“Az aszálykár nem ismeretlen a magyar gazdatársadalom számára sem, ugyanakkor arra emberemlékezet óta nem volt példa, hogy egyáltalán ne legyen termés” – fogalmazott portálunk érdeklődésére Nagy István, aki hozzátette: ez az a körülmény, “ami nagyon mellbevágó és meghökkentő a gazdatársaim számára és számomra is, mert én sem láttam ehhez hasonlót”. Az aszálykár kapcsán tartott csütörtöki sajtótájékoztatóján a miniszter ismertette: a búzánál elkönyvelt mintegy 25 százalékos terméskiesés után mára a kukoricaállomány az Alföldön és Közép-Magyarországon a területek jelentős részén megsemmisült; az alföldi területeken a gyepek is teljesen kisültek, a gazdálkodók nem tudnak legeltetni és kaszálni. Mint fogalmazott, “az idei, történelminek is nevezhető aszály következtében az ország kiszáradt termőterületeinek nagysága elérheti az egymillió hektárt, ami az összes hazai termőföld húsz százaléka”. Nagy István ugyankkor hangsúlyozta, hogy a gazdák számíthatnak a Kormány segítségére, majd ismertette a rendkívüli helyzetre való tekintettel létrehozott Aszály Veszélyhelyzeti Operatív Törzs elmúlt időszakban meghozott legfontosabb döntéseit.
Az emberek olvassák, hallgatják a médiából, hogy hazánk szomszédságában háború zajlik, hogy a különböző szankciók hatására energiaválság alakult ki Európában, energia-veszélyhelyzet van, de nem látják át ennek tényleges negatív hatásait
– fogalmazott portálunk érdeklődésére Nagy István, aki kiemelte:
továbbra is nagyon sokan azt gondolják, hogy az élet változatlan formában halad majd tovább.
Az agrárminiszter kiemelte: hasonló a helyzet az aszállyal kapcsolatban is, amelynek szintén súlyos következményei vannak és lesznek; ennek nyomai már most láthatóak, ha az ember csak a bolti árak emelkedését figyeli. Megjegyezte: az aszálynak olyan következményei is lehetnek, amelyekre még annyira sem vagyunk jelenleg felkészülve, jelesül, hogy azokból az országokból, ahová nem jut elegendő gabona és élelmiszer, komoly, beláthatatlan következményű migrációs hullám indulhat meg.
Komolyan kell venni a híreket, komolyan kell venni a jeleket, és a történéseket, amelyek a világban végbemennek, mert a mindennapi életünket határozzák meg
– nyomatékosította Nagy István. Az agrárminiszter a hazai állapotokra térve arról is beszélt: a gazdatársadalom, különösen a dél-alföldi régióban nagyon nehéz időszakot él át, a Kormány feladata pedig az, hogy biztosítsa számukra a gazdasági túlélés lehetőségét a károk mérséklésével. Mint hozzátette, a tárcának ezen felül azon is dolgoznia kell, hogy a hazai termelés biztonságát hosszú távon is fenn tudja tartani.
Nagy István agrárminiszter sajtótájékoztatót tart az aszály miatt meghozott kormányzati intézkedésekrõl Újszilváson. Fotó: MTI
Arra nem volt eddig példa, hogy egyáltalán ne legyen termés
Nagy István arról is szólt, hogy aszály eddig is volt, és ezután is lesz; az aszály mértéke az, amely sokkolta a gazdatársadalmat. Mint kiemelte, Európa termőterületeinek közel fele, 46 százaléka érintett az aszálykárban; kiszáradt többek között a különben bő vizű, a Pó-síkságot tápláló Pó folyó, és ez az, amire senki nem volt felkészülve, senki sem gondolta, hogy ez egyáltalán bekövetkezhet. Az agrárminiszter megjegyezte: a korábbi években megszoktuk, hogy az aszályos években bizonyos területeken terméscsökkenés volt bizonyos százalékos arányokban, de olyanra nem volt példa, hogy egyáltalán ne legyen termés.
Ez az, ami nagyon mellbevágó és meghökkentő a gazdatársaim számára és számomra is, mert én sem láttam ehhez hasonlót
– emelte ki.
A kukoricaállomány az Alföldön és Közép-Magyarországon a területek jelentős részén megsemmisült
Nagy István az aszálykárral kapcsolatban tartott csütörtöki sajtótájékoztatóján kiemelte: az elmúlt évtizedekben egész Európában trendszerűen csökkent a talajnedvesség, ami a mezőgazdasági termelést, de különösen a növénytermesztést érzékenyen érinti; tanulmányok mutatták ki, hogy Európában 2015 óta folyamatosan jelen van az aszály. A magyarországi állapotokat elemezve kiemelte: 2022-ben az ország termőterületeinek jelentős része szinte egyáltalán nem jutott csapadékhoz, vagy ha mégis, akkor az időzítés, illetve a területi eloszlás nem volt megfelelő a gazdálkodók számára.
A búzánál elkönyvelt mintegy 25 százalékos terméskiesés után mára a kukoricaállomány az Alföldön és Közép-Magyarországon a területek jelentős részén megsemmisült, és most már a Dunántúl termését fenyegeti a szárazság. Az alföldi területeken a gyepek is teljesen kisültek, a gazdálkodók nem tudnak legeltetni és kaszálni. Az idei, történelminek is nevezhető aszály következtében az ország kiszáradt termőterületeinek nagysága elérheti az egymillió hektárt, ami az összes hazai termőföld húsz százaléka
– összegzett. Az agrárminiszter kiemelte: ebben a helyzetben a gazdák joggal számítanak hatékony beavatkozásra a kormány részéről, és ezt a célt szolgálta az agrárium gyors megsegítése érdekében az Aszály Veszélyhelyzeti Operatív Törzs létrehozása. Nagy István megjegyezte:
a kormánynak erkölcsi kötelessége is az agráriumból élők támogatása, a gazdák ugyanis minden nehézség – a már említett világjárvány és az orosz–ukrán háború következményei mellett a munkaerőhiány, valamint a rendkívül magas inputárak, dráguló energiahordozók, állatbetegségek – ellenére munkájukkal biztosítják a folyamatos termelést és a minőségi élelmiszerellátást, amiért mindannyiunk elismerését megérdemlik.
A miniszter elmondta: az Aszály Veszélyhelyzeti Operatív Törzs öt pontból álló, azonnali intézkedéscsomag bevezetését javasolta. Ezek közül kiemelte a hitelmoratórium lehetőségének biztosítását az arra rászoruló mezőgazdasági vállalkozások számára (2023. december 31-ig), illetve a rugalmasabbá és gyorsabbá tett biztosítói kártérítési folyamatot aszálybiztosítások esetén (a kárbejelentést október 31-ig elektronikus formában lehet megtenni a biztosítótársaság felé). Emellett a bajba jutott állattartók számára 3 milliárd forintos takarmányszállítási támogatási keretet biztosít a tárca a tömegtakarmányokhoz kapcsolódóan. Továbbá a mezőgazdasági területek öntözését kiszolgáló állami öntözőművek megnövekedett energiaköltségének támogatására 1,4 milliárd forint többlettámogatás jut, valamint a termelők újból benyújthatják a rendkívüli vízhasználati igényükre vonatkozó kérelmeiket.
Vezetőkép: MTI/EPA/Christophe Petit Tesson
triacus
2022-08-12 at 22:10
@Királytigris 2022-08-12 09:02:
“Kutatakat kell fúrni!
Láttál már olyan kör-körös öntöző berendezést? Na, ott kút van fúrva, és öntöznek és van termés!”
A gond – amit már egyszer írtam már neked – az, hogy – mivel egyre kevesebb az eső (az évi csapadékösszeg 1901-hez képest 5%-ot csökkent folyamatosan), egyre nagyobb szárazság (az egymást követő száraz napok maximuma országos átlagban 1901 óta 3,8 nappal növekedett) [adatok forrása: Országos Meteorológiai Szolgálat: https://bit.ly/3zMK0tq ] – hogy nincs elég csapadék, így a talajvízszint csökken, a mélyebb kút fúrása drágább és nem feltétlen fenntartható.
Több, hatékonyabb víztározóra lenne szükség, el kéne érni, hogy a folyók ne csak “átfussanak” az országon, hanem a szállított vizet itt tudjuk tartani, mert anélkül nem lesz a méregdrága kutadban víz, így nem lehet öntözni.
triacus
2022-08-12 at 21:55
@Naprózsa: Az alusipkás összeesküvéselméletektől tartózkodjunk.
https://bit.ly/3QB7mHU
Hesslerezredes
2022-08-12 at 15:40
Nem akkumulátor-gyártó gyárat kellene idehozni, hanem nehéz-földmunkagép gyártó gyárat.
Mondjuk a japánoktól, vagy dél-koreától.
Hogy legyen elég gép az ország teljes átalakításához.
Azaz csatorna-rendszerek, víztározók, árterek és ezekkel összefüggő gátak építéséhez (teljesen új gátrendszerek kellenek, mert a folyóknak vissza kell adni a korábbi ártereiket – gát csak az éppen szükséges és még éppen elégséges mértékig kell).
Amíg éhen nem halunk.
Naprózsa
2022-08-12 at 15:19
Kedves Királytigris!
at:09:04
De bizony lehet az időjárást befolyásolni, kedves kommenttárs. Pont.
Nézzen csak utána! Jelige: HAARP.
balfék
2022-08-12 at 13:58
Orientál
2022-08-12 at 13:38
Öreganyám szerint, mikor gyerekek voltak, mikor is? olyan harmincas évek elején kb?, akkora hó esett Tapolcán, hogy nem tudták kinyitni az ajtót, ezért a testvére kimászott a fölötte lévő nyitható ablakon, és ellapátolta annyira, hogy kijussanak segíteni neki. De az már majd’ száz éve volt.
Egyébként, érdemes lenne – most így nagy általánosságban értem mindenfélékre – körülnézni, olvasni, hogy azokban az agyon szidott keleti országokban, amiket egy legyintéssel szokás elintézni, hogyan is élnek, miképpen gondolkodnak az emberek. Milyen életszínvonal van, mekkorát fejlődtek húsz-harminc év alatt. Mert itthon még mindig hajlamosak sokan sztereotípiák alapján ítélkezni fölöttük. Vagy elővesznek egy korabeli Hofi viccet, ami már akkor sem volt aktuális. Olyan, mint amikor Hunyadi mondogatta, hogy jönni fog a török. Az urak meg mondogatták, hogy nem fog ide bejönni, megáll a határnál (mint a 2008-as válság). Aztán néztek pislogva, hogy ja, mégsem.
Ezt csak azért írtam, hogy bátorítsak mindenkit, ne csak az amerikai iránt érdeklődjünk, mert akkor nagyon sok dologról lemaradunk, vagy nem fogjuk megérteni a helyzetet, legyen szó bármiről.
Orientál
2022-08-12 at 13:56
Gyerekek ami ehhez nagy gond társul az az hogy rengeteg milliárd forint szükséges az ilyen állami beruházásokhoz.
Orientál
2022-08-12 at 13:52
Sötétben rejtőzködő piszkos – náci Pontosan igaz amit írtál ,mert én is – már – megemlítettem többször a Tisza erőszakos szabályzását ami egyre nagyobb károkat okoz . Szerintem a Dunán is végre kellene hajtani olyan szabályozásokat amik mélyebben bekanyarítják a folyót az Alföld térségébe ,ami még legalább ennyire fontos az a visszamocsarasítás sok nagy területen , víztározók létesítésével együtt.
Orientál
2022-08-12 at 13:42
balfék Legelőszőr nekem is az ázsiai pillangóhatás mondat jutott eszembe csak utána amiket ez előtt megírtam ide PS oldalára.
Orientál
2022-08-12 at 13:38
balfék Igen mert az idősebb rokonaim barátaim szokták mondani hogy még a 70-es évek elején is fantasztikus élmény volt számukra a nagy hóban szánkózni játszani.
Orientál
2022-08-12 at 13:34
Technikai és technológiai úgy mint többek között a vegyi molekuláris …. tudományok a nagyrészt piacra dobott alkalmazásoknál már sok évvel előrébb tartanak csak ezeket sok esetben nem kötik az orrunkra. Ennek az időbeni eltérésnek egyik oka a jelenleg már alkalmazás alatt álló kutatások fejlesztések beruházások megtérülés időszükségletük ,de nem elhanyagolható a milliárdosok egy részüknek a vagyoni és hatalmi telhetetlenségük.
Sötétben rejtőzködő piszkos - náci
2022-08-12 at 13:29
Még egyszer nem akarom meghallani, hogy “árvíz elleni védekezés”, meg “belvízkár”!!!
Örüljetek, ha van víz!
Elegem van a nyavalygásból!
Ha süt a nap az a baj, ha nem süt az a baj, ha esik az eső az a baj, ha nem esik az a baj, ha fúj a szél az a baj, ha nem fúj az a baj.
balfék
2022-08-12 at 13:29
Galamb
2022-08-12 at 13:15
Igen, mondjuk, ja… Nekem is feltűnt, hogy nagyjából a “rendszerváltás” óta nincsenek annyira kemény telek. Elvitték azt is az oroszok, szoktam viccelődni rajta, de egyébként igaz.
Galamb
2022-08-12 at 13:15
balfék
2022-08-12 at 10:51
Másik “népi megfigyelésem”:
1988-tól minden év januárjában(!) betört egy 1-1,5 hetes meleghullám (17-20 fok) ez mostanáig tart. Viszont az azt megelőző 20 évben nem tapasztaltam ilyet. A meteorológusok sivatagi eredetűnek mondják.
Orientál
2022-08-12 at 13:13
Én már ilyen témához megírtam többek között azt is hogy egyes olimpiai rendezvények előtt már bejelentették – előre!!!!! – hogy már előre tesznek azért hogy az olimpia idején ne legyen esőzés ,tök derült legyen akkorra az égbolt.
Orientál
2022-08-12 at 13:08
Egyesek nem akarják tudomásul venni hogy ha a földünk felé közeledik egy nagyobb vagy kisebb üstökös akkor azt jóval előtte fellőtt és elé küldött műholddal – mert a tárgyak és a üstökös vonzási egymásra hatása miatt – az irányát meg lehet némileg változtatni. Mintha mindenki tudná hogy milyen anyaggal műszerekkel pakolják meg a műholdakat.
balfék
2022-08-12 at 13:07
balfék
2022-08-12 at 13:01
Kiegészítés.: Amennyiben a pillangóhatást elfogadjuk, mint létező eshetőséget, akkor igen is minden kilőtt részecske hiányt fog okozni valamilyen módon, mert kikerül a mikroszisztémából. És ugyanígy, minden bejövőre igaz ugyanez az állítás.
balfék
2022-08-12 at 13:01
Valaki
2022-08-12 at 12:20
Én nem mondtam, hogy így történt, hanem megemlítettem, hogy volt ilyen elképzelés.
A másik. Egyszer az egyik asztrofizikus arról beszélt az egyik ismeretterjesztő filmben, hogy a parittya hatást kihasználó űrjárművek mérhetetlen mértékben, de kimozdítják a Jupitert a pályájáról. A Föld kisebb, és több eszköz kering körülötte. Mivel azonban erre nincsenek tanulmányok, nem tudok biztosat mondani, csak feltettem, mint eshetőséget.
triacus
2022-08-12 at 12:38
@Csányi 2022-08-12 06:29:
Nem “klímaválság” van, hanem klímaváltozás, amire a szélsőbaloldali haladó neobolsevikeknek az a válasza, hogy Asperger-szindrómás gyereklányt szerepeltetnek a médiában, péntekenként iskolásgyerekeket csődítenek az utcára, hogy “megvédjék a Földet”, méhlegelőknek csúfolt gazos területeket hagyjanak a poros belváros közepében, biciklisávokat, forgalomlassításokat eszközöljenek egy szúfolt nagyvárosban, vért öntözzenek a Trafalgar-téren, leállítsák az atomerőműveket, hogy aztán – amikor rájönnek, hogy a szél- és naperőművek nem adnak kellő energiát – újraindíthassák a lignittel működő szénerőműveket, arra ösztönzik a lakosokat, hogy ne fürödjenek, ne mossanak, a ruháikat csak szellőztessék.
Erre higgadt, átgondolt lépéseket kell tenni, nem az általam már említett bohóckodásokat.
Juhasz Gyula
2022-08-12 at 12:21
Lesz majd nagy aremeles. Sajnos Magyarorszagon minden amugy is dragabb mint sok mas orszagban. Azert mert nincs tengeri kikotonk, azarukat Hamburgbol, KOZUTON hozzak. A kozuti szallitas pedig draga. Aldottak az olyan orszagok mint Nagy-Britannia, Franciaorszag, Nemetorszag, Lengyelorszag esa tobbittengerparti orszag, ahova rovidebb, olcsobb tengeri uton erkeznek az aruk.
Magyarorszag szerencsetlen, kis tenger nelkuli, bezart porszag. EZert draga minden import aru.
Valaki
2022-08-12 at 12:20
balfek:
Az általad irt példákra embernek semmi hatása sincsen. Attól hogy pár tonna légy piszkot fel lövünk nem változik meg semelyik bolygónak a pályája, a föld tengelyét meg nem tudja megvaltoztatni földrengés, mivel ahhoz forgatónyomatéknak kell hatnia ami belső erőkkel nem lehetséges. Gondolom arra a kutatásra gondolsz hogy a tengely mozdult el pár centiméterrel , ami elhanyagolható változás klíma szempontjából. (