A rombolás és pusztítás hívei ellenére folytatódik az alkotó munka a Városligetben – Baán László és az Öreg
A Liget-projekt éveken át tartó démonizálása hazugságokra épült: a balliberális ellenzék a közpark jellegének elvesztését, a zöldfelületek csökkenését és a Városliget pusztulását vizionálta. Azonban éppen az ellenkezője történt. Baán László, a Liget megújítását vezető miniszteri biztos volt az Öreg vendége a héten.
Az elmúlt tíz évben megújult a Liget: tízezer négyzetméterrel nőtt a zöldfelület, elkészült a nemzetközi hírű Magyar Zene Háza és egy népszerű, nagy játszótér, valamint otthont kapott a Néprajzi Múzeum. Emellett a régmúlt értékeit is megőrizték és felújították. A millennium (1896) után ismét a Városliget aranykoráról beszélhetünk.
A Liget-projekt miniszteri biztosa szerint ilyen léptékű városfejlesztés 130 éve nem történt Magyarországon, sőt Európában is egyedülálló kulturális beruházásról van szó. Baán László úgy véli, hogy a hazai balliberális ellenzék támadásai ellenére egy jó ügyet valósítottak meg, és ezzel Magyarország ismét győzött. Bár Karácsony Gergely főpolgármester mindent megtett a fejlesztés akadályozása érdekében, a hazai és külföldi építészek, művészek, valamint több száz magyar vállalat munkatársai kitartóan dolgoztak a projekten.
A miniszteri biztos szerint a jelenlegi fővárosi vezetés nem kompetens ebben az ügyben, hiszen mindmáig kizárólag tiltakozni képes. Megjegyezte, hogy a baloldal, ahol alkotni kellene, inkább rombol, vagy nem tesz semmit. Példaként hozta fel a Biodóm esetét, amelybe a kormány több tízmilliárd forintot fektetett, hogy Európa legnagyobb fedett trópusi csarnoka jöjjön létre. Ennek ellenére a főváros az építkezéshez szánt pénzt felélte, ahogyan a Lánchíd felújításánál is hasonló problémák merültek fel.
Baán László kiemelte, hogy a Liget-projekt tovább folytatódik, legközelebb a Nemzeti Fotómúzeum megnyitásával. A világhírű magyar fotóművészek – például Robert Capa, André Kertész és Brassaï – alkotásai méltó helyet kapnak Klösz György, a 19. századi Budapest híres fotográfusa egykori villájában, a Városliget bejáratánál.
A Szépművészeti Múzeum főigazgatójaként Baán László arról is beszélt, hogy az elmúlt húsz évben a világ művészetét hozta el Magyarországra, milliók örömére. A múzeumban többek között Cézanne, Gauguin, Van Gogh, Bosch, El Greco, Matisse, Picasso és Renoir alkotásait is bemutatták, de láthatóak voltak Csontváry és Gulácsy festményei is, most pedig Munkácsy Mihály monumentális műveit csodálhatja meg a közönség. Emellett kiemelkedő tárlatok mutatták be az egyiptomi és mezopotámiai művészetet is.
Baán hangsúlyozta, hogy bár ezek a kiállítások jelentős költségekkel járnak, nem a drága kiállítások a legnagyobb kiadások, hanem az olcsón, rosszul rendezett tárlatok bizonyulhatnak végül a legveszteségesebbnek.
A főigazgató szerint a klasszikus művészetek mellett egyre inkább tért hódítanak azok az irányzatok, amelyek a woke ideológiához kötődnek, és a hagyományos művészetek eltörlésére törekednek. Bár rá is próbáltak nyomást gyakorolni, ezek a próbálkozások kudarcot vallottak. Úgy véli, hogy a woke mozgalom leáldozóban van, különösen amióta Donald Trump lett az Egyesült Államok elnöke. Egyértelműnek tartja, hogy a woke eszmék a baloldalhoz kötődnek, neomarxista és kommunista felhangokkal, de ennek most vége.
Baán László, aki immár húsz éve tölti be a főigazgatói és miniszteri biztosi tisztséget, tavaly újabb öt évre kapott megbízatást. Tele van tervekkel, ötletekkel és munkakedvvel.
