szakács Árpád nevével fémjelzett cikksorozat elleni tiltakozásukat fejezték ki az aláírók. Levelükben az ötletgazdák kiemelték, hogy a Kinek a kulturális diktatúrája? elnevezésű sorozatból kimondottan a július 14-én megjelent, Így népszerűsítik a kommunizmust állami pénzből című X. rész késztette őket tiltakozásra.
Az aggódó tiltakozók kifejtették, „bakancsrúgáshoz” volt hasonlatos számukra a fenti írás, és az ötvenes évek hangnemét vélték felfedezni abban, és ezért a sorozat azonnali beszüntetését követelik, levelükhöz pedig további aláírókat remélnek.
A levelet teljes terjedelmében elolvashatják az artportal.hu oldalon.
*
Ezen a linken
https://www.magyaridok.hu/szakacs-arpad-kinek-a-kulturalis-diktaturaja/
nem csak a fenti kis libsi nyafogást, hanem a teljes cikksorozatot, s hozzá az összes akkori (2018), lényeges hozzászólást megtaláljátok!
☼
Mekkelek
2022-02-09 at 23:03
A ballib média – látva a moslék gyenge támogatottságát – most hirtelen elkezdte tolni a mihazánkat. a szándék ugyanaz, mint az eredeti jobbikkal volt, megosztani a nemzeti oldalt. Észnél kell lenni, egyéniben nagyon egál lesz a mandátumok száma.
Feri
2022-02-09 at 19:29
Vajda Miklós
2022-02-08 at 13:53
Ebben bizony sok igazság (megtörtént tény) van. ?
Annyit azért hozzá tesztek:
1, Az oltásellenesség magánügy. Mindaddig, amíg azt nem mások befolyásolására teszi valaki. Ha netán hazánkban kötelezővé teszik az oltást, akkor majd kapja meg a kellő büntetést, aki nem veti alá magát.
Ezt eddig jól kezelte a Kormány.
2, A kultúrharcban SzÁ tett már le valamit az asztalra (mint sokan mások!) és ezt senki nem vitatja. Az, hogy ő milyen utat jár a továbbiakban, az ő dolga. Ő viseli majd a következményeit, ha akarja, ha nem.
3, Bizonyos, hogy egyedül a moslékkoalíció érdeke, hogy minél hatékonyabban kavarjon a mi oldalunkon, hogy minél több, befolyással rendelkező embert ugrasszon egymásnak és válasszon le innen – csökkentve az állástfoglaló szavazótáborukat.
Koncentráljunk a lényege, a választásra!!!
?????? ??
ikab
2022-02-09 at 15:43
Hát, Jeszy, ez kurva fölösleges volt. igaz, az Árpinak a válasza is fölösleges volt, de te kezdted
K
2022-02-09 at 13:22
Namond
2022-02-09 at 12:56
Olvastam hozzászólásaidat, de azokban sincs semmi konkrétum, említésre méltó lényeg, nem is reagáltam akkor azokra.
Makizaj segít neked a repülőjegy árában, ezt mondta, és irány India :szürkehályog műtét jót fog neked tenni.
Namond
2022-02-09 at 12:56
K 2022-02-09 at 11:46
Csiszolatlan ipari gyémánt kedves, konkrétumot szeretne?
Parancsoljon, szolgáljon szelleme táplálékául;
Namond 2022-02-08 at 11:56
Namond 2022-02-08 at 12:59
Namond 2022-02-08 at 13:10
Namond 2022-02-08 at 13:27
Namond 2022-02-08 at 14:46
K
2022-02-09 at 11:46
Namond
2022-02-09 at 11:05
Na és????
Talán mondanál valami konkrétumot is.
Szürkehályogműtét tekintetében te is sorban állhatsz Makizajnál indiai repülőjegyért , mint ahogyan az összes védenced.
Bea
2022-02-09 at 09:31
Fodor Alpárral maximálisan egyetértek. Nincs most idő a billegésre. SZ. Árpádot én is nagyra értékeltem, de szerintem is elvesztette önmagát. Túlzottan lebarnult a lámpafényben.
K
2022-02-09 at 09:25
Április 3.-án a szavazáskor Magyarország függetlensége a tét.
Vagy-vagy.
grainos
2022-02-09 at 09:00
Két láb rossz, négy láb jó!
Fodor Alpár
2022-02-09 at 08:48
Háború van , ezt nagyon jól tudjuk, itt nem lehet külön úton menni, félre kell tenni az egót, követni a parancsot. Aki nem teszi az a csapatot gyengíti és mivel nagy a tét, gyakorlatilag a magyarság LÉTE vagy NEMLÉTE, ezt senkinek nem lehet megengedni! SzÁ-ot nagyra becsültem és őszintén sajnálom, mert elveszítettünk egy nagy harcost(ill. ő veszítette el saját magát). Szerintem mindig van lehetőség a visszatérésre!
Sas
2022-02-08 at 22:21
Amúgy -igen, van a NagyEmbernek kulturpolitikája-egy volt cirkuszos az államtitkár, és szinte naponta látjuk mit művel a NagyEmber-Fásy, mulatós-ennyi a kulturpolitikája-ezt hozta otthonról.
Sas
2022-02-08 at 22:15
SZ Á-nak oltás-ügyben nincs igaza-ott fényévekre van a reálpolitikától-ugyanis feleslegesen dumált a mellékhatásokról.Kultur-ügyben viszont igaza van.
halacska
2022-02-08 at 20:49
Személyiségfejlődés is van a világon. Vagy nem?
