Hoppál Hunor: A fejetlenség mesterei
Áll a bál az ellenzéknél. Ezen kijelentés nem oly meglepő, hiszen ez a 2014-es összefogósdi óta szinte megszakítások nélkül így van. Ám mostanra a káosz olyan fokára léptek, hogy a közéleti híreket egészségtelenül nagy mértékben fogyasztó ember is csak kapkodja a fejét: mégis mi történik?
A választásokhoz közeledvén napról napra új fejleményekről értesülünk az ellenzéki katyvasz belsejéből, és jelenleg ott tartunk, hogy a történéseket már senki sem képes követni. Ki kivel? Avagy ki kivel nem? És miért?
A Jobbik eleinte nagyon közeledett az LMP-hez, ám a várva várt egyeztetés után kizárt minden együttműködési lehetőséget velük, holott az elmúlt hónapok történései egy kialakulófélben lévő románcra utaltak a két párt között. A zöldpárt egyébként ezt megelőzően Gyurcsánnyal tárgyalt, ám végül eredményesség híján a sok kérdőjelet magában hordozó viszkiügyön vesztek össze. A sokat hangoztatott egyéni választókerületi koordináció sem akaródzik előrehaladni, hiszen például Farkas Gergely is kosarat kapott LMP-s vetélytársától annak ellenére, hogy “mindent bevetett” az ügy érdekében.
„A fejetlenség létra. Sokan próbálják megmászni, de lezuhannak róla és nem vágnak neki megint. A zuhanás összetöri őket. Másoknak megadatik a lehetőség a feljutásra, de nem élnek vele. (…) Mert csak a létra van, és nincs más, csak a mászás.” – mondja a Trónok Harca című, méltán híres sorozat intrikusa, Petyr Baelish. Az ellenzék valamennyi szereplője a kialakult káosz létráján szeretne feljebb jutni. Nem érdekli őket a megállapodásra jutás, a hűség vagy a bizonyos értékek mentén történő politizálás. Érdeklődési körük pusztán olyan dolgokra szorítkozik, mint a hatalomvágy vagy az önös érdek előtérbe helyezése a nemzeti érdek rovására. Az elmúlt évek tapasztalata, hogy míg a legtöbben leesnek róla, Gyurcsány általában minden alkalommal feljebb jut azon a bizonyos létrán. Az alternatív matematikaórák ellenére is úgy tűnik, továbbra is ő viszi a prímet a baloldalon.
Felmerül a kérdés, ha az ellenzék képtelen rendet teremteni soraiban, vajon miképp kezdenének neki egy esetleges kormányzati munkának?
A pontos választ természetesen nem tudjuk, és nem is szeretnénk megtudni. Ám minden bizonnyal búcsút inthetünk a fejlődés útján lassan, de biztosan haladó modellnek, a biztonságnak és a rendnek. Hamuvá lesz minden eredmény, amit nyolc év verejtékes munkájával értek el a magyar emberek a jelenlegi kurzus tevékeny támogatásával.
Az ellenzéki győzelem esetén bekövetkezendő káosz pedig nem csak a fasiszta kormánypárti lakájpropagandisták kósza gondolata. Ezt bizony maga a DK elnöke ismerte el a Civil Rádióban: mint mondta, ha az ellenzék nyer, kormányválságra, elhúzódó tárgyalásokra és végső soron a kialakult helyzet miatt új választás megtartására kell felkészülnünk.
Ugye nem ilyen jövőt szeretnénk? Mert akkor észnél kell lennünk! Nem szabad legyinteni, mondván, hogy „úgyis sokan elmennek, az én szavazatom nem oszt, nem szoroz”. Április 8-án mindnyájunknak el kell menni! Mert ha ezt most elrontjuk, nincs pótvizsga. És akkor aligha tudunk majd az unokáink szemébe nézni, mikor megkérdezik, miért ilyen országot örökítettünk rájuk.
(Vezető kép: Kunhalmi Ágnes, Karácsony Gergely és Hiller István a Magyar Szocialista Párt Változás 2018 című kampánykörútjának nyíregyházi állomásán 2018. január 23-án. Fotó: Balázs Attila / MTI)
Szerző:
