GEOrgPOLITIKA – 700 napja tart a különleges hadművelet
Közeledik az orosz–ukrán konfliktus második évfordulója. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ennek apropójából egy 45 perces interjút adott a német ARD tévécsatornának. A politikus elmondta, hogy egy újabb mozgósítási törvényt szeretne elfogadtatni a parlamenttel, amely igazságosabb a katonákkal szemben, mivel sokan már több száz napot töltöttek el a frontvonalon és fontos lenne friss erőkre cserélni őket. Értelemszerűen a kényszersorozásokat nem említette meg, amikor az ukrán katonai rendészek autójukból rángatnak ki családapákat, vagy bevásárlás közben bilincselik meg a férfiakat és viszik ki a frontra. Legtöbbször még egy alapkiképzést sem kapnak.
Zelenszkij annak a kívánságának adott hangot, hogy szeretné, ha Németország venné át Ukrajna katonai támogatásának vezetését. Az interjúban méltatta Scholz kancellárt, mint Ukrajna legfontosabb partnerét. Nem véletlen az udvarlás, mivel a német parlament, a Bundestag ismét elővette a nagy hatótávolságú Taurus rakéták kérdését. Zelenszkij reménykedik, hogy végül sikerül néhány darabot kapnia az 500 km hatótávolsággal rendelkező cirkálórakétákból. A Bundestag megosztott ebben a kérdésben: sok politikus attól fél, hogy ezekkel az ukránok mélységi támadásokat indítanak oroszországi célpontok ellen. Érdekes mód pont a CDU/CSU támogatja a fegyverek átadását, amely könnyen a háború eszkalálásához vezethet.
Zelenszkij kritizálta Angela Merkel Oroszország-politikáját, mivel 2014-ben a Krím-félsziget elcsatolása után még folytatta az üzleti kapcsolatokat Moszkvával. A pár napja kiderült 40 millió dolláros korrupciós ügyről értelemszerűen nem ejtett szót, pedig öt személy ellen nyomoznak, mivel a védelmi minisztérium kifizetett olyan aknagránátokat, amelyek nem is léteztek és sosem gyártották le őket. A pénz magasrangú tisztviselők és tábornokok zsebben landolhatott.
Az elnök nem beszélt a Belgorod mellett lelőtt orosz katonai gépről sem, amely ukrán hadifoglyokat szállított egy hivatalos fogolycserére. Moszkva jelenleg vizsgálja, hogy mi történt az Iljusin Il–76 típusú repülőgéppel. Ami eddig kiderült, az az, hogy kilőtt légvédelmi rakéták radarszignatúráját rögzítették a térségben. Ukrajna természetesen mindent tagad: hol beismeri a lelövést, hol visszavonja ezt az állítást, és az oroszokra próbálja kenni az esetet. Kijev szerint az sem bizonyított, hogy valóban hadifoglyok voltak a gép fedélzetén. Az orosz védelmi minisztérium közzétett egy videót, amelyen látszik, hogy több tucat ember száll fel a repülőre. Szakértők azt sem tartják kizártnak, hogy kommunikációs hiba történt ukrán oldalon és a légvédelmi egység nem tudott a fogolycseréről történt megállapodásról.
Támadás érte az amerikai al-Tanf bázist Szíriában – közölte Muhannad Mubajdin kormányzati kommunikációs miniszter és a jordániai kabinet szóvivője az Al-Mamlaka TV-vel. Korábban vasárnap az amerikai hadsereg központi parancsnoksága közölte, hogy egy Jordánia északkeleti részén lévő katonai támaszpontot ért dróntámadásban három amerikai katona meghalt, 25 másik pedig megsebesült. Joe Biden amerikai elnök viszont az Irán által támogatott szíriai és iraki csoportokat tette felelőssé az incidensért. Megerősítette, hogy a támadásban három amerikai katona vesztette életét, és azt is közölte, hogy Washington „továbbra is teljesíti a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos kötelezettségvállalásait”. Az államfő szerint minden felelőst bíróság elé fognak állítani.
A palesztin–izraeli konfliktus eszkalálódásának kezdete óta rendszeresen támadják az Egyesült Államok iraki támaszpontjait, valamint illegálisan Szíriában tartózkodó csapatait. Az Irakban működő síita fegyveres csoportok vállalják a felelősséget a támadásokért. Ennek fényében a hatóságok és más politikai erők egyre inkább követelik a külföldi csapatok kivonását Irak területéről. Az Egyesült Államok a nemzetközi joggal ellentétesen tevékenykedik Szíriában, ahonnan olajat és gabonát csempésznek ki.
