Harmincegy esztendeje tört ki az öt halálos áldozatot követelő román pogrom Marosvásárhelyen, amelynek hátterében az állhatott, hogy a kommunizmus hosszú évtizedei után a városban március 15-ét megünneplő magyarok megemlékezését a román államhatalom arra használta fel, hogy felhergelje a parasztokat azzal: a magyarok vissza akarják foglalni Erdélyt. A leitatott, kapákkal, kaszákkal, fejszékkel felfegyverzett csőcselék benyomult a városba, összeverték Sütő András írót, aki az egyik szemét elveszítette emiatt, és megtámadták az RMDSZ székházát is. A másnapi tiltakozáson még több magyar vér folyt volna, ha nem kelnek a magyarok védelmére a környékbeli cigányok és a székelyek, akik szétkergették a románokat. Az eseményeknek helyiként szemtanúja volt Zsigmond Barna Pál, a Fidesz országgyűlési képviselője, aki az évfordulón közzétett Facebook-bejegyzése mellett a PestiSrácok.hu-val is megosztotta emlékeit.
31 éve: Marosvásárhely Fekete Március. Harmincegy évvel ezelőtt, 1990 március 19-én leállt a megszokott élet Marosvásárhelyen. Egyik pillanatról a másikra háborús helyzet alakult ki a városban, minden megváltozott, hasonlóan a mai vészhelyzethez. Az akkori posztkommunista, Iliescu-féle román vezetés a poraiból feltámadó Securitate közreműködésével megtámadta Marosvásárhely magyarságát. Félrevezetett és leitatott román tömegeket hoztak a városba, ahol lerohanták a magyarokat. A város magyarsága, a helyi cigányok és környékbeli székelyek segítségével megvédte magát. Azokat a napokat, akik megéltük és átéltük soha nem felejtjük el. Több halálos áldozata volt a pogromnak, az események után a román bíróságok csak magyarokat és cigányokat ítéltek el. A pogrom igazi kitervelőit ma sem vonták felelősségre. És bár március 21-én véget ért a vérontás, csak nagyon lassan gyógyultak be a sebek. Azzal, hogy tavaly szeptemberben a marosvásárhelyiek Soós Zoltánt választották polgármesternek, egy új korszak kezdődött a városban. Ideje lezárni a múltat “kitenni a pontot a mondat végére” hirdette meg Soós. Egyetértek vele: a kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködés az egyetlen járható út a fejlődés felé. A gyűlölet és megosztottság azonban az elmúlt napokban is felütötte a fejét. Bukott politikai szereplők így próbálnak népszerűséget szerezni, egyesek büntetnek a magyar zászlóért, de mi nem engedhetünk a manipulációnak, sokkal többen vannak mindkét oldalon, akik a múlttal is szembenéző valós megbékélést akarnak! Azzal, hogy decembertől, az RMDSZ-t is a soraiban tudó, új kormánya van Romániának reméljük, hogy a két ország kapcsolataiban új fejezet kezdődik!
– írta pénteki Facebook-bejegyzésében a Fidesz országgyűlési képviselője, volt csíkszeredai főkonzul.
Zsigmond Barna Pál a PestiSrácok.hu-val is megosztotta emlékeit. A Fidesz országgyűlési képviselője Marosvásárhelyen született, ott is élt sokáig, és szemtanúja volt az 1990. március 19-én kezdődött eseményeknek. A honatya az előzményekről elmondta, hogy a nyolcvanas évekre a Ceausescu-dikatúra a nacionalista-kommunista irányba indult el, a hatalom magyarellenes megnyilvánulásai terén Marosvásárhely elsődleges frontzónának számított. Más erdélyi nagyvárosok, Nagyvárad, Kolozsvár elrománosítása addigra már megtörtént, de Marosvásárhelyen még többségben voltak a magyarok. Az 1989-es forradalom napjaiban még úgy tűnt, hogy sikerül visszaállítani a korábban kivívott magyar pozíciókat például az oktatás terén, de 1990 tavaszára már például a helyi orvosi egyetemen – amely régebben magyar nyelvű intézmény volt – eljutottunk odáig, hogy csak néhány százaléknyi magyar hallgató maradt. A magyar nyelvű oktatást drámai mértékben visszaszorította a román hatalom, a marosvásárhelyi magyarok pedig éppen ezt szerették volna erősíteni. A véres események előtt bő egy hónappal a helyi magyarság békés demonstrációt szervezett szándékaik kinyilvánítására, a viták azonban nem vezettek eredményre.
Háttérben a hivatalosan már nem létező Securitate
Elérkezett március 15-e, amikor a kommunizmus hosszú évtizedei után először emlékezhettek meg nemzeti ünnepünkről a helyi magyarok. A betelepített románok nem értették, hogy mi történik körülöttük, a román média pedig beléjük sulykolta, hogy a magyarok vissza akarják foglalni Erdélyt. Az egyre fokozódó feszültséghez valószínűleg hozzájárult az is, hogy a forradalom napjaiban ugyan megszüntették a hírhedt Securitatét, de az továbbra is a háttérben tevékenykedett, és hergelte a románokat. Hasonló pogromot akartak statuálni Szatmárnémetiben is, de ott nem sikerült a tervük. Marosvásárhelyen azonban igen, buszokkal utaztatták be a városba a környékbeli román parasztokat, akiket leitattak, és akik kapákkal, kaszákkal, fejszékkel érkeztek meg. Az első napon, 19-én verték meg az írót, Sütő Andrást, aki ezért elveszítette az egyik szemét. Másnap már azért demonstráltak a magyarok, hogy az állam keresse meg és vonja felelősségre az előző napi támadás felelőseit. Ez a nagy tüntetés torkollott aztán estére egy utcai ütközetbe, amelyben a román túlerő miatt még több magyar halhatott volna meg, de addigra már a városban voltak a környéken élő cigányok, akik a magyarok védelmére keltek. Ekkor hangzott el a legendás felkiáltás: Ne féljetek, magyarok, itt vannak a cigányok! Ugyancsak megérkeztek a környékbeli magyarok, székelyek is, így aztán közös erővel szétkergették a román csőcseléket. A helyszínen lévő katonák, rendőrök tétlenül nézték a történteket, azt sem akadályozták meg, hogy románok teherautókkal a tömegbe hajtsanak.
Fel kell dolgoznunk és le is zárnunk a tragédia történetét
A következő napokban a Marosvásárhelyen élők igyekeztek megőrizni a nyugalmukat, a lakótelepeken, egyes városrészekben közös, román-magyar járőröket hoztak létre, hogy fenntarthassák a törékeny békét, miközben az események könnyen eszkalálódhattak volna más településeken is. Sokan elmenekültek Marosvásárhelyről, így a román államhatalom terve részben sikerült. Szomorú, hogy az öt halálos áldozatot követelő összecsapás miatt csak magyarokat és a magyarokat védő cigányokat vontak felelősségre, holott biztosan beazonosítottak olyan románokat is, akik gyilkosságokban vettek részt vagy kíséreltek meg.
A szomorú eset után, az alkalom szülte szövetségnek köszönhetően egymásra találtak a magyarok és a cigányok, akik közül többen aztán megkapták a magyar állampolgárságot is. Előremutató körülmény az is, hogy Marosvásárhelynek húsz év után újra magyar polgármestere van Soós Zoltán személyében, aki szerint pontot kell tennünk a véres összecsapás történetére, de csak úgy, ha feltártuk annak következményeit, és levontuk a tanulásagait. A polgármesternek román támogatói is vannak, ami reményeim szerint jele annak, hogy ők sem szeretnék feltépni a múlt sebeit.
Fotó: Facebook/Zsigmond Barna Pál
Mutant Pig
2021-03-27 at 17:01
Üzenem Tamás Gáspár Miklósnak és az őt körülrajongó agyhalott ballib csőcseléknek:
1. Nem azokkal a cigányokkal van a baj, akik a magyarok mellé állnak. Azokért a cigányokért a baloldal a kisujját se mozdítja. Hanem a Sztojka Iván, Raffael Sándor-féle rablógyilkosokkal, akikért a baloldal hezitálás nélkül kiáll.
2. TGM – akit a “rendszer” az egyetemi katedrára is felüldözött – hol volt akkor, amikor a bocskoros oláhok kiverték Sütő András szemét?
Ezt csak azért kérdezem, mert nekem személy szerint úgy tűnik, hogy valaki még ennyi idő múltán is a Securitate-nak dolgozik.
el somorrito
2021-03-25 at 18:59
Talán ez volt az utolsó alkalom, hogy fegyveresen beavatkozhattunk volna. Az oláhok szinte tálcán kínálták a lehetőséget. Nem hiszem, hogy a nemzetközi megítélése ennek a beavatkozásnak (tekintve a körülményeket) kizárólag negatív lett volna.
Antall Jóskabá, viszont leállított minden ilyen kezdeményezést.
Pedig tele voltunk T72-esekkel akkoriban.
góbé
2021-03-22 at 15:00
Az egész mint később megtudtam azért volt, hogy a securitate ne legyen feloszlatva!Drága Ciolos volt aki Kolozsvárról szervezte!l
Mikor azt mondták: a görgény völgyi oláhokat nem hívták vásárhelyre,megkérdeztem a kollégámat -akkor miért keresték 19.én a Bolyai családot?Miért nem mondták meg nekik,hogy a liceumot mondták!
20.-án nem verekedni ment a magyarság, csak jogainkat követeltük! Sok videofelvevő volt,amiből a filmeket gyorsan Segesvárra lett víve, hogy a nemzetközi gyors szállítsa Szolnokra mert ott a TV leadni tudja, meg lehet mutatni a világnak mi történik Marosvásárhelyen! Hát én azóta is várom!Nem beszélve amikor a teherautó behajtott közénk!-senki nem mondott semmit! Most mikor ilyen történik hónapokig latolgatjuk terrortámadás volt e vagy más! Drága jó emberek: Mitől félünk!?
szkíta
2021-03-22 at 14:41
nincs nap, hogy drága cigányaink ne szerepelnének a hírekben…. vascsővel verik agyon időseinket, a közutakon a fiatalok, mert ez a nevük újabban bedrogozva lopott autóval tartják rettegésben a közlekedőket…..produktív fiataljaink elűzve a hazából….mint 100 éve…kommün lesz a vége meglássátok. FIDESZ túl hamar dőltetek hátra…..ha megfognátok a cigányokat, nem lopnátok, mindenki rátok szavazna
Csorba Erik
2021-03-20 at 13:16
Az etnikai feszültségek Kárpátok Géniuszának amerikai – szovjet (- magyar – izraeli) együttműködés eredményezte megbuktatása árnyékában történt, államilag motivált szításához érdemes tanulmányozni a történelmi mintákat, különösen a 1943-as los angelesi Zoot – zavargásokét.
https://hu.qaz.wiki/wiki/Zoot_Suit_Riots
benzoli
2021-03-20 at 06:41
Igy vedte meg a Magyar allam a kornyezo orszagokban is a Trianoni Magyarokat.
nemLibernyák
2021-03-19 at 23:38
Ide kívánkozik egy párhuzam. Akkor ott Marosvásárhelyen, napok alatt ellentétet szítottak két nemzet között. Ennek a hatása mind a mai napig érződik. 2006-ban Gyurcsányék ellentétet szítottak a magyarság két különböző világlátású csoportja között. Ennek a hatása is érzik mind a mai napig. Sajnálatos, hogy mennyire nem látják át az emberek, hogy csak kijátsszák őket egymás ellen. Az igazi felelősök minden következmény nélkül folytatják áldatlan tevékenységüket, bár tudjuk kik ők, mégsem történik meg a felelősségre vonásuk.
Szalay Miklós
2021-03-19 at 22:07
Gondolatok Trianonról:
https://egyvilag.hu/korabbiuzenetek/PT103_2020-07-02.shtml#trianon
Galamb
2021-03-19 at 21:40
Azokat még nem érzékenyítette a magyarok ellen Horváth Aladár és a TASZ…
Vélemény
2021-03-19 at 21:13
Értem, hogy egy ilyen fájdalommal nehéz élni, de ezt csak úgy nem lehet lezárni. Azt, hogy a magyarokra láncokkal, méteres botokkal, késekkel és vasrudakkal felfegyverzett félig részeg
dühöngő románokat teherautókkal és buszokkal szállított a román hatóság a békésen tüntető magyarok megveretésére, csak úgy nem lehet elfelejteni, nem lehet pontot tenni arra i-re. Azt a hangulatot, azt verekedést, a magyarok üldözését nem is szabad eltemetni, emlékezni és emlékeztetni kell a felnövő generációkat is. Ismerniük, tudniuk kell az igazságot, egyébként rájuk is ez a sors fog várni. Aki azt hiszi, hogy a románok majd megváltoznak, az téved! Ők sose fognak megváltozni, legfentebb az érdekeik eléréséig ideig-óráig visszafogják magukat. A lelkük mélyén mindig gyűlölni fogják a magyarokat.
Visszatérve a pogromhoz, valóban minden magyar hálás lehet a magyar cigányokra és a Hargita és Kovászna megyei magyarokra, akik a vásárhelyiek megmentésére siettek!!! Hála nekik, egyébként sokkal több halott lett volna!
Tudományos libsizmus
2021-03-19 at 20:39
Az oláhok Erdély fóbiások. Ennek feltehetően az az oka, hogy ők maguk is tisztában vannak vele, hogy a lopott szajré előbb-utóbb visszakerül eredeti tulajdonosához.
sicsok
2021-03-19 at 20:30
Itt külföldön egy teljes évig nem hallhato volt magyar szo a Marosvàsàrhely-i emigràns magyar és székelyektöl. A jeget erdélyi /nem marosvhelyi/ cigàny ismerösök törték meg akik hozzàm magyarul szoltak. A magyarok féltek-de ezutàn màr kezdtünk szot érteni. Söt ezt làtva a vadocabb romànok is egészen emberileg kezdtek létezkedni…De kellett egy kis tüz ami làgyitja a vasat.
TS
2021-03-19 at 20:27
Azt sokan elfelejtik, hogy Horn Gyula nem sokkal korábban szinte ráuszította a román hatóságokat a magyarságra! Kb azt mondta: “A román hatóságok járjanak el a törvény erejével azokkal a magyar állampolgárokkal szemben, akik törvényt sértenek”
gyozo2018
2021-03-19 at 20:25
Ezt nem lehet feldolgozni, mert nem történt felelősségre vonás.
Ezért lezárni sem lehet.