Megdöbbentőnek nevezte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, hogy az egész világon sehol, senki nem reagált semmit arra, hogy támadás érte a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség központi irodáját Ungvár belvárosában.
A magyar külügyi tárca vezetője felhívta rá a figyelmet,
ha a világ bármely pontján egy nemzeti kisebbséget képviselő politikai szervezet székházát felgyújtják, akkor az a minimum, hogy összehívják az európai külügyminiszterek tanácsának rendkívüli ülését, sőt bizonyos esetekben az ENSZ különböző testületeit is.”
Szijjártó Péter úgy véli, egyszerűen nem lehet komolyan venni Ukrajna európai uniós, illetve a NATO felé történő integrációs törekvéseit. A politikus szerint Kijevnek meg kell fékeznie a szélsőséges, magyarellenes megnyilvánulásokat.
Jól látszik, hogy van egyfajta szélsőséges indulat, a szélsőséges eszmék előretörnek, mert ez nemcsak Kárpátalján látszik, hanem ez látszik a kijevi törvényhozás munkájában is. A kijevi parlamentben olyan törvényeket fogadnak el, amelyek mind az ENSZ, mind pedig az Európai Unió iránymutatásaival, deklarációival, a nemzetközi jogszabályok alapértékeivel vannak teljes mértékben ellentétben”
– jelentette ki a KKM vezetője.
Szijjártó Péter rendkívül álságosnak nevezte, hogy például Magyarországot „állandóan az Európai Parlamentbe citálják”, az ENSZ-ben az emberi jogi főbiztosa Orbán Viktor miniszterelnököt rasszistának nevezi, miközben pedig Ukrajnában a kisebbségi jogokat lábban tiporják. A politikus elfogadhatatlannak nevezte azt az álláspontot, hogy Ukrajna, a geopolitikai pozíciója és stratégiai fontossága miatt „azt csinálhat, amit akar”. Azzal kapcsolatban, hogy tizenkét pontos javaslatcsomagot nyújt be a magyar kormány az ENSZ közgyűlésének a migrációval összefüggésben, a külügyi tárca vezetője elmondta: az ENSZ javaslata szerint a határsértés nem bűncselekmény, hanem adminisztratív kérdés, illetve a migránsoknak minden segítséget meg kell adni, ez egyértelműen szélsőségesen bevándorláspárti dokumentum. Szijjártó Péter hozzátette: a magyar ellenzék támogatására ebben a kérdésben nem lehet számítani, így az április nyolcadikai választás fő kérdése az lesz, hogy a magyarok biztonságát szem előtt tartó, vagy egy bevándorlóországot létrehozó kormánya lesz-e Magyarországnak.
Forrás: Echo TV, fotó: Horváth Péter Gyula/PS
Ferenc
2018-03-06 at 10:08
Mindenesetre mindent megtesznek, hogy Európához közelebb ne kerüljenek. Akkor csak hadd szorongassa őket a Putyin!
Kaktusz
2018-03-05 at 17:58
UKRAJNÁT AZ ÖSSZES SZOMSZÉDOS ÁLLAM SZÉT KELL SZEDJE, MERT IRRACIONÁLIS A LÉTEZÉSE IS.
Gravity Antal
2018-03-05 at 17:46
Bakker, Petyus, a francért kellett virgonckodni a mínuszokban Boris Borcsával, jól megfázhatott a torkod.
Mostanában nem kéne ágynak dőlnöd, mert igen nagy szükség van a munkádra!
Rabló Idő
2018-03-05 at 14:56
“Ukrajna, a geopolitikai pozíciója és stratégiai fontossága miatt „azt csinálhat, amit akar”
Oroszo.-nak éppen ezért kellett visszavennie a Krím-fszigetet.
sanyivagyok
2018-03-05 at 15:24
A békeszerződések idején nem volt olyan ország, hogy Ukrajna, tehát az ősi Magyar Királyság területét képező Kárpátalját jogtalanul bitorlolja.
Szlovákia, Szerbia, Szlovénia és Horvátország sem létezett sem 1918-ban, sem 1945-ben. De nem akarok kekeckedni.
“Ukrajna, a geopolitikai pozíciója és stratégiai fontossága miatt „azt csinálhat, amit akar”
A Magyar Királyságból ugyanezért csináltak 7 kisebb országot.