Q
2022-02-08 at 20:18
“Egy újkeletű Raffay Ernő volt. Mindig is egy egzaltált fantaszta, ez világosan látszott az írásaiban is. ”
Raffai Ernőt pedig egzaltált fantasztához hasonlítja.
Mint az apja.
K
2022-02-08 at 20:11
petrik szilárd
2022-02-08 at 19:55
A védőoltással kapcsolatban hozzá nem értő módon (“NEM szakembernek” )belekontárkodni szakemberek dolgába, nem nevezhető “tartásnak és tisztaságnak”, és Szakács Árpád pont ezt csinálta.
Olyan embert akinek nincs tartása és nem tiszta mert kontárkodik, nem kell védeni, mert egy ilyen védelem sem tiszta.
petrik szilárd
2022-02-08 at 19:55
Nos, vegyük csak górcső alá a konkrét ügyet, amelynek apropóján a pontosan, méltányosan, korrektül fogalmazni szándékozó, ugyanakkor meglehetősen álszent módon viselkedő Jeszenszky tollra fakadt.
A kultúrharcnak ellentartani nem könnyű feladat, főleg akkor, amikor nem csak balról, hanem jobbról (és nem szélsőjobbról!!!) is lőnek, méghozzá nehéztüzérséggel.
Szakács ugyanis azzal a hipokrita, velejéig romlott és korrupt, primitív ösztönökre ható, aljas és hazug politikával szakított, amely mára a teljes politikai elit, így a fidesz sajátja is.
Jeszenszky nem tudja elképzelni, hogy lehet valaki minden ostoba szervilizmustól mentesen önmaga. Nem tudja elképzelni, milyen az, amikor valaki azt mondja: eddig és ne tovább. Szakács tartása és tisztasága magasan tündökölve és ragyogva homályosítja el és ítéli örök sötétségre Jeszenszky “megértő” és szépen megfogalmazott fidesz-kompatibilis szólamait.
Magára maradt? Lehet. Vállalt magány.
Hamvassal szólva: “Aki behódol, az alkalmazkodásban lényét feladja és végül elveszti. Aki nem hódol be, lényét megtartja, de nem tud vele mit kezdeni, mert egyedül áll.
Valaki vagy él, és az élet ára a beszennyeződés, vagy nem akar beszennyeződni, de akkor az életről kénytelen lemondani.”
K
2022-02-08 at 18:59
Jeszenszky Zsoltot összemosni az apjával, maximálisan igazságtalan.
Jeszi többször kifejtette véleményét és meggyőződését , ami ellenkezője az apja véleményével.
Jeszenszki Géza a kommunista rendszer kontraszelektáltja, és nem is tudom hogy került bele az Antall Kormányba(talán rokoni szálak, Felesége, Héjj Edit ,Antall József nővérének a lánya ).
Az Antall kormány azért is bukott meg mert a Jeszenszkihez hasonló kormánytagokra épült.
Az Antal Kormány volt hivatalosan a kormányon, de a kommunisták az MSZP és az SZDSZ irányított. Ezért utálta meg őket a lakosság , és ezért került ki az országgyűlésből az MDF..
Sas
2022-02-08 at 18:43
Az a tanulság, hogy a miniszterelnök-védje meg saját magát-ha óhajtja-ha, meg nem-általában az önvédelemre is képtelen-akkor nem.ILYEN A világon még nem volt-ezermilliárdok kerűlnek az ádáz-eszelős ellenséghez-ez az ellenség ezt feléli-majd közli az egész világgal, hogy –nem kapott semmit-el van nyomva-ez a takony banda-ez a csűrhe, amely 1990-2010 között röhögve statisztált az ország felszámolásához-ez a brancs kap ezer milliárdokat-és még le is tagadhatja. Az érintett meg csak bambul.–Aztán miután -egy hatékony elme megvédi-ezt az embert végűl kitúrják.-Jó akkor védje magát a miniszterelök, ahogy jól esik neki.Sokat nem szokott vele vacakolni.
K
2022-02-08 at 18:43
Sas
2022-02-08 at 18:33
Ne erőlködj, ne pörögj.
A FIDESZ már 4x győzött és ebből 3X 2/3-al. Most is győzni fog, akárhogyan is erőlködsz.
Sas
2022-02-08 at 18:33
Kultúra.1. Az ellenséges csoport rekordösszegeket kapott minden évben.2. Ezt tagadták, és a miniszterelnököt mocskolták-nemzetközi szinten is-ezt az érintett tűrte-a legtöbb embere erőtlenűl reagált-az őszi légy bágyadtságával.Elterjedt az az álhír, hogy itt az un. liberálisok el vannak nyomva.3. SZ Á volt az első és az egyetlen , aki hatékonyan cáfolta ezt.Ergo nemzeti érdeket védett-és személy szerint a miniszterelnököt is-aki önmagát lényegében nem védte.———Oltás.-1. Itt is végbement a Fidesz önveszélyes játéka–rekordmennyiségű covidos áldozatot hoztak ki a statisztikával.2.Az egész világ ezen borzadozott-annyit nem lehetett elérni, hogy ezen változtassanak.3. Gyerekek oltása.-A svédeknél nem ajánlják-itt igen-ergo –tudományos vita áll fenn arról, hogy ez ügyben mi a helyes-vita van-kivéve a Fideszen belűl-ott minden felelősséget magukra húznak-önmaguktól kellene őket megvédeni-de egy szekta szerű képződmény.