GEOrgPOLITIKA
GEOrgPOLITIKA – Ideiglenes kikötőt épít az USA Gázában
Az Egyesült Államok egy ideiglenes kikötőt akar létesíteni a Gázai övezetben. Ennek célja, hogy hajókkal is el tudják látni a palesztin lakosságot segélyszállítmányokkal. Mivel a néhány tucat kamion, amelyeket az izraeli hadsereg átenged, nem elegendő a humanitárius katasztrófa csökkentésére. Már több mint húsz gyermek halt éhen az élelmiszerhiány miatt. A beérkező teherautókat azonnal kifosztják az éhezők. Már meghaladta a harmincezret az áldozatok száma, akik a bombázásokban és tüzérségi támadásokban vesztették életüket.GEOrgPOLITIKA – Egy jó nagy verés Csecsenföldön és húszi rakéták a Vörös-tenger felett
Mi kell ahhoz, hogy jó alaposan elkalapáljon Ramzan Kadirov fia egy csecsen börtönben? Kis költségvetésű projekttel is el lehet érni: elég, ha ukrán ügynök vagy, nyilvánosan elégetsz egy Koránt és közben élőzöl a közösségi oldalakon.GEOrgPOLITIKA – Szuper volt a szuperkedd Trump számára
Donald Trump fölényesen győzött párttársával Nikki Haley-el szemben, a volt elnök a szavazatok 60 százalékát tudhatja magáénak. Győzelem lett Coloradóban is, pedig a demokraták mindent megpróbáltak a liberális vezetésű államban, hogy Trump ne is indulhasson az előválasztáson. A többi államban, ahol szuperkeddi előválasztást tartottak, Donald Trump fölényes győzelmet ért el, így Alabama, Texas, Minnesota, Tennessee, Oklahoma, Észak-Karolina, Massachusetts és Maine államban. A keddi előválasztások eredményeként az előzetes összesítések szerint Donald Trump elnökjelölti delegáltjainak száma meghaladja az ezret. A végleges összegzést szerdán délután adják ki. Nikki Haley nem nyilatkozott a sajtónak, így azt sem tudni, hogy továbbra is versenyben szeretne maradni Trump ellen, vagy feladja kandidatúráját.Jemenben támadnak a húszik, Amerikában kezdődik a "szuperkedd"
A szuperkedd lázában ég az Egyesült Államok, egyszerre 15 államban tartanak előválasztást a republikánusok és a demokraták. Ez a szavazás dönti el, hogy a két párt kit indít majd a november 5-ei elnökválasztáson. Bár még nincs vége az előválasztásnak, szinte biztos, hogy a demokraták Joe Biden újraválasztását támogatják, a republikánusok pedig Donald Trump mögé sorakoznak fel. Trump hasít minden államban ellenfele, a demokrata Nikki Haley igaz győzött Washington DC-ben, ám District of Columbia az egyik legkisebb választókörzet.GEOrgPOLITIKA – Emmanuel háborúja
Igaz, a filmcím „Charlie Wilson háborúja”, de most Emmanuel Macron akarja éppen Európát egy nukleáris sivataggá változtatni. Ursula von der Leyen is arra készül, hogy SMS-ben hadat üzenjen Moszkvának, mert már bejelentette, hogy készülnünk kell a háborúra. Nem tudom, hogy a sorosdollárok hatására, vagy csak pusztán degenerált agyuk késztetésére akarnak százmilliókat a halálba küldeni?GEOrgPOLITIKA – Putyin bemutatta az új orosz fegyvereket
Az orosz-ukrán háborúban már bevetették a modern Kalibr, Kinzsal és Cirkon rakétákat így a NATO már képet kaphatott az orosz hiperszonikus fegyverekről. Az orosz elnök most beszédében is kitért a katonai fejlesztésekre, amelyek jórészt befejeződtek és az eszközök már bevethetőek. A világ leggyorsabb cirkálórakétája, amely még a Pentagon szerint is befoghatatlan nukleáris taktikai robbanófejeket is célba tud juttatni 21-szeres hangsebességgel.GEOrgPOLITIKA – Transznisztria védelmet kér a Kremltől
Az oroszbarát Moldovától leszakadt Dnyesztermenti Köztársaság a Kreml segítségét kéri az ott élő 220 ezer orosz állampolgár védelmére. Parlamentjük azzal érvel, hogy Moldova blokkolja az ország gazdaságát és veszélyben érzik függetlenségüket. Két robbantás is történt a héten Tiraszpolban és ismeretlenek tüzet nyitottak a parlament épületére. A kormány ezért megemelte a terrorizmus elleni készültséget. A tiraszpoli kormány konkrétan nem fejtette ki, hogy milyen típusú segítséget vár Moszkvától.GEOrgPOLITIKA – Macron politikai darázsfészekbe nyúlt
Minden nyugati ország kormányfője döbbenten hallgatta Emmanuel Macron szavait, melyek szerint nem kizárható, hogy nyugati országok aktív katonai segítséget nyújtsanak Ukrajnának szárazföldi csapatok bevetésével. A magyar, a német, az olasz, a cseh, a szlovák, az olasz és a spanyol kormányok azonnal nemet mondtak a tervre. A Fehér Ház is bejelentette, hogy amerikai katonák nem fognak részt venni a harcokban. Párizs később próbálta menteni a menthetőt, és a kormányszóvivő azt mondta, hogy csak aknamentesítésre és hasonló feladatokra gondoltak.GEOrgPOLITIKA – Fogolycserével szabadulhatott volna Navalnij?
A nemrégiben elhunyt, Kreml-kritikus Alekszej Navalnij csapata szerint közel állt a szabaduláshoz, mivel kicserélték volna egy, Németországban elítélt orosz állampolgárra, aki feltehetően az SZVR terepügynöke volt.GEOrgPOLITIKA – Olyan súlyos a drogprobléma Németországban, hogy dél-amerikai körútra indult a német belügyminiszter
Áldatlan állapotok uralkodnak Németországban a folyamatosan beáramló kokain miatt. Csak a tavalyi évben 35 tonna, Kolumbiából, Ecuadorból és Mexikóból származó, kokaint foglaltak le a német hatóságok Hamburg kikötőjében. A vám- és pénzügyőrség, valamint a rendőrség felderítése szerint a drogkartellek célzottan megkeresnek kikötői munkásokat, hogy segítsenek nekik az áru bejuttatásában. Hatalmas összegeket kínálnak fel, amely a dolgozók fizetésének a sokszorosa.GEOrgPOLITIKA – Friedrich Merz rakétázni akart
A CDU elnöke ritkán beszélt olyan lelkesedéssel, mint tegnap a Bundestagban, hogy meggyőzze képviselőtársait arról, hogy adjanak Ukrajnának 500 km hatótávolságú „Taurus” rakétákat. A konzervatív politikus vehemensen magyarázott, mintha a pártja nevében nem lenne benne két fontos szó, hogy keresztény és hogy demokrata. Pedig pont a konzervatív oldaltól várnánk el, hogy mindent megtegyen a tűzszünetért és a békéért. Valamint, ha egy országnak tudnia kellene mit jelent az oroszokkal háborúzni, az éppen Németország. Merz ezek szerint semmit sem tanult hazája történelméből.GEOrgPOLITIKA – Orosz drónok a német laktanyák felett?
A Bundeswehr kiképzőközpontjai felett, ahol az ukrán katonák alapkiképzése és oktatása zajlik, az elmúlt két évben rengeteg drónt észleltek. A katonai elhárítás azt gyanítja, hogy Oroszország igyekszik információkat gyűjteni az ukránok felkészítéséről.GEOrgPOLITIKA – Káoszba fulladt Avgyijivka kiürítése
Drámai helyzetet vázolt fel Avgyijivka elestéről a New York Times. A liberális napilap szerint az orosz hadsereg nagyjából ezer hadifoglyot ejtett a Donyecktől északra fekvő iparvárosban. Az ukrán hadvezetés meg is erősítette a fogságba került katonák magas számát. Ukrán katonák azt nyilatkozták, hogy nem számoltak ilyen gyors orosz előretöréssel és ezért húzódott el a visszavonulás. A kaotikus visszavonulásban sok katona vesztette életét – írja a lap. Az újság információi szerint egyes egységek már megkapták a visszavonulási parancsot, más egységek viszont erről nem tudtak és folytatták a harcot.GEOrgPOLITIKA – Von der Leyen maradni akar az EU élén
A koronavírus vakcinákat SMS-ben megrendelő és a brüsszeli korrupciós ügyeken elegánsan átsikló Urula von der Leyen bejelentette, hogy jelölteti magát egy második periódusra az Európai Bizottság elnöki posztjára.GEOrgPOLITIKA – Dánia átadja tüzérségét Ukrajnának
Dánia átadja teljes tüzérségét Ukrajnának – jelentette be Mette Frederiksen miniszterelnök a müncheni biztonságpolitikai konferencia szombati panelbeszélgetésén. Szerinte a gyártási problémák ellenére Koppenhága és általában az EU elegendő fegyverkészlettel rendelkezik ahhoz, hogy ellássa Kijevet a szükséges fegyverekkel.GEOrgPOLITIKA – Robbanássorozat Irán legfontosabb gázvezetékeinél
Szerda este több robbanás történt Iránban és komoly károk keletkeztek a gázvezetékekben, amelyek az ország dél-északi áramlatát érintették. A „Borudzsen-pipeline” az egyik legfontosabb vezetékrendszer az Iszlám Köztársaságban és a déli gázmezőkről látja el Irán északi országrészét földgázzal. Az iráni titkosszolgálat az Egyesült Államokat vagy Izraelt sejti a szabotázsakció mögött. A robbanások Farz, Csaharmahal és Bahtiari tartományokban történtek és olyan erejűek voltak, hogy a lángcsóvákat több kilométerről látni lehetett. Said Aghli a Nemzeti Gázkitermelő Központ igazgatója is megerősítette a sajtó felé, hogy terrortámadások érték a vezetékeket. Azonnali kormányülést hívtak össze Teheránban és mérnökök a helyszínen felmérték a károkat. Az energiaügyi minisztérium szerint a vezetékeket 24 órán belül helyreállítják így a lakossági gázellátás nem kerül veszélybe. December izraeli hackerek mértek kibertámadást iráni benzinkutak fizetőrendszerére. Az országban órákon át nem lehetett tankolni.GEOrgPOLITIKA – Donald Trump vs. NATO
Trump fenyegetése, hogy az USA csak azokat az elhivatott NATO-tagállamokat fogja megvédeni, akik a GDP-jük 2 százalékát fordítják honvédelmi költségekre, betalált. Az Atlanti Szövetség 31 tagállamából mindössze 11, köztük hazánk (2,43%) éri el ezt az összeget.GEOrgPOLITIKA – A bukott brit miniszterelnök nekiugrott Tucker Carlsonnak
Boris Johnson volt brit miniszterelnök “árulónak” nevezte Tucker Carlson újságírót, az X-en (korábban Twitter) pénteken közzétett Vlagyimir Putyin elnökkel készített interjú miatt. „Nem szabad bedőlnünk ennek a hazugságszövetnek, mindenekelőtt annak az elképzelésnek, hogy Putyinnak valahogy az a sorsa, hogy sikerrel járjon Ukrajnában” – mondta Johnson. „Éppen ellenkezőleg, kudarcra van ítélve”– vélekedett.GEOrgPOLITIKA – Izgalmas történelemóra Vlagyimir Putyinnal és Tucker Carlsonnal
Mint mindenki, úgy én is politikai interjúra készültem, amely felvázolja az orosz-ukrán konfliktus kialakulását, annak okait és a különleges hadművelet jelen állását. Nem is csalódtam, már az interjú első félóráját lenyűgözve hallgattam és párszor vissza is tekertem a videót, hogy pár mondatot másodszorra is meghallgassak és elkapjak pár apró nüanszot, amelyek Putyin elnöknél fontosak. Ha nem ismerjük a múltat, akkor nem lehetünk tisztában a jelen történéseivel sem. Igaz ez közhely, ám egyben alapigazság. Az orosz elnök elképesztő történelmi tudásról tett tanúbizonyságot, amikor országa történelmét felvázolta a nyolcszázas évektől napjainkig minden politikai és háborús konfliktussal egyetemben. Ha ezt végig nézzük vagy elolvassuk az interjú teljes leiratát az oroszhirek.hu weboldalon, akkor megértjük, hogy miért alakult ki egy olyan politikai status quo, amikor Moszkvának fegyverrel kellett beavatkoznia.GEOrgPOLITIKA – Kitiltanák Tucker Carlsont az Európai Unióból
A Newsweek szerint az EU kitiltaná Tucker Carlson amerikai újságírót a Putyin-interjú miatt. A lap azt írja, hogy a törvényhozó – aki felszólította az EU-t, hogy vizsgálja meg Carlson „utazási tilalmának” lehetőségét – Carlsont Donald Trump korábbi amerikai elnök és Putyin orosz elnök „szócsövének” nevezte, hozzátéve, hogy mivel Putyin háborús bűnös és az EU szankcionál mindenkit, aki segíti őt ebben az erőfeszítésében, logikusnak tűnik, hogy a Külügyi Szolgálat az ő ügyét is megvizsgálja. Tucker Carlson közölte, hogy a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott beszélgetését csütörtökön 18 órakor sugározzák (magyar idő szerint éjfélkor). Az időpont bejelentése Carlson Instagram-fiókján és hivatalos weboldalán jelent meg.GEOrgPOLITIKA – Egekben a bűnözés, Trumpot visszavárják a Fehér Házba
Tavaly az Egyesült Államokban 604 tömeges lövöldözés, úgynevezett „mass shooting” volt, amelyekben 754 személy vesztette életét és 2443 sebesült meg. Az erőszakos bűncselekmények száma is soha nem látott magasságokat ért el. A főváros, Washington is az USA legveszélyesebb helyei között van számontartva. Itt a fegyveres autórablások viszik jelenleg a prímet.GEOrgPOLITIKA – Az oroszoknál megvan az első transzterrorista
Oroszország terroristának minősítette az ukrán erők kirúgott transznemű szóvivőjét. Az orosz pénzügyi felügyelet, a Roszfinymonitoring felvette Sarah Ashton-Cirillót, az ukrán területvédelmi erők korábbi szóvivőjét azon személyek listájára, akikről feltételezhető, hogy kapcsolatban állnak szélsőséges vagy terrorista tevékenységekkel. Az amerikai állampolgárságú transzceleb többször is halálos fenyegetéseket intézett orosz újságírókhoz.GEOrgPOLITIKA – „A bosszú az nem győzelem”
Ez a szlogen volt felírva az egyik izraeli tüntető plakátjára, amelyet a hétvégi demonstrációra vitt magával Tel-Avivba. A hozzátartozók türelme fogy és a társadalmi nyomás is egyre nagyobb Benjamin Netanjahun, hogy engedményeket tegyen az elhurcolt izraeliek kiszabadításáért. Már közel négy hónapja, hogy a 136 túsz a Hamász fogságában van. Avi Benayahu a hadsereg volt szóvivője azzal vádolta meg felszólalásában a kormányfőt, hogy a saját politikai túlélését a túszok élete elé helyezi. Benayahu úgy véli, hogy hamarosan eljön az idő, amikor a miniszterelnöknek döntenie kell a saját radikális koalíciós partnerei vagy az izraeli nép között. „Nem a túszok az ár, amellyel fizetni kell háborúért, bár most éppen ők fizetik meg az eddigi hibás politika árát” -tette hozzá a volt katonai szóvivő.GEOrgPOLITIKA – Mégis bekerült az „orbáni egyenlet” a brüsszeli kompromisszumba
A 26 tagállam elvette volna a magyarok pénzét, és Ukrajnának adta volna – mondta a miniszterelnök a Kossuth Rádiónak adott ma reggeli interjújában. Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a most elfogadott 50 milliárd euró nem fegyverre megy, hanem hogy a csődben lévő ukrán állam ne omoljon össze.Ajánljuk még


































