Potápi: a magyar program nélkül tömeges elvándorlás kezdődhetett volna Kárpátalján
Miközben Kárpátalja történelmünk szempontjából az egyik legfontosabb elcsatolt terület, ott boldogul legnehezebben a kisebbségi létbe szorult magyarság, olyannyira, hogy ha a 2014-es ukrán gazdasági válságra válaszul nem indul el egy támogatási rendszer Magyarországról, az tömeges elvándorláshoz is vezethetett volna – tudta meg portálunk Potápi Árpád Jánostól, a hetedik éve, idén május 18-ától induló pályázati program kapcsán. A nemzetpolitikáért felelős államtitkár szerint kézzel fogható a programcsomag helyben maradást segítő hatása, ugyanakkor megjegyezte: a külhoni magyarok támogatása miatt folyamatosan támadások érik a kormányt baloldali, liberális irányból, és azon sem lepődne meg, ha az emberi irigységet felkorbácsoló hangok hamarosan a határon túliak oltási lehetőségét is kritizálni kezdenék.
Május 18-ától lehet pályázni a kárpátaljai szociális programcsomag pályázataira – a részletekről kedden tartott sajtótájékoztatót Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár és Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke. A pályázati rendszer 2015-től fogva támogatja a kárpátaljai magyar társadalom szinte minden rétegét, ezzel is reagálva a 2014 óta tartó gazdasági válságra. A kárpátaljai szociális programcsomag kezdetben közel nyolcszázmillió forintos keretösszegből a magyar nyelvű oktatást végző tanárok fizetéskiegészítését, illetve a gyermekétkeztetést célozta, a támogatások köre azonban fokozatosan bővült, így kaphattak többlettámogatást a magyar nyelvű sajtó munkatársai, előadóművészek, egyházi személyek, 2020-tól pedig a gyermekvédelmi szolgálatot ellátó személyek is. Az idei megpályázható 2,5 milliárd forintos keresztösszegből az egészségügyi intézményben dolgozók és a speciális gyermekvédelmi feladatokat ellátó személyek is részesülhetnek. A május 18-ától induló támogatási program részleteiről a Bethlen Gábor Alapítvány Zrt. honlapján található bővebb információ.
Tömeges elvándorlást akadályozott meg a magyar támogatás
A 2010-es évek elejétől folyamatos gazdasági, társadalmi, politikai válság jellemzi Ukrajnát, amely hatással van a kárpátaljai magyarság mindennapjaira – mondta el portálunknak Potápi Árpád János, a nemzetpolitikáért felelős államtitkár, kiemelve, hogy a különleges intézkedési csomag nélkül tömeges elvándorlás indulhatott volna el Kárpátaljáról, ahogyan erre a helyi szervezetek 2014-től folyamatosan figyelmeztettek. A politikus szerint ahhoz, hogy biztosítva legyenek a helyben maradáshoz szükséges feltételek, ahhoz teljes körű társadalmi összefogásra van szükség az értelmiséggel, egyházi vezető személyekkel, önkormányzati vezetőkkel, politikai intézményrendszerrel, és ezt csak úgy lehet elérni, ha az ottani fizetések és a magyarországi között nincs nagyságrendi eltérés. Potápi Árpád János hozzátette: a 2015 óta indult program elérte az ottani értelmiséget, de a támogatható területek folyamatos bővülése az óvodától a szociális szféra és a művészvilág irányába is hatni tudott. Az államtitkár kiemelte: a határon túli magyarlakta vidékek körében Kárpátalja van a legnehezebb körülmények között mind anyagi, mind morális tekintetben, holott a magyarság számára történelmileg is az egyik legfontosabb terület. Mint kifejtette: ha lehet a Kárpát-medencei magyarságnál bölcsőszerepről beszélni, akkor ez pont ilyen terület, hiszen innen keresztül zajlott a honfoglalás.
Megjelenhetnek az oltásirigységre játszó hangok a balliberális oldalon
Potápi Árpád János az oltásirigység jelenségével kapcsolatban elmondta: a külhoni magyarok támogatásával összefüggésben folyamatosan támadások érik a kormányt szélsőbaloldali, szélsőliberális irányból, azt kritizálva, hogy egységes nemzetben gondolkodik. A Demokratikus Koalíció, a Momentum Mozgalom vagy a Párbeszéd jellemzően irigységet igyekszik ébreszteni a magyar társadalomban a külhoni magyarsággal szemben, és bár szavakban mellettük állnak, minden nemzetpolitikai intézkedést próbálnak meggátolni, ez pedig előbb-utóbb eléri az oltáskérdést is. Az államtitkár kiemelte: a hazai ellátottságnak köszönhetően mára minden magyar, bárhol is éljen a világban, regisztrálhat az oltásra; várhatóan néhány héten belül a vakcináció is el tud indulni.
Az ukrán média elhallgatja a magyarországi segítséget
Brenzovics Lászlótól arról érdeklődtünk, hogy a kárpátaljai magyarsággal szemben tanúsított ukrán ellenségesség nem kaphat-e újabb lökést amiatt, hogy lehetőség nyílt a Magyarországról származó vakcina felvételére. Mint a KMKSZ elnöke elmondta, az ukrán helyzet ismeretében valójában nem lenne meglepve semmitől, ugyanakkor ott népegészségügyi problémáról van szó. Mint hozzátette, valójában Ukrajna érdekében is áll, hogy a kárpátaljai magyarság megkapja a vakcinát, mert így kevesebb oltást kell beszerezniük. A KMKSZ elnöke nagyra értékelte a magyar kormány gesztusát, hozzátéve: az utóbbi időben több hasonló felajánlás érkezett Magyarországról – száz lélegeztetőgép, védelmi eszközök –, amelyek nemcsak a magyarságot, hanem a térségben élőket segítette. A politikus ugyanakkor megjegyezte: az ukrán sajtó ezekről a felajánlásokról nem hajlandó tudósítani, de ha valahol eléneklik a magyar himnuszt, azonnal szeparatizmust kiáltanak. Úgy vélte, az ukrán félnek is változtatnia kellene a hozzáállásán, hogy Kárpátalja valóban hídszerepet tölthessen be a két ország között.
Brenzovics Lászlót arról is kérdeztük, mi a véleménye a PET Kupa kezdeményezéséről, amely a kárpátaljai gyermekek körében végez jelenleg is tájékoztatójellegű munkát a Tisza szennyezésének megelőzése és a hulladék helyes felhasználása kapcsán. A KMKSZ elnöke elmondta: a hulladékkezelés Kárpátalján teljes egészében megoldatlan, mivel csak a nagyobb városokban, Ungváron, Munkácson vannak szemétlerakók, és a Tisza vízgyűjtő területein a szemétgyűjtés is nagyon gyenge lábakon áll. Brenzovics László ugyanakkor kiemelte, ötmillió eurós támogatásból valósul meg hamarosan Beregszászon egy szemétfeldolgozó üzem, Kárpátalja és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye összefogásának köszönhetően, illetve a határmenti települések is folyamatosan keresik az együttműködés lehetőségét a hulladékhelyzet megoldására. Brenzovics László úgy vélte, sajnálatos, hogy az Európai Unióban sok mindenre jut pénz, de egy ilyen akut problémára nem. Kiemelte: Ukrajna egyedül képtelen megoldani ezt a problémát, a Tisza tisztasága közös európai ügy.
Vezető kép: MTI/Máthé Zoltán
