Egy éve kezdte meg munkáját az ország vízgazdálkodással, vízzel kapcsolatos tudományokkal foglalkozó intézményeit, egyetemeit, állami szereplőit tömörítő Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Laboratórium, hazánk stratégiai fontosságú kutatási területeit lefedő tizennyolc nemzeti laboratórium egyike. Az első év munkájának eredményeiről nagyszabású víztudományi konferencián számoltak be az egyes területek vezetői a veszprémi Pannon Egyetemen.
A tanácskozás megnyitóján elhangzott: kiemelt fontosságú, nemzetstratégiai jelentőségű a hat pilléren nyugvó negyven alprojekt, hiszen a szakmában dolgozók tudják, hazánkra sajnos ma már nem teljesen igaz, hogy víznagyhatalom lenne. Kiemelték: megfelelően kell bánni az erőforrásainkkal, hiszen a víz nemcsak, hogy mennyiségileg véges, de egyre nehezebben hozzáférhető a világban. Fontos, hogy mielőbb a kor kihívásainak megfelelő vízgazdálkodási stratégia mentén hasznosítsuk, illetve hasznosítsuk újra a vizet – ez a nemzeti vízgazdálkodási stratégia a Pannon Egyetem által vezetett, konzorciumi formában működő nemzeti laboratórium kutatásainak eredményein fog alapulni. A Víztudományi és Vízbiztonsági Laboratórium célja, hogy együttműködésre bírja mindazokat, akik a témakörben megkerülhetetlenek, ezen kívül összefogják a vizes szakmát és új alapokra helyezzék a víztudományokkal kapcsolatos oktatást.
A víz, mint erőforrás rendkívül korlátolt az egész világon. Egyre több embernek jelent problémát a vízhez való hozzájutás. A szakmában tudjuk, sajnos már teljesen igaz, hogy Magyarország víznagyhatalom lenne. A forrásainkkal meg kell tanulnunk megfelelően bánni
– mondta a konferencia megnyitóján dr. Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora. Hozzátette, hazánk egyik legnagyobb kincse az élővizeink száma, ezért kiemelt stratégiai kérdés a felelős gazdálkodás. Ezt ismerte fel a kormányzat, amikor a Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Laboratórium életre hívásáról döntött.
Az a feladat, hogy a még kevésbé együttműködő feleket is partnerségre, közös cselekvésre bírjuk. Hogy egy hajóba ültessük mindazokat, akik víz kérdésében megkerülhetetlenek Magyarországon
– fogalmazott Gelencsér András. A rektor megjegyezte, hogy reményei szerint nemcsak sikeres lesz az egy éve kezdődött kutatómunka, amelyet a Pannon Egyetem koordinál, hanem a nemzetgazdaság számára is hasznot hoz majd.
Birkner Zoltán, a Pannon Egyetemet fenntartó Pannon Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke emlékeztetett, hogy a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökeként személyesen is részt vett a víztudományi laboratórium létrehozásában, előkészületeiben. Sőt, ötletgazda is volt abban, hogy a víztudományt kiemelten kell kezelni. Végül a Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Laboratórium lett a tizennyolc nemzeti laboratórium közül az egyik legnagyobb.
Meg kell próbálnunk a vizes szakmát újra összefogni
– jelentette ki Birkner.
A kutatásokhoz nem csupán pénzügyi támogatást kaptak a szakemberek, hanem tudományos szabadságot is.
Emlékeztetett, hogy Józsa János professzornak köszönhető – aki ma a laboratórium projekt irányító testületének elnöke -, hogy abba a csapatba is bekerültek, amely a vízügyes oktatás előkészítéséről szólt. Mint mondta, azt szeretnék elérni, hogy az összes jelentős magyar tudományos szereplőt hálózatos módon összekössék, intézményes formában, indoklása szerint azért, hogyha valaki kívülről ránéz Magyarországra, egy témakör mögött, több száz tudóst, kutatásfejlesztési szakembert lásson.
Sok a szereplő, egyetemek, kutatás-fejlesztési és szakmai csoportok, akiket össze kellett terelnünk, jól végiggondolt területeket megfogalmazva
Ötleteink korábban is voltak, de nem volt hozzá finanszírozás, ez nyílt meg most. Nem volt tételes pályázati előírás, nem kaptunk korlátokat, életünkben először szabadon, tudós emberként állíthattuk össze a programot, ehhez kerestük az intézményeket, partnereket: egyetemeket, kutató központokat. Kellettek hozzá vezéregyéniségek is, akik személyesen be tudnak vonzani további, akár külföldi kapcsolatokat is. Önmagukban ezek a vezéregyéniségek nem elegek, de ha a keretek közé foglaljuk őket, akkor valami valóban nagy dolog tud megszületni
– fogalmazott a professzor. Azt is megjegyezte, hogy az egyetemeken van a feltörekvő ifjúság aranybányája.
A végső cél, hogy egy új csapatot állítsunk ki a vízügyeink tartós irányítására
Nem szabad középszerűnek maradnunk. A legjobbakat segítjük a még magasabb szint eléréséhez. Azt szeretnénk, hogy a végzett doktoranduszaink velünk maradjanak. Négy évünk van arra, hogy meggyőzzük őket arról, hogy érdemes ebben a körben maradni, mert fényes típusú jövő az, ami most ezen a területen szakmailag előttük állhat
– jelentette ki dr. Józsa János.
Gerencsérné Dr. Berta Renáta, a labort működtető konzorcium szakmai vezetője felidézte, hogy egy éve, 2022 júniusában kezdték meg a munkát a nemzeti laborban, mára a teljes hazai vízzel kapcsolatos kutatásokat lefedik. Összesen ötszáz kutató, PhD hallgatók és segédszemélyzet vesz részt a kutatásokban és a jövőben a kört szeretnék kibővíteni, többek közt ipari szereplőkkel is.
A labornak, illetve a kutatásoknak hat fő pillére van, mint folyók és árterek, nagy, sekély tavak, felszín alatti vizek, regionális és mezőgazdasági vízgazdálkodás, városi vízgazdálkodás és szennyvízkezelés valamint vízgyűjtő gazdálkodás
– sorolta a labor szakmai vezetője. Hozzátette, hogy a negyven alprojekt között olyan kiemelt kutatások szerepelnek, mint például extrém hidrológiai folyamatok vizsgálata, árvízvédelmi kérdések, hazai tavak növényzetének kölcsönhatásai, környezet analítika, környezet monitoring, csatornavizek kezelése és felhasználási lehetőségei.
A szoros együttműködés biztosítja a tudást és a szakértelmet a fenntartható vízgazdálkodás területén
– húzta alá a kutató.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS