GEOrgPOLITIKA – Mekkorát lőhetnek az ukránok?
Kijev nyugati szövetségesei eddig kikötötték, hogy az általuk szállított fegyverekkel csak Ukrajna határain belül szabad célpontokat megsemmisíteni, ergo csak védelmi célokra használhatják azokat. Igaz Ukrajna ezt sosem tartotta be. Attól is vonakodtak eddig, hogy nagy hatótávolságú rakétákat szállítsanak. Ezt a határt az USA nemrég átlépte és átadta Kijevnek az ATACMS típusú, 300 km hatótávolságú rakétákat.
David Cameron brit külügyminiszter múltheti kijevi látogatása alatt már azt mondta, hogy nincs ellenére, ha az ukrán hadsereg Oroszországon belül mélységi támadásokat hajt végre a London által leszállított eszközökkel például a „Storm Shadow” cirkálórakétákkal. Ez a kijelentés egy nyílt „proxy hadüzenete” volt Rishi Sunak politikusának Moszkva fele. Nem is csoda, hogy Cameron szavai és Macron kijelentései, amely szerint Európának csapatokat kell küldeni, hogy harcoljanak az oroszok ellen kiverte Moszkvában a biztosítékot.
Egy teljes orosz győzelem Ukrajna felett, amelyben az egész országot legyőznék, ártana az európai és a NATO biztonságának, mivel lehetővé tenné Moszkva számára, hogy rakétákat helyezzen el az Európai Unió küszöbén – mondta Emmanuel Macron francia elnök.
A La Tribune című francia napilapnak adott szombati interjújában Macron, aki korábban közölte, hogy nem zárható ki francia csapatok Ukrajnába küldése, ismét a „stratégiai kétértelműség” politikája mellett érvelt Oroszországgal szemben.
Oroszországot „ellenfélként” jellemezve a francia elnök hangsúlyozta, hogy „az elsődleges korlátok” felállítását gyengeségként értelmeznék. „El kell távolítanunk minden vörös vonalat, mert ez teremti meg az elrettentés képességét” – érvelt.
Macron háborús retorikája szerencsére ellenállásba ütközik az Európai Unión belül, így Szlovákiában és Olaszországban is. „Szlovákiának semmi köze az ukrajnai háborúhoz, és hadd küldjek világos üzenetet egész Szlovákiának: bárki is kérdezzen minket, egyetlen szlovák katona sem teszi be a lábát a szlovák-ukrán határon túlra” – ígérte Robert Fico.
Amióta Fico 2023 októberében lett Szlovákia miniszterelnöke, azóta visszafordította az előző kormány Ukrajnának fegyvereket szállító politikáját, és ragaszkodott ahhoz, hogy diplomáciai megoldást kell találni a Moszkva és Kijev közötti konfliktusra. Az olasz külügy és honvédelmi miniszterek is azonnal válaszoltak Macron szavaira és kijelentették, hogy Róma nem fog katonákat küldeni Ukrajnába.
Moszkva többször figyelmeztette a Nyugatot, hogy ne küldjön csapatokat Ukrajnába. Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő pénteken a Telegramon azt írta, hogy „semmi sem marad” a NATO-erőkből, ha azokat a frontvonalra küldik.
Német hírforrások szerint eltűnőben van egy tűzszünet reménye a Gázai-övezetben. A kairói tárgyalások az ARD köztelevízió szerint nem vezettek eredményre. A Hamász a háború befejezéséhez és az izraeli csapatok kivonásához kötötte a túszok szabadon engedését. Netanjahu kormánya ezt elutasította. „Ezt a megoldást nem fogadhatjuk el, hiszen a Hamász terroristái akkor előjönnének alagútjaikból, ismét átvennék a hatalmat a Gázai-övezet felett, felpörgetnék a fegyvergyártást és újra veszélyeztetnék Izraelt”– mondta a kormányfő.
