Államérdek. Ez az, ami mindent fölülír az orosz–ukrán konfliktusban. Az oroszoknak nem kell a végtelen számú gazdasági és társadalmi problémával küzdő Ukrajna. Nekik egy olyan széles „pufferzóna” kell, amely garantálja számukra, hogy relatív biztonságban élhetnek. Amióta az amerikaiak egy bábkormányt hoztak létre Kijevben és semmibe vették az oroszok biztonsági érdekeit, tudni lehetett, hogy ez a háború elkerülhetetlenné is válhat orosz szempontból. Hiába szajkózza a liberális sajtó, hogy „Putyin elszámította magát”, ha az orosz kormány egyszerűen csak mindent alárendelt a saját biztonsági elképzeléseinek.
Szegő Miklós írása
Az oroszok belekalkulálták a lépésükbe, hogy a rubel veszíteni fog az értékéből és a lakosság ezt rögtön megérzi; hogy – egyes számítások szerint – legalább hat százalékkal csökkenni fog a GDP-je; hogy hiányozni fog a nyugati technológia, hogy kivonulnak a befektetők Oroszországból, hogy nem vásárolhatnak nyugati autókat, akik ezt eddig megtehették. Ahogy azt is, hogy korlátozni fogják fő bevételi forrásaikat: az olaj, a gáz és a szén exportját.
Egy friss felmérés szerint Oroszországgal szemben már több szankció lépett életbe, mint eddig Iránnal szemben. A szankciók „világlistája” itt látható.
Miközben az ukrán élelmiszerboltok lassan konganak az ürességtől, Oroszországban azért állnak sorban az emberek, mert minden élelmiszer egyre többe kerül, amióta a rubel ötven százalékkal leértékelődött. Egy dollárárt nyolcvan rubelt kellett fizetni, ma már százhúszat, de ki tudja, mit hoz a holnap. Az oroszok erre adott első válasza az volt, hogy 9,5-ről húsz százalékra emelték az alapkamatot. Eközben a háttérben az orosz nemzeti vagyonalap az évszázad tőzsdei vételét készül végrehajtani: bejelentették, hogy hajlandóak nagy mennyiségben hazai papírokat venni. A megjelent kormányrendelet szerint a vagyonalap akár egybillió rubelt (10,3 milliárd dollárt) költ orosz vállalatok részvényeinek vásárlására.
Habár a külföldi befektetők tömegesen vonulnak ki Oroszországból, az országot sújtó példátlan nemzetközi szankciókat követően, de a Kreml megpróbálja őket maradásra kényszeríteni. A külföldi cégek elvándorlásának megállítása érdekében Oroszország válaszul egy sor tőkeszabályozást vezetett be a befektetők ellen, szélsőséges taktikákat, amelyek egy baloldali katonai juntára emlékeztetnek – mondta Maximilian Hess, a Foreign Policy Research Institute munkatársa az Investment Monitornak.
A SWIFT-ből való kizárással az egyetlen logikus lépést is megtették, és csatlakoztak a kínai határokon átnyúló nemzetközi fizetési rendszerhez, a CIPS-hez. Amivel az ország egyelőre nem tud mit kezdeni, az a hatalmas, kétezer tonnás aranytartaléka. A szankciók miatt az aranyból nem tud dollárt, eurót vagy jent venni, hogy aztán ezek felhasználásával megtámassza a rubelt.
Ami az orosz hadiipart illeti, két lehetőségük volt, illetve van. Mivel eddig Ukrajna szállított számára bizonyos létfontosságú katonai felszereléseket – közöttük repülőgép-hajtóműveket, szállító repülőgépeket, levegő-levegő rakétákat, elektronikát és interkontinentális ballisztikus rakéták alkatrészeit –, ahol lehetett, ott ezeket a fegyver- és repülőgép-gyárakat vagy elfoglalták, vagy megsemmisítették. Harkivot nem csupán azért vették célba, mert nagyon közel van a határhoz, hanem azért is, mert a város környezetében négy komoly hadiipari létesítmény is van. Hasonlóképpen, Odessza városa – amelyet egyre inkább körülvesznek – azért lett célpont, mert ott tisztítják meg a világ mikrochipek gyártásához használt neonkészlet hatvan százalékát.
Kijev nem csupán mint főváros és a kormány székhelye volt érdekes számukra. Kijev peremkerületén vannak – vagy talán helyesebb úgy fogalmazni: voltak – az Antonov létesítményei: a szállítórepülőgép-gyár és az Antonov-főhadiszállás, valamint az Artem cég, amely levegő-levegő rakétákat gyárt, mint például az AA-10. Hogy mi lesz más létfontosságú védelmi vállalatok sorsa, mint például az Ivchenko-Progress, a Motor Szics és a Yuzhmash, amelyek olyan keleti városokban találhatók, mint Zaporizzsja és Dnyipro, azt csak az idő dönti el.
Megelőző lépésként Oroszország azzal is fenyegetőzött, hogy meg fogja semmisíteni a fegyvert és lőszert szállító „segélykonvojokat”, amint azok belépnek Ukrajnába. „Lehetséges, hogy Oroszország és a Nyugat nem tud megegyezni, de a nyugati vezetők nem gondolhatják, hogy a folyamatos nyomás csak gyengíti Moszkvát anélkül, hogy Putyin úgy döntene, visszavág. Ő maga korábban figyelmeztetett: Ha a rugót teljesen összenyomjuk, akkor az erősen visszapattan. Erre mindig emlékeznetek kell” – írta cikkében a Warontherocks.
Oroszországra leereszkedik a Vasfüggöny 2.0 – fogalmaz az al-Dzsazíra. Ez nem is olyan nagy túlzás. Korábban hiába büszkélkedett azzal az ország kormánya, hogy saját erőből szinte mindent megold, vannak olyan területek, amelyekre jelenleg egyszerűen nincs megfelelő válaszuk. A Ford, a Volvo, a Jaguar, a Hyundai, a BMW és a Renault bejelentették, hogy leállítják a gyártást, vagy leállítják az autók Oroszországba történő szállítását. A hajózási társaságok leállították a konténerek Oroszországba és onnan történő szállítását. A bankok leállították a kereskedők hitelezését orosz olajvásárlás céljából, a biztosítótársaságok pedig meredeken emelik a tengeri szállítás kamatait.
Az orosz gazdaság egyik ágazatára, a légi közlekedésre az exportszankciók katasztrofális hatással lesznek. Az uniós szankciók a repülőgépek és alkatrészek szállítását, valamint a repülőgép-karbantartási szolgáltatások nyújtását érintették. Az európai gyártású repülőgépek (Airbus) az orosz légitársaságok flottájának negyven százalékát teszik ki és utasaik negyvenegy százalékát szállítják. A két legnagyobb társaság, az Aeroflot és az S7 Airlines száztizenhét, illetve hatvanhat Airbus repülőgépet üzemeltet, ami azt jelenti, hogy őket jelentősen sújtják a szankciók. Igaz, Oroszország gyártja a keskenytörzsű Superjetet, amely azonban nem tudja pótolni az Airbust, mert kis példányszámban gyártják, és kapacitása nem haladja meg a kilencvennyolc utast, maximális repülési hatótávolsága pedig négyezer-ötszáz kilométer. Ez azt jelenti, hogy nem használható hosszabb, nagyobb utasterhelésű repülésekre.
Az orosz gazdaság lefelé halad a jégcsatornán, és ma senki sem tudja, mikor ér véget ez a lefelé tartó spirál. Nyugodtan kijelenthető, hogy a gazdaság erősen lelassul, az életszínvonal pedig csökkenni fog, de korai ma bármiféle mennyiségi becslést adni – fejezi be cikkét a portál.
Mi jöhet még: gáz- és/vagy olajembargó?
Ez az, amit ma még nem tudhatunk, ugyanakkor mi is nagyon szeretnénk elkerülni. Persze, nemcsak mi, magyarok, de ami Európát illeti, talán ezen a hétvégén okosabbak leszünk. Az USA már bejelentette, hogy nem vásárol az oroszoktól olajat, gázt és szenet sem. Ugyanakkor látni kell, hogy ezt a pakli kártyát is az Egyesült Államokban keverik. Ukrajna elfoglalása még el sem kezdődött, amikor már jelentkeztek, hogy szívesen „kisegítik” az uniót a cseppfolyósított és tartályhajókon szállított gázzal, amely persze jóval drágább, mint az orosz, arról nem is beszélve, hogy az orosz gázszállításokat sehogyan sem lehet vele pótolni mennyiségileg, csak egy egészen jelentéktelen töredékét.
