Pesti Srácok

Ha csak magánellátás lenne, az romba döntené az esélyegyenlőséget – Dr. Velkey György János és az Öreg

A Bethesda Gyermekkórház főigazgatója egyben a kórházszövetség elnökeként nyilatkozott az Öregnek. Dr. Velkey György János kiemelte, hogy az állami egészségügyi rendszer és a magánbiztosítás között meg kell találni az egyensúlyt, hogy ne sérüljön az esélyegyenlőség.

Azt nem szabad elfelejteni, hogy a hetvenöt évvel ezelőtt keletkezett bűnöket nem lehet máról holnapra felszámolni. Akkor, 1948-ban a Magyar Dolgozók Pártja Rákosi Mátyás elvtárs vezetésével szétverte a jól működő egészségügyi ellátást, államosította a magánszektort és a mások által felhalmozott pénzt elköltötte. Csak fokozatosan lehet az egészségügyet átszervezni, de úgy, hogy az államnak továbbra is döntő szerepe legyen az egészségügyi ellátásban. Mert – csürhetjük-csavarhatjuk – a jelen pillanatban a legjobb gazda az állam.

Mégis felmerül a kérdés, hogy miért vannak 130 milliárd forinttal eladósodva a kórházak?

Velkey György János szerint a kérdés összetett. Az orvoslás sokat fejlődött az utóbbi évtizedekben – például megjelent a robotsebészet és a génterápia –, amely óriási többletköltségeket jelentett, amivel a társadalombiztosítás, a magyar egészségügyi rendszer nem tudott lépést tartani. Nem beszélve arról, hogy az elmúlt években megsokszorozódott a kórházi rezsiköltség, emelkedett az élelmiszerek, az orvosi műszerek ára, és természetesen az orvosi bérek jelentősen növekedtek. Ha már bérek: a kórházszövetség elnöke szerint a Magyar Orvosi Kamara javaslatára hosszú évtizedek problémáira adott választ a kormány azzal, hogy többszörösére emelte az orvosok bérét, amivel egyidejűleg megszűnt a paraszolvencia. Ez persze több ellentmondást is szült. Bár az orvosok kilencven százaléka jól járt, az a tíz százalék – sebészek, szülészek stb. – nem örült igazán, hiszen többet keresett a hálapénzzel.

PestiSracok facebook image

A főigazgató sajnálatosnak tartja, hogy a közvetlenül a betegekkel foglalkozó ápolók és más dolgozók bére nem emelkedett ebben az ütemben. Bár júniusban volt ápolói béremelés, és jövő márciusban újabb bérkiegészítés várható ezeknél az egészségügyi dolgozóknál, mégis meg kell teremteni az egészséges béregyensúlyt.

Az interjúban szóba került az is, hogy belügyminisztériumi felügyelet alá került az egészségügy.

– érvelt a kórházszövetség elnöke, még ha véleménye szerint az egészségügyi szakma megérdemelne egy külön tárcát. Nem könnyű összeegyeztetni a katonás fegyelmet egy másfajta gyógyító kultúrával.

– jelentette ki Velkey, aki egyúttal elmondta azt is, hogy a kormány 90 milliárd forintot ad a szektor adósságállományának csökkentésére. Összességében Velkey György János úgy látja, hogy az egészségügy folyamatos korrekciókat, egyeztetéseket igényel, és jobban működik decentralizálva, ahol több az egyéni felelősség.

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

Bogár László a PS-nek: Túltenyésztett az emberiség, a legtöbbünktől már szabadulna a háttérhatalom - Ferkó Dániel kérdez (Videó)

Magyar ugar 2022 október 26.
2022 drámai év lesz – mondta még január elején Bogár László. Akkor még nem volt egyértelmű, hogy ki fog törni egy kegyetlen háború, ugyanakkor a mélyben zajló tektonikus mozgásokból következtetni lehetett arra, hogy kipattan a konfliktus. A világ forrong, narratívák világháborúja zajlik. A cél a fehér ember kultúrájának felszámolása. Bogár szerint azonban ennél sajnos többről is van szó; sarkos véleményt megosztva úgy fogalmazott, a világ „nemlétező” urai túltenyésztették az emberiséget, hogy mint munkaerőállatokat kihasználhassák. Mára viszont túl sokan lettünk, a technológia nagyon fejlett, nincs ránk szükség, a háttérhatalom szabadulna legtöbbünktől. A beszélgetésből az is kiderül, hogy mit jelent a proliferálás, valamint az is, hogy bár nagyon szép lenne, hogy 8 milliárd ember nyugodtan, békében éljen egymás mellett, mégis úgy tűnik, hogy a világot irányító erőknek nem ez a célja.