Lánczi Tamás: Egy csatát megnyertünk, de a háború még nem dőlt el
Az országnak a jóérzésű döntő többsége megtette azt, amit a haza megkövetelt – mondta Stefka István, a PestiSrácok.hu lapigazgatója, a „Kilenc nappal a választások után…” címmel rendezett beszélgetés moderátora a Polgárok Házában. Az eseményen felszólalt Kiszelly Zoltán politológus, egyetemi oktató és Lánczi Tamás politikai elemző, a Figyelő című hetilap főszerkesztője, akik azon túlmenően, hogy összegezték az áprilisi választási eredmény lehetséges okait, kitekintést adtak a következő egy év várható politikai eseményeire is.
- Mezőhegyi Gyula riportja / PolgárPortál
Kiszelly Zoltán felhívta a figyelmet, hogy jövő májusban, egy év múlva európai parlamenti választások lesznek, így a következő időszakban is számíthatunk a külföldi sajtó jelentős részének támadására. Ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy ha Berlinben és Brüsszelben továbbra is olyan népszerűtlen intézkedések lesznek, mint most, akkor várhatóan az euroszkeptikus – vagy inkább eurorealitsának mondható – pártok tovább fognak erősödni. Az Európai Bizottság a választásokig vélhetően minden intézkedést gyorsan keresztül akar vinni, mert tart az euroszkeptikus erők megerősödésétől. Soros György azért ment a közelmúltban Brüsszelbe tárgyalni, mert ő és a hozzá hasonló befektetők egy nagy és egységes, 500 milliós európai piac megteremtésében érdekeltek. A közelmúlt választási eredményeit szemlélve viszont az Európai Egyesült Államok elképzelése egyre inkább veszélybe került. A jelenlegi kvótaterv – amelyet június végéig szeretnének keresztül vinni – azért veszélyesebb mint a korábbiak, mert e szerint a menekültek szétosztásának 70 százalékát nem lehetne pénzzel kiváltani. Tehát a kvóta szerint elosztott menekültek döntő részét kényszerűen és kötelezően be kellene fogadnia az érintett tagállamnak. A mostani országgyűlési választás eredményének ezt a folyamatot sikerült ellensúlyoznia, a nagyarányú Fidesz győzőelem révén a visegrádi négyek erejét és együttműködését nem sikerült megtörni.
Folytatódik az ellenzéki kampány
Lánczi Tamás a közelmúlt belpolitikai eseményeit értékelve leszögezte, hogy az ellenzék gyakorlatilag benne maradt a választási kampányban. Jól láthatóan nem akarják tudomásul venni a választás eredményét, nem szembesülnek azzal a ténnyel, hogy április 8-án brutális választási vereséget szenvedtek. Látva az ellenzék jelenlegi viselkedését, a külföldi sajtó nagy részének reagálását, valamint hogy a választást követően Soros György egyből Brüsszelbe utazott, várhatóan az ellenzéki kampány ahogy eddig, a jövőben is folytatódni fog.
Egy csatát megnyertünk, de a háború még nem dőlt el – fogalmazott Lánczi Tamás.
Ha a választás eredménye nem is, annak mértéke a kormánypárti szavazókat is meglepte. Kiszelly Zoltán szerint ennek az egyik oka, hogy a győztes pártszövetségnek volt egy vezetője. Ez a vezető pedig sokkal népszerűbb volt, mint a Fidesz párt. Sok ember akarta, hogy Orbán Viktor folytassa, ez a támogatottság pedig tartalékot jelentett. A másik jelentős tartalék, hogy az 2016. októberi népszavazáson 3,3 millió ember szavazott a kormány álláspontja mellett. A Fidesznek egyedül nem volt ennyi szavazója. Nagyon sok kiábrándult Jobbik szavazó, vagy józanul gondolkodó baloldali és liberális is azt mondta, hogy ebben a kérdésben egyetért a kormánnyal, tehát itt is volt egy tartalék. A program pedig maga az országépítés volt, aminek hatásaival az elmúlt években egyre inkább szembesülhettek a választók. A családok támogatása, a középosztály erősítése, valamint a munkaalapú társadalom szervezése mind vonzó ajánlat volt a szavazók számára. 2013-tól szűnt meg a túlzott deficit eljárás, ekkor sikerült kijönni a devizacsapdából és körülbelül ettől kezdve érezték igazán a bőrükön a választópolgárok a pozitív kormányzati intézkedéseket. A 90-es éveket meghatározta az a jelenség, hogy amit az egyik kormány felépített négy év alatt, azt lerombolta az azt követő kormányzat. A 2010 utáni időszak intézkedései most fordultak termőre, így sokan félhettek attól, hogyha most jön egy változás, akkor újra mindent lerombolnak.
“Ha megint mindent újból kezdhetünk, akkor a költségek most keletkeznek, a hasznok pedig később” – fogalmazott Kiszelly Zoltán.
A magas részvétel nem a baloldalnak kedvez
Lánczi Tamás hangsúlyozta, hogy az a korábban széles körben elfogadott felvetés, amely szerint egy választáson a magas részvétel törvényszerűen a baloldalnak kedvez, alapvetően téves. A korábbi választásokból azért nem érdemes ezen az alapon következtetni, mert azóta a pártokban jelentős változások mentek végbe. Az MSZP fénykorát valamikor a kétezres évek elején élhette, az egész országra kiterjedő hálózattal. 2006-ot követően azonban az MSZP összeroskadt, vidéken gyakorlatilag eltűnt. Ezért hiába volt magas a részvétel, csak a Fidesznek volt meg az a hálózata, amely használni is tudta e részvételt. Ennek köszönhetően a Fidesz vidéken nagyon hatékony volt képes kampányolni. Az ellenzék úgy képzelte, hogy a közösségéi médián – mint például a Facebook – keresztül szólítja majd meg az embereket. És a Facebooknak ugyan óriási a penetrációja Magyarországon – közel ötmillió választópolgárt ér el –, azt a mobilizációt még sem sikerült ezen keresztül elérniük, mint amelyet korábban az MSZP személyes megkeresésen alapuló mozgósító gépezete elért. Talán még a Jobbiknak volt valamennyi társadalmi beágyazottsága, de a többi kis baloldali pártnak fogalma sem volt arról, mi történik a terepen.
Budapest után remélt jobboldali egység
Egyes felvetések szerint a Fidesz elvesztette Budapestet, Lánczi Tamás ezzel alapvetően nem értett egyet. A választókerületek többségét ugyan a baloldal vitte el, de pártok versenyét fölényesen, a fővárosban is a Fidesz nyerte meg. Ez alapvetően nagyon jó eredmény. Viszonyításként pedig érdemes megnézni azt is, hogy Európában a nagyvárosok hogyan szavaznak. A jobboldal az európai nagyvárosokban labdába sem rúghat, általában egyetlen választókörzetet sem tudnak megnyerni, mivel a nagyvárosi életforma alapvetően liberális. Eszerint Budapest is – mint világváros – alapvetően balra húz, de közel sem annyira mint a többi.
Lánczi Tamás megjegyezte, hogy a jövőben érdemes lenne jobban kommunikálni a budapesti eredményeket is. Érdekesség, hogy ahol 2014-hez képest visszaesett a Fidesz, azok a budai kerületek. Ennek van egy népességcseréből fakadó következménye is. De volt még egy fontos változás a 2014-es állapotokhoz képest, nevezetesen az, hogy az elmúlt négy évben Simicska Lajos egyfajta polgárháborút folytatott, amely megosztotta a jobboldalt és ennek hatása leginkább a fővárosban volt érzékelhető. Azok a szavazók, akiket az elmúlt években ez a bosszúhadjárat elbizonytalanított, látva a Simicska-féle médiabirodalom megroggyanását, a jövőben megfelelő kommunikációval meggyőzhetőek. A közelmúlt változásai tehát jó hatással lehetnek a jobboldal egységének megteremtésében.
(Vezető kép: PolgárPortál)