Sok elemző arra szólítja fel az Egyesült Államokat és szövetségeseit, hogy szankcionálják az Oroszországból származó olajimportot, de ne a gázt. Számos tényező közrejátszik ebben az indoklásban. Először is, az olaj helyettesíthető áru; ellátási láncait könnyebb átirányítani és konfigurálni, mint a gázt. A Norvégiából és Szaúd-Arábiából származó olajkészleteket át lehet irányítani úgy, hogy azokat Európába küldjék, hogy kompenzálják az Oroszországból származó hiányokat, legalábbis rövidtávon. Másodszor, nagyon bonyolult az orosz helyett új földgázforrásokat találni és erős ellátási láncot biztosítani Európa számára. Az amerikai „palagáz” szállítása is többrétegű folyamat. A kirakodáskor a célkikötőben újra gázzá kell alakítani. Egy ilyen ellátásilánc-rendszer felállítása rövid távon logisztikai rémálom. Egyes források szerint egy ilyen gáz-átalakító kialakítása öt évig tart.
Harmadszor, az olajimport elleni szankcióknak sokkal nagyobb hatása lenne Oroszország gazdaságára. Az olajbevételek az orosz bevételek nagyobb hányadát teszik ki, mint a földgázexport. Az olajexport is több forrást biztosít az orosz költségvetés számára. 2021-ben Oroszország több mint százhetven milliárd dollárt keresett az olaj és az olajtermékek exportjából. A földgáz értékesítése nagyjából ötvenöt milliárd dollárt hozott. Lényegében az olajembargó sokkal jobban árt az orosz gazdaságnak, mint a gázembargó. Kicserélhető természetét tekintve az európai országok sokkal könnyebben szerezhetik be az olajat a helyettesítő piacokról.
Az orosz olajexport korlátozásait ellensúlyozhatják, ha az országok több mennyiséget használnak fel stratégiai készleteikből. Az USA már harmincmillió hordót bocsátott piacra. Több állam is eladhatja tartalékait másoknak. Az olyan országok, mint India és Kína, szintén felszabadítottak készleteikből, hogy megakadályozzák az árak jelentős ingadozását, még mielőtt Oroszország megtámadta Ukrajnát. Elvileg Irán is potenciális beszállító lehet, ha feloldják az olajszektor elleni szankciókat, azonban az is hónapokba telhet, amíg Irán felfuttatja a kapacitást és biztosítja a megfelelő ellátást. Az OPEC-államok közül több is azt feltételezi, hogy Szaúd-Arábiának, Kuvaitnak és az Egyesült Arab Emírségeknek elegendő kapacitása van ahhoz, hogy hamarosan fokozzák a termelést – írta csütörtöki összefoglaló elemzésében az indiai Theprint.
Vezető kép: MTI/Bruzák Noémi
navisos
2022-03-25 at 14:04
Putyin nem fog kémiai vagy biológiai fegygvereket bevetni, ez csak Bidé beteg szenilis agyában fordul elő, nomeg olyan jól hangzik hangoztatni Putyin ördögi szándékait. Putyin eleve ráér, az ukrajnai háborút éredek meghosszabitani, ha nem teljesitik józan és elfogadható követeléseit. Kian is ráér, mert tulajdonképen az ő kulturájukban irták meg egy háború megnyerésének abszolut feltételeit. Ergy ilyen mitugrász európai és amerikai bagázson csak röhögnek.
navisos
2022-03-25 at 13:52
A régi világban mindez már konvencionális háborúba torkollott volna. De most be vannak szarva az atomtól és igy csak vicsorogva fenyegetőznek. A fő következmény az lesz,hogy Amerika hamarább fog lehanyatlani és Kina pont erre vár. Ezért nem fog Kina beavatkozni, hiszen több politikai tapasztalata van, mint bárki másnak és csak várnia kell. Esze ágában sincs Taiwant megtámadni, mert ez csak túlsok pénzébe kerülne s ha vár, akkor majd talán néhány évtized mulva “automatikusan” fog Kinába beolvadni.
Nahát
2022-03-14 at 15:03
“A Facebook mégsem engedélyezi a Putyin halálát kívánó bejegyzéseket”. Ha az oroszoknak van eszük, a fb-ot ennek ellenére kipaterolják Oroszországból. Ha nincs, felforgatják az egész országot.
Bukohill
2022-03-12 at 18:33
Nyugati szemmel ez mind szépen hangzik. De! Emlékeztetnék a monarchia és a szerbek közötti 1906-os vámháborúra. Erősebb volt a monarchia? Igen. A monarchia vesztett többet? Igen.
Vladtepesch
2022-03-11 at 14:20
Most hajszálpontosan ugyanabban a helyzetben vagyunk, mint 1941.június 22.-e után volt az ország.
Akkor német járszalagon, most – tonképpen most is.
És akkor és most is Oroszország/szovjetunió ellen.
Biztos vagyok benne, hogy ugyanazzal a végkimenetellel most is.
“Itt mindenki hülye??” (Kern András után szabadon)
Orientál
2022-03-11 at 13:35
Oroszok fogjanak össze szélesebb körben az irániakkal.
Szuri Kata
2022-03-11 at 12:32
( Netta )
Azért a Bors szerkesztői sem normálisak. Cikkben közlik a trükköket, hogy a férfiak hogy tudnak idemenekülni., kijátszva az ukrán határellenőrzést. Komolyan megáll az ember esze, mennyi felelőtlen firkász okoz potenciálisan kárt a kárpátaljai magyaroknak.
A felelőtlen firkászok is a piscról élnek, akár a felelőtlen politikusok.
Egyáltalám olyan fogalom, hogy felelősségteljes FIRKÁSZ az lehetetlenség, esetleg oximoron, vagy inkább paradoxon ???
solothurn
2022-03-11 at 07:37
” egy sor tőkeszabályozást vezetett be a befektetők ellen, szélsőséges taktikákat, amelyek egy baloldali katonai juntára emlékeztetnek ”
Hát igen…
Ugyanakkor a Fényes Nyugat által orosz állampolgárok ellen foganatosított vagyonelkobzások, számlalefoglalások
– és mindez bírósági végzések nélkül, egyszerűen csak úgy hogy egy tintanyaló valamely kormányhivatalban azt elrendeli
nem csak EMLÈKEZTETNEK hanem 1:1 megfelelnek egy rablóbanda garázdálkodásainak
ha azok zsoldossereg nyomában haladva rátörhetnek békés településekre.
na4
2022-03-11 at 06:45
Ja, csak a szankciókat csak az USA és az EU + még néhány állam hozta. De nem az egész világ. A világ államainak óriási többsége nem lép fel az oroszok ellen.
Netta
2022-03-11 at 05:24
Azért a Bors szerkesztői sem normálisak. Cikkben közlik a trükköket, hogy a férfiak hogy tudnak idemenekülni., kijátszva az ukrán határellenőrzést. Komolyan megáll az ember esze, mennyi felelőtlen firkász okoz potenciálisan kárt a kárpátaljai magyaroknak.
amintazvagyon
2022-03-11 at 01:20
csak idióták nevezhetik ezt orosz-ukrán háborúnak,ez egy usa által kiprovokált
amerikai-orosz háború,ahol az álnok usa pajzsként tartja maga előtt a 8 év alatt
hülyére manipulált és hergelt szerencsétlen balek ukránokat
gyozo2018
2022-03-11 at 00:07
Az összes szankció vissza fog vágni, mint a bumeráng.
Rothadjon meg az USA. Tönkresilányította magát,
és ki akarja robbantani a 3. világháborút.
Nem a másik rohadt oroszok, hanem az USA kezdte
és provokálta ki EZT a háborút.
A 2. vh. is a lelkükön szárad, meg Hitler is.
Az ő háborúját is ugyanazok finanszírozták.
Nekik mindig pszichopata idióták kellenek eszközül.
Kása mása
2022-03-10 at 23:33
Hatalmas a feszültség Németország, és usa térfelén.
8 % infláció, csekély béremeléssel elégedetlenséget válthat
ki.
csakafidesz
2022-03-10 at 22:01
Persze még nem ért véget a háború. Nekem nincsen kétségem, hogy ha nem lesz előrehaladás olyan fegyvereket fognak bevetni, hogy még a hangyák is kipusztulnak a földalatti járatokból.
Neaddfel
2022-03-10 at 21:40
“hiányozni fog a nyugati technológia,”
A lószart mama, ami nekik kell azt már rég megszerezték, pont.
–
“hogy kivonulnak a befektetők Oroszországból,”
Hogy aztán nemsokára kezüket lábukat törve csődüljönek vissza.
nemzeti
2022-03-10 at 21:28
Bele fog pusztulni Európa s benne Magyarország.
Adjunk ki minél több”elitélő nyilatkozatot.”
Majd ccsak leszar minket mindenki a világban.
Nahát
2022-03-10 at 21:27
Még nem ismerjük Oroszország válaszszankcióit. Utána majd Európa is több szerénységet fog mutatni. Most éppen úgy viselkedik, mint az egyszeri ember, aki elkötötte a haragosa csónakját, kievezett vele a nyílt tengerre, és ott elsüllyesztette.