Az uniós integrációval Magyarország a csatlakozás előnyei mellett annak minden hátrányos következményét is vállalta, így az EU-támogatások nem tekinthetők adománynak, azokat hazánk jogos ellentételezésként kapja – jelentette ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára az Európai Szociális Alap fennállásának 60. évfordulója alkalmából tartott csütörtöki sajtótájékoztatón, Szolnokon.
Rétvári Bence a mostanában gyakran előforduló jelenségre hívta fel a figyelmet, hogy – elsősorban a keleti tagországok előtt – a támogatásokat egyfajta jótékonyságként tünteti fel az EU. Ezzel szemben a valóság az, hogy Magyarország csatlakozásakor nem csupán a támogatási politikának, de a vámuniónak és a közös piacnak is részévé vált, saját, „gyenge lábakon álló” gazdaságát és piacát megnyitva az unió tőkeerős cégei előtt. Az államtitkár rámutatott, nem volt reális, hogy a kommunista rendszer negyven éves rombolását követően, a rendszerváltás után tizennégy évvel Magyarországon már erős ipar és kereskedelem alakuljon ki. Az ország mégis vállalta a csatlakozás minden következményét, amely lehetővé tette, hogy a nyugat-európai cégek komoly piacokra tegyenek szert és számos jelentős hazai vállalatot is felvásároljanak – jegyezte meg.
Hozzátette, ezek a társaságok és országaik tehát nyertesei az új tagállamok, így Magyarország csatlakozásának. Igaz ez a mai napig is, hiszen a képzett munkaerő egy része jelenleg is a nyugati-európai országok gazdaságát erősíti – fűzte hozzá. Ezért nem lehet az uniós támogatásokat plusz feltételekhez kötni sem a bevándorlás, sem egyéb ügyek kapcsán – mutatott rá a kormánypárti politikus, hozzátéve: ezek a források csupán az integráció kapcsán elszenvedett hátrányok szerény ellentételezésére szolgálnak, a magyar kormány ennek szellemében kívánja azokat felhasználni és ennek megfelelő tiszteletet vár el minden uniós politikustól Magyarország iránt.
Rétvári arra is kitért, hogy lehetetlen minden érintett ország társadalmi viszonyaira és gondjaira általánosan megfelelő politikát előírni, ezért minél inkább megjelennek a források odaítélésénél a tagországi célok, annál hatékonyabb a felhasználás.
MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS