Franciaországban mintegy 1500 haláleset köthető a júniusi és júliusi kánikulához a francia egészségügyi tárca vasárnapi tájékoztatása szerint, ami tizede a 2003-as hőhullámkor regisztráltnak, jóllehet idén a melegrekordok országszerte megdőltek.
Az átlagosnál 1500-zal több halálestet regisztráltunk júniusban és júliusban, azaz tízszer kevesebbet, mint a 2003-as kánikula idején
– mondta Agnès Buzyn egészségügyi miniszter a France Inter francia közrádióban. A tárca közleménye szerint a júniusi kánikulában 567-en, júliusban pedig 868-an veszítették életüket, ami összesen 1435 halálesetet jelent. Franciaországban június 28-án megdőlt az abszolút melegrekord, amikor is az ország déli részén található Hérault megye több pontján is 46 fokot mértek, júliusban pedig a hőmérő higanyszála több nagyvárosban is 40 fok felé emelkedett. Párizsban például július 25-én 42,6 fokot mértek, ami abszolút rekordnak számít. Összességében az ország hatszáz pontján végzett hivatalos mérések egyharmadánál dőlt meg az abszolút melegrekord július végén.
A 2003-as kánikula húsz napig tartott, idén 18 kánikulai nap volt két nagyon intenzív epizódban, és a második kánikula idején az ország jelentős részén, nagyon szélsőséges hőmérsékletekkel
– emlékeztetett a miniszter.
A nehéz körülmények ellenére a megelőzésnek és a lakossághoz eljuttatott üzeneteknek köszönhetően sikerült tizedére csökkenti a 2003-as halálozást
– hangsúlyozta Agnès Buzyn, kiemelve az egészségügyi intézmények, az önkormányzatok, az egyesületek és az idősekkel foglalkozó szervezetek tevékenységét. A közös fellépésnek köszönhetően a kórházak sürgősségi osztályainak leterheltsége is csak alig 2-3 százalékkal nőtt a kánikulai napokon. Az 1500 haláleset több, mint fele a 75 év feletti emberekre vonatkozik, de a tájékoztatás szerint minden korosztály érintett; tíz esetben kültéri munkahelyen dolgozó férfi vesztette az életét.
A legtöbb halálos áldozatot követelő nyár 2003-ban volt Franciaországban, amikor is augusztus 4. és 18. között csaknem 15 ezren veszítették életüket a hőség miatt, elsősorban a fővárosban és környékén.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA
Jegesmackó
2019-09-08 at 19:59
Ég a napmelegtől a kopár szík sarja,
Tikkadt szöcskenyájak legelésznek rajta;
Nincs egy árva fűszál a tors közt kelőben,
Nincs tenyérnyi zöld hely nagy határ mezőben.
(Arany János, 1846)
173 éve is nagyon meleg volt Európában, csak nem voltak megvásárolt globalista újságírók, klímaszakértők, akik bizniszt és tömeges abortuszra való felhívást csináltak volna ebből a hülyeségből. Csak a XXI. századi hülyéket (Momentum generáció, amely nem csak fiatalokból áll!) lehet megetetni ezzel a hazugsággal. Persze ez a generáció még a meleg gént is elhitte évtizedeken keresztül, mit várunk?
Naprózsa
2019-09-09 at 03:07
Remek a példa, kedves Jegesmackó!
A történelemből rengeteg aszályra és időjárási furcsaságra van példa, dehát aki vak akar maradni, az úgyse látja, hiába toljuk elé a tényeket. Meg ugye a 7 szűk esztendőről sem hallottak…