A 2022-es költségvetés nem csupán az ország, hanem a magyar nemzet újraindításának költségvetése – mondta Pánczél Károly, a Fidesz országgyűlési képviselője az Országgyűlés pénteki költségvetési vitájában, kiemelve, hogy a pandémia alatt is támogatta a kormány a külhoni magyarokat és ezt folytatják a tervezet szerint 2022-ben is. A Jobbik szerint viszont az ellenzék is a nemzet része, ezért az ő hangjukat is meg kellene hallgatni. A KDNP részéről Juhász Hajnalka a környezetvédelem fontosságára hívta fel a figyelmet, ami kiemelkedő szerepet kap a jövő évi költségvetésben, a gyurcsányista Varga Zoltán pedig azzal dicsekedett, hogy ő már tizenöt költségvetést látott eddigi pályafutása során, majd a szokásos lózungokkal dobálózott, véletlenül sem említve meg konkrétumokat.
Pánczél Károly, a Fidesz országgyűlési képviselője volt az első felszólaló: a politikus elmondta, hogy a járványhelyzetben is folyamatosan támogatta a kormány a külhoni magyarokat, akik megtapasztalhatták, hogy nehéz helyzetben is számíthatnak az anyaországra. A most tárgyalt költségvetés ezt biztosítja a jövőben is. Magyarország gazdasága stabilabbnak bizonyult, nem úgy, mint más európai országoké. Szinte minden terület több forrással gazdagodhat – emelte ki Pánczél, aki hozzátette: 2021-ben folytatódtak a kifejezetten külhoni magyarságnak szóló nemzetpolitikai programok, amelyek 2022-ben is megvalósulhatnak.
A külhoni magyarok hetven százaléka vidéken él, harminc százaléka a mezőgazdaságból, ezért is fontos, hogy a jövő évi költségvetésben nagy szerepet kap az agrárszektor támogatása. A külhoni kutatóknak sem engedik el a kezét, támogatásban részesül a határon túli tudományos élet is. A jövő évi költségvetés a kárpát-medencei keretben gondolkodik; a kulcsszerepet játszó ágazatokban folytatódnak a fejlesztések és a külhoni magyarok segítése. A következő büdzsé nem csupán az ország, hanem a magyar nemzet újraindításának költségvetése is.
A jobbikos képviselő, Kálló Gergely azt rótta fel, hogy az ellenzék költségvetési módosító javaslatait lesöpörték most is. Idén is adtak be módosítót, pedig tudták, hogy megint lesöprik, de azért adják be, hogy tudják, ők mire költenének egy esetleges kormányváltásnál. Felszólalásában a Budapest–Belgrád vasútvonalat és a vadászati világkiállítást kritizálta a képviselő; helyette utakat újítana fel és javítana a közvilágításon. Stadionok nem kellenek szerinte. Ne felejtsék el, hogy a nemzet része az ellenzék is – emelte ki Kálló.
Nagyobb figyelmet kap a környezetvédelem
A KDNP részéről Juhász Hajnalka elmondta, hogy 7308 milliárd forint áll rendelkezésre az újraindításra. Magyarország elkötelezett abban, hogy védje a környezetet. Az idei év második felében indul el a zöldenergia-hatékonyság fejlesztése és a teljes digitalizáció, jelentős zöldberuházások várhatóak a jövőben. Mindannyian tisztább vizet és levegőt szeretnénk, ezért a 2022-es költségvetésben is erre törekszünk. A klímasemlegesség elérése a cél, amihez hozzájárul a jövő évi költségvetés. Megkezdődött az illegális hulladéklerakás felszámolása és a vizek tisztítása, valamint a faültetés. Szemléletformálásra van szükség – emelte ki a képviselőnő, hozzátéve, hogy ezt már az iskolákban elkezdték és folytatják.
Az MSZP-nek az önkormányzatok pénzügyei a legfontosabbak
Tóth Csaba az MSZP részéről azt mondta el, hogy a koronavírus-járvány gazdasági károkat okozott, de az eladósodás ellenére a pénz nem oda kerül, ahova kellene, az önkormányzatok helyzetét például nem oldja meg, mozgásteret nem adnak a helyhatóságoknak. Tóth felhozta, hogy az iparűzési adót megfelezték, elvették a gépjárműadót és a parkolásból befolyt pénzt. A tervezet alapján elmarad az önkormányzatok kompenzálása; ami pénzt kapnak, azt már eleve egy bizonyos célra kapják és Tóth szerint ez nem jó. Ez nem a forráselvonások kompenzációja – emelte ki.
A baloldal kiárusította az országot
Czunyiné Bertalan Judit a Fidesz részéről arra hívta fel a figyelmet, hogy 2008-ban is volt válság, de akkor a baloldali kormányok cserbenhagyták a vállalkozásokat, családokat és önkormányzatokat. Most viszont már a 2021-es költségvetés is arról szólt, hogy hogyan nyújtson segítséget a gazdasági akcióterv keretein belül a kormány. A baloldal az IMF-hitelhez, a devizahitelekhez és a rezsiárak növeléséhez nyúlt – emelte ki Czunyiné.
A jövő évi költségvetés valóban az újraindítás költségvetése, hiszen láthatjuk, hogy az elemzőket is meglepte a gazdasági növekedés. A költségvetés nyertesei a magyar családok, mert soha korábban nem tapasztalt támogatásban részesülnek. A magyar gazdaság, a vállalkozások, munkavállalók is nyertesei, hiszen ugyanannyian dolgoznak, mint a pandémia előtt. Azt, hogy a források nem oda mennek, ahova kell, erős ferdítés – jegyezte meg Czunyiné. Kiszámíthatóságot, tervezhetőséget és nyugalmat jelent ez a költségvetés. Az ötezer fő alatti településekre is hatalmas hangsúlyt fektet a kormány, példaként említve a Magyar Falu Programot. Ennek keretében például orvosi rendelőket fejlesztettek, és kimondható, hogy a települések polgármesterei állították össze, hogy mit szeretnének fejleszteni.
A DK-s képviselő már tizenöt költségvetést látott
A DK-s Varga Zoltán most sem tudott elszakadni a demagógiától, ugyanis azt mondta el, hogy a magyar családok közül az Orbánoknak és a Mészárosoknak kedvez a büdzsé, majd azzal dicsekedett, hogy ő már tizenöt költségvetést látott, de ezt nem tudja komolyan venni, ám nem fejtette ki, hogy miért. Ezt újabb mészárosozás követte, de egy példát sem tudott felhozni azzal kapcsolatban, hogy mit változtatnának rajta, vagy a DK mire költene. Varga egyébként még az orbánozást és mészárosozást is papírból mondta.
Demeter Márta nem tud újat mondani
A bebetonozás költségvetésének nevezte az LMP-s Demeter Márta a költségvetés-tervezetet, szerinte ugyanis a hatalom megtartására törekszik a kormány, mert már a bukásra készül. Majd kreatívitás híján ugyanúgy Paks II. és a Budapest–Belgrád vasútvonal került terítékre, de az egyetemek modellváltása sem marad ki. Fideszes magánalapítványnak nevezte ezeket az alapítványokat, amik egyébként közalapítványok. Fontos leltár készül arról, hogy milyen vagyon kerül ezekbe az alapítványokba, és a kormányváltáskor visszaveszik, és aki a privatizálásban benne volt, azt elszámoltatják – fenyegetőzött Demeter Márta.Majd az önkormányzatok helyzetéért aggódott, csatlakozva az MSZP-s Tóth Csabához. A bérlakásokhoz való hozzáférést emelte ki, ami szerinte fontos, hogy elérhető legyen, és pont Józsefvárossal példázott, csak azt felejtette el, hogy Pikó András polgármester épp most értékesített negyvenet belőlük, holott az ellenzéki polgármester is azzal kampányolt korábban, hogy bővíteni kell a rendszert.
A csok miatt drágultak az ingatlanok a Jobbik szerint
Lakhatási problémákról beszélt a Jobbik részéről Z. Kárpát Dániel, aki szerint csak a kiváltságosoknak van lakása. A kormány szerinte a bérlakások rendszerét nem bővíti, sőt, csökkenti. Majd a csokot hozta fel példaként, aminek a politikus szerint köszönhető, hogy drágábbak lettek az ingatlanok. Az albérletárakról is szót ejtett: a jobbikos szerint az Airbnb-lakások miatt nőtt az albérletár, amivel a kormány nem foglalkozik. Az átlagos emberekre nem gondol a kormány – jegyezte meg Z. Kárpát.
A piacgazdaságban a kereslet-kínálat határozza meg az árat – hívta fel a figyelmet a kormány részéről a pénzügyminisztérium államtitkára. Az otthonteremtési támogatásoknál a tízmillió forintos támogatás mindenki számára elérhető és ez jövedelemtől független, ugyanúgy, mint a felújításokhoz kötött támogatás. Banai Péter Benő felhívta a figyelmet arra is, hogy a huszonöt év alattiaknak nem kell majd személyi jövedelemadót fizetni, így több pénz marad nálunk. Az ingatlanok az áfacsökkentés miatt pedig olcsóbbak.
Zárszavában Banai Péter Benő államtitkár megköszönte a háromnapos vitát, majd jelezte: sikeresnek tartja az elmúlt évek gazdaságpolitikáját. Azt mondta, nem akartak változtatni a gazdaságpolitikai értékrendjükön. Munkaalapú társadalmat építenek, és kiemelt figyelmet fordítanak a családok megerősítésére – jelentette ki.
Hangsúlyozta: meggyőződése, hogy sikeres volt az elmúlt években ez az értékalapú gazdaságpolitika. A reálkeresetek 2012 óta minden esztendőben érdemben emelkedtek.
Ma könnyebb anyagilag a gyermekvállalás, mint néhány éve, nagyobb a gyermekvállalási kedv
– emelte ki Banai Péter Benő.
Az adósságráta 2021-ben és 2022-ben is csökkenni tud – jelentette ki. A jövő évi költségvetés középpontjában a gazdaság-újraindítási akcióterv áll. Ennek végrehajtása lehetővé teszi, hogy mindenki talpra tudjon állni, akit nehéz helyzetbe hozott a járvány – mondta.
Az ellenzék segélyben hisz
Az ellenzéki javaslatok közül több arról árulkodik, hogy sokan még mindig segélyektől várják a megoldásokat a szociális problémákra. Valódi megoldást azonban a munkahelyek védelme jelent – jegyezte meg. Az államtitkár közölte, hogy szinte minden területre több forrás jut jövőre. Családok támogatására 2778 milliárd forintot biztosítanának 2022-ben, háromszor annyit, mint 2010-ben.
Ismét előkerült az a vád, hogy a társadalom felső 1 százalékának költségvetését nyújtották be, amelynek kizárólag a nagyvállalatok lesznek a nyertesei, ez azonban nem igaz
– mondta Banai Péter Benő. A kormány álláspontja a kezdetektől az volt, hogy a koronavírus-járvány elleni védekezésből mindenkinek ki kell vennie a részét, az önkormányzatoknak is – idézte fel. Az államtitkár elfogadásra javasolta a költségvetésről szóló törvényjavaslatot.
Vezető kép: MTI/Szigetváry Zsolt
Facebook
Twitter
YouTube
RSS