Ordas hazugságokkal hergelik magukat a ma esti kultúrtüntire a művészet szabadságáért rettegők
Benyújtotta a kormány az Országgyűlésnek a Nemzeti Kulturális Tanácsról, a kultúrstratégiai intézményekről, valamint az egyes kulturális vonatkozású törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot – tudta meg a PestiSrácok.hu. A kabinet álláspontja szerint a kultúra növekvő költségvetési támogatása lehetővé teszi az ágazat legfontosabb intézményei számára a hosszútávú, kiegyensúlyozott tervezést, ezért a törvény értelmében a Kormány a kultúrstratégiai intézményekkel öt évre szóló pénzügyi megállapodást köt. Az intézmények vezetőiből és a Magyar Művészeti Akadémia elnökéből álló Nemzeti Kulturális Tanács feladata a hosszútávú kultúrstratégia kidolgozása, a kultúrát érintő koncepcionális elképzelések és törvényjavaslatok véleményezése. Mint arról portálunk is beszámolt, hétfő estére tüntetést szerveztek a művészet szabadságáért rettegők, akiknek nem az a bajuk, hogy a Katona József Színházban szexuális visszaéléseket követett el ikonjuk, Gothár Péter, hanem az, hogy mindez napvilágra került. Hat esztendeje ugyanez a kör gerjesztett hazugságra épített kampányt azzal, hogy a kormány több százezer forinttal stafírozta ki a Kárpátia zenekart, majd kiderült, hogy az együttes valójában a saját, korábban önként visszatartott jogdíjait kapta vissza. A helyzet ma is hasonló: a kormány világos érvelését szándékosan magyarázzák félre a maoista belpesti kultúrharcosok, így az esti demonstrációjuk sem tekinthető másnak, mint vegytiszta balliberális politikai állásfoglalásnak, Karácsonnyal és Gyurcsánnyal súlyosítva.
Az utóbbi napokban gründolt hisztériakampányt, illetve a vélhetőleg a csúcspontnak szánt hétfői tüntetést nem túl meglepő módon ezúttal is az álhírekre oly fogékony balliberális sajtóra bízták a mozgalmárok, azt a látszatot keltve, hogy információikat kormányzati forrásokból szerezték. A helyzet azonban az állításaikkal szemben az, hogy a témában benyújtott törvényjavaslat semmilyen formában nem érinti a Nemzeti Kulturális Alap működését.
Az indítvány a színházakat érintő állami és önkormányzati felelősség és finanszírozás terén a múlt héten elhangzott kormányzati szándéknak megfelelő világos szabályokat állít fel, és világosan szerepel benne a művészeti szabadság sérthetetlensége. A törvényjavaslat célja világos felelősségi viszonyok mellett a színházak működéséhez szükséges források biztosítása, az aránytalanságok orvoslása, valamint a közpénzből finanszírozás átlátható, világos és igazságos helyzetet teremtő szabályozása. A javaslat tisztázza az intézmények fenntartásával kapcsolatos részletkérdéseket, megteremti a közös működtetés lehetőségét.
Garancia a színházak szabadságára
A bevezetendő szabályozást egyebek mellett az is indokolttá teszi, hogy az utóbbi időszakban köztörvényes, nem pénzügyi jellegű visszaélések gyanúja vetődött fel állami és önkormányzati forrásokból is működő színházakban, amely önmagában is indokolttá teszi a felelősségi viszonyok tisztázását. A színház működéséért a fenntartó a felelős. Az állam által fenntartott színházak működtetéséhez szükséges forrásokat a központi költségvetés biztosítja, az önkormányzati fenntartásúakat pedig az érintett önkormányzat büdzséje finanszírozza. Amennyiben az önkormányzat a saját fenntartású színház részére a működéséhez szükséges forrásokat teljes körűen nem biztosítja, úgy az önkormányzat a kormányhoz közös működtetésre vonatkozó kérelmet terjeszthet elő. Ebben az esetben a közös működtetésről harminc napon belül az illetékes miniszter és az önkormányzat megállapodást köt. Lényeges a törvényjavaslat garanciális rendelkezése, amely szerint az így megkötött megállapodásnak biztosítania kell az érintett színház művészeti szabadságát.
Amikor Drága Bolgár Úr torkán megakadt a Kárpátiáról terjesztett hazugságdömping
A fentihez hasonló, hazugságon alapuló balliberális hadjárat elszenvedője volt hat esztendeje a Kárpátia zenekar, amikor az oly érzékeny vörös kórus azzal kürtölte tele a nyilvánosságot, hogy a – szerintük – szélsőséges nézeteket valló együttest négyszázezer forinttal stafírozta ki a kormány. A habverést a Magyar Narancs kezdte – természetesen az objektív körülmények szakszerű elhallgatásával –, majd a sunyin gerjesztett, botránynak szánt erőlködés egészen a Drága Bolgár Úrig is eljutott. Drága Bolgár Úr érezte a történelmi pillanatot, és elő adásban hívta fel Viktor Mátét. A legendás zenész, az Artisjus szerzői jogvédő szervezetének elnöke, illetve a Nemzeti Kulturális Alapba delegált kurátora aztán barátilag tette a helyére Drága Bolgár Urat, amikor elmagyarázta neki, hogy a Kárpátia valójában a saját, korábban önként visszatartott szerzői jogdíjait pályázta meg, majd kapta vissza. Az előadók jogdíjaik egy részét szociális, szolidaritási és egyéb célokból az érintettek bent hagyhatják a közös alapban, egy meghatározott idő elteltével azonban a fel nem vett összegek pályáztatás után megillethetik őket, és ennek elbírálása szerencsére független attól, hogy ez tetszik a belpesti maoista kultúrharcosoknak, vagy sem. A Kárpátia esete, és a hétfő estére szervezett közösségi rettegés között rengeteg hasonlóság van: alapjuk a kormány tiszta érvelésének szándékos félremagyarázása, hazudozás, így a ma esti megmozdulásnak kevés köze van a kultúrához; sokkal inkább tekinthető vegytiszta balliberális politikai állásfoglalásnak.
Tüntetés a művészet szabadságáért és egy öregecskedő kujon előjogaiért
Szabad ország, szabad város, szabad művészet! – elnevezéssel hirdetett tüntetést a Katona József Színház társulata hétfő estére; a rettenthetetlen rettegők szerint nem lehet tovább tűrni azt az önkényuralmi túlkapást, hogy a kormány nem akarja tovább finanszírozni kapuzárási pánikkal küszködő, öregecskedő kujonok szexuális zaklatási botrányait, mi több, a diktatúra pribékei azt is zokon veszik, ha egy-egy színház vezetői mindezt közpénzen akarják elsumákolni. A Katona József Színház által a Facebookon közzétett videón mások mellett Pintér Béla, Nagy Zsolt, Borbély Alexandra, Nagy Ervin, Kováts Adél, Pogány Judit, Gálffi László, Bálint András, Mácsai Pál, Ónodi Eszter, Péterfy Bori hívják rettegni az erre fogékonyakat, miközben akaratlanul is kimondják, hogy a kultúra nem a politikusoké, hanem az övék, sőt, az Ö.V.É.K., és senki másé. Az állam ne pofázzon bele, hogy a művészek miképp önmegvalósítják meg önmagukat – aminek a jelek szerint náluk természetes része egy-egy kósza tipitapi –, hanem állja a cehhet, és ne kérdezősködjön. A kultúra birtoklásának kérdését igyekezett még inkább egyértelművé tenni a Lenin-fiúk manapság kissé nélkülözött magyar hangja, Vicsek Ferenc is, aki szerint a kultúra nemcsak az övék, hanem ők maguk a kultúra:
A szervezők persze politikamentesen akarnak politikát csinálni vállalhatatlan ügyükből; a politikától való teljes függetlenségre utal az is, hogy Fullajtár Andrea, a Katona József Színház színésze, Barda Beáta, a Trafó Kortárs Művészetek Háza ügyvezetője, Farkas Franciska színész, drámapedagógus, Mácsai Pál, az Örkény István Színház igazgatója, Pintér Béla, a Pintér Béla és Társulata alapítója mellett Karácsony Gergely is az esemény egyik, pontosabban főszónoka lesz. Információink szerint az eseményre már Gyurcsány Ferenc is bejelentkezett.
Vezető kép: Origo
