A pandémiás évek számos vállalkozást sodortak nehéz gazdasági helyzetbe, de az elmúlt éveknek akadtak nagy nyertesei is. Közéjük tartoznak azok a gazdasági társaságok, amelyek eleve élelmiszerek házhozszállításával foglalkoztak, vagy a Covid-járvány hatására hoztak létre futárszolgálatot, és bővítették ki működési körüket, portfóliójukat. Ilyen például a Wolt és a Netpincér örökébe lépő Foodpanda: mindkét cég ezreket foglalkoztat – és az is közös bennük, hogy a kiszállítóik a kata-változások elleni tüntetések aktív szereplői lettek az elmúlt napokban. De miért? És ki tehet erről?
A Wolt 270 millió forinttal járt jobban azzal, hogy katáztatott, amíg az állam 220 millió forinttól esett emiatt el
A Wolt Magyarország Kft.-nek jelenleg 125 alkalmazottja van az Opten adatai szerint, bár 2019 végén még csak 20 fővel dolgoztak. Az itt feltüntetett alkalmazottak viszont bizonyára nem a futáraik, hiszen erre a feladatkörre köztudottan egyéni vállalkozókat keresnek, ahogy ez az ügyvezető tavaly év eleji nyilatkozatából is kiderül. Eszerint a futárpartnerek alvállalkozók és számuk már több mint 1 évvel ezelőtt elérte a 4 ezer főt. A cég 2020-as beszámolójából az derül ki, hogy a tárgyévben több mint 3,3 milliárd forint árbevételre tettek szert. Mindezt úgy, hogy a bérköltség nem érte el a 250 millió forintot, míg az eladott (közvetített) szolgáltatások, azaz jelen esetben a futárköltségek értéke 2,1 milliárd forint volt. Ezen felül további 650 millióért vett még igénybe szolgáltatásokat a vállalat – ennek az összegnek több mint felét hirdetéssel kapcsolatos költségek tették ki, de a marketing költségek is meghaladták a 95 millió forintot. Mindösszesen 25,5 millió forint körüli adózott eredményre tett szert a Wolt magyarországi vállalata 2020- ban.
A cikkekben fellelhető adatok alapján a Wolt futárainak száma hónapról hónapra változott, de átlagosan 2,5 ezer fő körül lehetett 2020-ban. A vállalat beszámolójával összehangolva azt kapjuk, hogy 1 futár átlagosan 70 ezer forintot kapott a cégtől havonta. Ez akkor érhette meg a kiszállítónak, ha félállású katásként 25 ezer forint adót kellett fizetnie. A cég szemszögéből, ha bruttó bérként kellene kifizetnie a futárok díját, nem pedig szolgáltatásként, akkor további 13 százalék szocho fizetési kötelezettsége keletkezne. Ilyen számok mellett több mint 270 millió forintot spórolhatott meg a cég azzal, hogy alvállalkozókkal dolgozik, az állam pedig összességében legalább 220 millióval járhatott rosszabbul.
A Foodpanda 1,7 milliárd forinttal rövidítette meg az államkasszát
A Foodpanda esetében a 2021. évi adatok is elérhetőek, számukra árbevétel tekintetében kimagasló volt ez az időszak, több mint 18 milliárd forintot realizáltak ezen a soron. Náluk már kicsivel az eladott szolgáltatások értéke fölé kúszott a nagyjából 250 alkalmazottra jutó 1,8 milliárdos bérköltség, a több mint 12,5 milliárd igénybe vett szolgáltatás azonban szintén tartalmazhatott a futárok felé elszámolásra kerülő összegeket, hiszen furcsa lenne, ha ők a 4500 futárpartnerüket kevesebből ki tudnák fizetni, mint a versenytársuk. A beszámolójuk kiegészítő melléklete megerősíti az előző gondolatot, itt 6,5 milliárd forintot tüntetnek fel a futárszolgáltatás költségeként. A Wolt esetében megkezdett gondolatmenetet követve, itt a vállalat 845 millió forintot spórolt meg az alkalmazottakon, az államot pedig akár 1,7 milliárddal is „megrövidíthette”.
Bujtatott foglalkoztatás gyanúja merült fel
Érdemes megemlíteni, a Wolt és a Netpincér egy korábbi futára portálunk megkeresésére azt mondta: a felvételi beszélgetésen egyik cég sem ajánlott neki bejelentett állást, a foglalkoztatásának alapfeltétele volt, hogy katás vállalkozó legyen. Ez viszont felveti a bujtatott foglalkoztatás gyanúját.
Bizonyosan nem csendesülnek el egyhamar a kata-módosításokat övező viták, de – ahogy a fenti példa is mutatja – kétségtelen, hogy a szigorításokat a forrásokban bővelkedő vállalatok pénzügyi trükközései elkerülhetetlenné tették a háborús válsághelyzetben.
Forrás: adatradar, fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS