A kolozsvári Házsongárdi temetőben pénteken átadták a magyar állam támogatásával megújított Bethlen-kriptát. Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) püspöke azt az ószövetségi történetet idézte a kripta előtt mondott prédikációjában, miszerint Mózes megeskette az Egyiptomból menekülő zsidókat, hogy magukkal viszik ősatyjuk, József csontjait.
Azért kell nekünk magunkkal cipelnünk Bethlen Béla csontjait, mert ha nincsenek ilyen példaképeink, akkor mi, akiknek Isten ma boldogságot ajándékozott, és lehetőséget adott a többre, semmiképp sem maradhatunk meg
– mondta a püspök. Mint felidézte, Bethlen Béla azután sem vált emberkerülővé, embergyűlölővé, hogy a kommunista állam minden vagyonától megfosztotta, bebörtönözte. Méltatlan helyzetét akkor is szerény nyugalommal vette tudomásul, amikor szabadulása után fizikai munkából tartotta fenn magát, és nyomorúságos körülmények között élt. A kertészi munkában örült a jó levegőnek, amikor rakodómunkásként dolgozott, a munkáját testedzésnek tekintette. Amikor pedig a Szamos áradása 1970-ben szülővárosát, Bethlent is érintette, a kisemmizett, nyomorban élő gróf ezer lejt küldött Kolozsvárról a bethleni rászorulóknak.
Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára beszédében arra figyelmeztetett, hogy “csak akkor tudjuk megtartani, ami a miénk, ha ragaszkodunk hozzá”. Bethlen Béla életfelfogását ajánlotta a hallgatóság figyelmébe.
Ha nem mi, akkor ki fogja őrizni a több mint ezeréves gyökereinket itt, a Kárpát-medencében?
– idézte az erdélyi arisztokrata gondolatát. Úgy vélte: a magyarság túlélésének kulcsa, amint eddig, úgy ezután is a határon átívelő összetartozásban rejlik. Azt kívánta, hogy Bethlen Béla élete legyen kapaszkodó és mérce a mai döntések meghozatalakor, “hogy az embertelen időkben mi is megmaradhassunk embernek”.
A Bethlen család bethleni ágának kriptáját 1884-ben építették, és a grófi család számtalan tagját temették ott el. A romos műemléképületet a magyar állam 30 millió forintos támogatásával újította fel a Házsongárd Alapítvány. A kripta megáldásán a Bethlen család számos tagja részt vett.
A Kolozsvári Magyar Napok keretében péntek délelőtt Murádin János Kristóf történész idézte meg Bethlen Béla alakját. Az 1888-ban született és 1979-ben meghalt gróf élete három fontos fordulópontján is azt választotta, hogy Erdélyben marad. Észak-Erdély 1940-es Magyarországhoz való visszatérése után a román többségű Beszterce-Naszód és Szolnok-Doboka vármegyék főispánjává nevezték ki. Magyarország 1944. március 19-i német megszállása után tisztségeiről lemondott, de a Lakatos-kormány megbízásából 1944. szeptember elsejétől mégis elvállalta Észak-Erdély polgári kormánybiztosi tisztségét. Ebben a minőségében minden energiáját arra fordította, hogy a szovjet front átvonulása a lehető legkevesebb kárt okozza Erdélyben. A kommunista népbíróság egy 1945-ös kirakatperben öt évi börtönbüntetésre ítélte, de miután a büntetés leteltével a gróf elutasította, hogy Magyarországra távozzon, ítélet nélkül további három évig tartották a legkegyetlenebb börtönökben. Bethlen Bélát 1959-ben rehabilitálta egy romániai bíróság.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Kiss Gábor
Bubu
2022-08-21 at 12:56
ViAM
2022-08-20 at 03:27
Köszönöm! Házsongárd régen rajta van a bakancslistámon.
Etel
2022-08-20 at 22:55
Több évtizede jártunk a Hazsongradi temetőben, akkor még csak Aletta van der Mer sírját kerestük, mert csak róla tudtunk a gyönyörű versbol, hogy ott nyugszik.
Nem is gondoltuk, hogy a magyar irodalomnak és történelemnek hány
neves személyisége nyugszik ott.
Megfogott és hosszú órákra ott tartott a temető különleges és sejtelmes hangulata, az élő természetben a holtak emlekkovei.
Nincs hozzá hasonló, de a kiadott album, aránylag hűen adja vissza az ott látottakat. Bubunak én is ajánlom, akár könyvtárból is ki lehet venni, gondolom.
ViAM
2022-08-20 at 03:27
Lám, lám az ékesre csiszolt szavú költőből és az egyszerű emberekből is hasonló érzéseket, gondolatokat vált ki a temető hangulata.
“Bubu” Köszönöm a verset s kívánom hogy mielőbb jussatok el személyesen.
(Pár éve megjelent egy könyv Házsongrádi temető címmel – csodálatos.)
Bubu
2022-08-19 at 20:12
ViAM
2022-08-19 at 17:08
Áprily Lajos Erdély csodás költöje gyönyörü versben emlékezett meg a házsongárdi temetöröl:
https://www.youtube.com/watch?v=OPLVb2_CToY&list=RDOPLVb2_CToY&index=1
Csak adalékként: az ottani ott élö szászoknak köszönthetjük e gyönyörü magyar szavunkat. Ök nevezték ezt a részt ahol a temetö elterül egy ott álló régebbi épület miatt “Haus am Garten”-nek, ebböl lett Házsongárd erdélyi magyaros tájszólás után. Èn eddig – sajnos – még nem jártam ott.
ViAM
2022-08-19 at 17:08
A Házsongrádi temető csodálatos történelmi hangulatú. Ránéz az ember egy sírra és megjelenik előtte az egykoron éltek tetteinek sora. A sorozatos rongálások, átírások ellenére bőven van mit nézni s elgondolkodni a múltról.
akiaki
2022-08-19 at 16:46
nem csak azzal, hanem azzal is!
Hesslerezredes
2022-08-19 at 16:41
Azért van ebben valami nagyon bizarr és bornírt is: EGY KRIPTA (!!!!) felújításával nem hagyjuk kikopni a magyar múltat????????????????????
Pont hogy ezzel igazoljuk, hogy a MAGYAR – az már a MÚLT Kolozsvárott.
Uramisten ne hagyj el!!