Huszonötödik óra
Pisztolyok, műfogsor, bilincs és pillangók - Csatornatárlat a szennyvíztisztító telepen
A címben nagy merészség lett volna leírni, de az van, hogy kvázi barnakőszenet szarunk. Ezt az információt a Dél-Pesti Szennyvíztisztító Telep nyílt napján szereztem, ahol a kissé körülményes kiutazás után mindjárt a kapunál kellemes meglepetés ért. A bejáratnál tömött sorokban várakozók és a távozók kurta-furcsa mosolygással nyugtázták ugyanazt, amit én, hogy mennyi „őrült” van, aki szombat délelőtt szennyvíztelepet megy látogatni. Legalábbis a szerkesztőségben egy hétig ezt hallgattam, pedig utólag simán ki merem jelenteni, megérte a Víz Világnapja alkalmából tartott nyílt napra ellátogatni. A hulladék fele kerül csak korszerű telepekre
Állami Számvevőszék 2017-es jelentése indokolatlanul magas közszolgáltatási díjakat, problémás, koordinálatlan hulladékkezelő társaságok tömkelegét tárta fel. Az egységesülő rendszertől a kormány azt várja, hogy az ország minden pontján azonos és jó minőségű lesz a szemétszállítás. Portálunk ezúttal arról érdeklődött, az új rendszer hogyan birkózik meg az újrahasznosítás kihívásaival. Megtudtuk, a közszolgáltató által begyűjtött hulladékok megközelítőleg fele kerül egyelőre korszerű előkezelő telepekre, a hulladékkezelő telepek kiépítése nem minden régióban valósult meg, így a hulladék lerakása hazánkban még mindig jelentős. A hulladék gyűjtési és szállítási költsége is jelentős eltéréseket mutat. Pavel Janík: Magyarország ígéretes piac, stabil jogi és piaci környezettel
Áramtermelő vízimalom - Huszonegyedik századi válasz a vízierőművekre
A régi vízimalmok működéséből kiindulva termelhet áramot folyóvizeinken a Fair Hydro. A magyar mobil innováció huszonnégy órán keresztül szolgáltathat energiát a folyóparton élő, dolgozó, kikapcsolódó emberek, vagy csónakházak, éttermek, kikötőhelyek számára. Az ötlet amellett, hogy védi hazánk vizeinek természetes élővilágát, XXI. századi válasz a Dunát minduntalan erőművekkel beépíteni szándékozó lobbi képviselőivel szemben. Több mint 70 magyar fejlesztés Európa klímakutató műholdján
Több mint 70 magyar tervezésű és gyártású eszközzel bocsátották fel a Sentinel 2B műholdat a Francia Guyana-i Kourou-ból, magyar idő szerint 2017. március 7-én, hajnali 2 óra 49 perckor. A műholdsorozat felvételei pontosabb képet adnak a felszínborításról, a talajnedvességről, a felszíni vizek állapotváltozásáról, kiemelt jelentőségük lehet a katasztrófahelyzetek feltérképezésében és a klímaváltozás hatásainak nyomon követésében is. Jogellenes és multibarát, az unió mégis lenyomná a tagállamok torkán
Február 15-én szavaz az Európai Parlament az unió és Kanada között köttetendő szabadkereskedelmi egyezményről, amely már március 1-jével, bár ha részlegesen is, de hatályba léphet. A zöld szervezetek szerint az egyezmény ellentétes az uniós joggal, ráadásul veszélyt jelenthet hazánk GMO-mentességére, amennyiben például Kanada nagyüzemi módon előállított, olcsó hússal, vagy génkezelt növényekkel árasztja el az európai piacot. A portálunknak nyilatkozó szakértő szerint a CETA hatálybalépését az EP-képviselőkön kívül az Európai Bíróság is megakadályozhatja, amennyiben megállapítja, hogy az egyezmény összeegyeztethetetlen Európa jogi alapértékeivel.
Nincs B-terv, mert nincs B-bolygó
Már kétszáz éve ismert az üvegházhatású gázok szerepe a földi élet kialakulásában, az emberi tevékenység által okozott kibocsátásnövekedést a gazdasági élet ellenérdekelt szereplőinek és politikai, tudományos támogatóinak mégsem sikerül összekapcsolni az éghajlatban tapasztalható változásokkal. A témában rendezett MTA-s konferencia talán a "klímaszkeptikusokat" is meggyőzi arról, a fizika törvényei működnek, és nem kínai kommunisták találták fel a globális felmelegedés. Már most a huszonötödik órában járunk, és egyelőre nincs B-bolygó, csak a Hollywood-i filmeken. Az ÁSZ szerint az önkormányzatok nem irányították megfelelően a hulladékkezelő társaságokat
Indokolatlanul magas közszolgáltatási díj, problémás, koordinálatlan hulladékkezelő társaságok – az Állami Számvevőszék vizsgálata olyan hiányosságokat tárt fel a helyi irányítású hulladékkezelő társaságoknál, amelyek meggátolták az egységes és arányos díjszabás kialakítását, de az is kiderült, az önkormányzatok nem tudták szakszerűen koordinálni a hulladékkezelő társaságok munkáját. Végleg megmenekülhet Verespatak
A leköszönő román kormány az utolsó pillanatban mégiscsak beterjesztette a Verespatakot világörökségi címre javasló dokumentumokat az UNESCO-nak – írja erdélyi sajtóforrásokra hivatkozva a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ). A lépésnek köszönhetően Verespatak olyan védettséget élvezhet, amely megakadályozza egy újabb cianidos aranybánya megnyitását. Lesajnálták, elárulták, de mindig élni akart - Konferencia a vidék jövőjéről
"A vidék a hely, ahol élünk; amely soha nem adta fel; amelyet sokszor lesajnáltak, elárultak, de mindig élni akart” – jelentette ki V. Németh Zsolt államtitkár, a vidék jövőjével foglalkozó Vidékstratégia 2020. című konferencián. Elhangzott, a szemünk előtt formálódik át a magyar táj karaktere, ugyanakkor a folyamatosan megbukó vidékszervezési modellek, vagy a nagyívű uniós projektek helyett egyre nagyobb szerepet kapnak az inkább a vidéki emberek összefogásán, mint az anyagiakon alapuló programoknak. A magyar fejlesztésű olajgyűjtő por menti meg az óceánokat a szennyezéstől
A víz a békénk és a biztonságunk záloga - Megkezdődött a budapesti Víz Világkonferencia
A víz összeköt minket, közös sorsunk vizeink sorsától függ - hangzott el a második alkalommal Budapesten megrendezett Víz Világkonferencián. A megnyitóbeszédekben kifejtették, az emberiség vízigénye folyamatosan nő, és vannak városok, ahol fél évvel ezelőtt még árvizek pusztítottak, most a vízhiány miatt lázonganak az emberek. A víz pótolhatatlan és helyettesíthetetlen nyersanyag, óceánjainkban mégis hamarosan több lesz a műanyag hulladék, mint a hal. A víz egyenetlen eloszlása már most belső konfliktusokat okoz, de az Európát is érintő migráción is lemérhető, a víz minden társadalmi és gazdasági problémával összefüggésben áll.
Mindent a profitért - Trump nem kíváncsi a klímakutatók kellemetlen adataira
Trump választási ígérete szerint a szén-, és olajipar helyzetbehozásával pörgetné fel az amerikai gazdaságot. Ennek érdekében a globális fölmelegedés kérdésével ambivalens viszonyt beiktatására váró elnök a NASA éghajlatkutató projektjeit is lesöpörné az asztalról, azaz lezárná a világ szemét önmaga irányába, nehogy számára kellemetlen adatokat szolgáltasson az űrhajózási hivatal. A gazdasági verseny és a profit valóban mindenek fölött fog állni a következő kormányzati ciklusban, még az amerikai fiatalok élhető jövőjének árán is? A portálunk által megszólaltatott szakértő szerint vannak aggasztó jelek, ugyanakkor legutóbb Trump a párizsi klímaegyezménnyel kapcsolatban is békülékenyebb hangot ütött meg. Ha nem akarunk belefulladni - Elkezdődött a hulladékcsökkentési hét
Ma indult az Európai Hulladékcsökkentési Hét, amelyhez ötödik éve hazánk is csatlakozik. A november 19- 27. között Európa-szerte megrendezett akciósorozat idén a csomagolási hulladékok mennyiségének csökkentését helyezi középpontba, a jelmondat is ez: „Többet ésszel, mint csomagolással!” Bár a csomagolás sok esetben hasznos, például a termékek eltarthatósága szempontjából, mégis aggasztó, hogy a hulladék egyre nagyobb környezeti problémát jelent. Elgondolkodtató, hogy az unióban az egy főre jutó éves csomagolási hulladék átlagosan 158 kg átlagosan, míg hazánkban 103 kg. Ha Ön sem elégszik meg annyival, hogy „a szemetet kitegye a ház elé”, csatlakozzon a kezdeményezéshez és tanuljon hulladékcsökkentési praktikákat, amelyeket egész évben kamatoztathat majd. Személyre szabható lesz az energiafogyasztás az okos mérés bevezetésével
Budapest és vidéki városok bevonásával hamarosan megkezdődik a gazdaságos energiafelhasználást támogató okos mérési hálózatot tesztelése. A mintaprojektben 20.000 fogyasztásmérő vizsgálja majd a háztartások, közhivatalok, cégek energiafelhasználását. Ha a hálózat tesztje sikeres lesz, hamarosan minden háztartás élvezheti az okosmérés előnyeit. Az országokban, ahol a rendszert már bevezették, nemzetgazdasági szintű eredményeket tudott felmutatni. Az USA 10 százalékos energiamegtakarítást könyvelhetett el, míg Olaszországban szinte megszűntek a reklamációk. A jövő Magyarországán - ha a kormányzat is rábólint az okosmérés bevezetésére - akár egy telefonos applikáció segítségével, a karosszékből is nyomon követhetjük naprakész fogyasztási adatainkat, és a számláinkat is a tényleges fogyasztás után kapjuk majd, megszűnik az átalány. A portálunknak nyilatkozó szakértő arról is beszélt, a villamosenergia egy százaléka már most is a napelemekből származik, azt azonban egyelőre nem lehet nyomon követni vagy megjósolni, mikor és mennyi energia érkezik a rendszerbe. Németországban a napelemek ugrásszerű elszaporodása után éppen emiatt omlott össze a rendszer. Az okosmérés azonban felkészíti hazánkat az átállásra és egy tisztább, élhetőbb jövőre. Abcug szélerőmű? - Áder megfontolásra visszaküldte a diszkirminatív törvénymódosítást
A köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte a villamos energiáról szóló törvény módosítását a parlamentnek. Áder János az Országgyűlésnek írt levelében azzal érvelt, hogy az indokolatlan adminisztratív korlátozások helyett Magyarországnak az lenne az érdeke, ha minden alternatív energiát a legnagyobb mozgásszabadsággal tudna kiaknázni. Megjegyezte, ha a kormány nem gondolkodik szélerőművek telepítésében, a piacot akkor sem szabad ennek lehetőségétől megfosztani. Kiemelte, érthetetlen, hogy a jogszabály miért gátolja a szélerőművekre már kiadott építési engedélyek meghosszabbítását. A kormány korábban úgy érvelt, Magyarországon alig van olyan hely, ahol a szélviszonyok lehetővé tennék szélkerekek nagy tömbben való telepítését, ráadásul egyetlen erőműnek másfél négyzetkilométer a területigénye. Hozzátették, a meglévő erőművek kevesebb mint huszonöt százalékos hatékonysággal tudnak üzemelni. Mint fogalmaznak, a kabinet célja olyan módon biztosítani az ország energiaigényét, hogy az a lehető legbiztonságosabb és legolcsóbb legyen. A megújuló energiaforrások közül ezeknek a szempontoknak a nap- és geotermikus energiaforrások felelnek meg. Ellenzéki vélemények szerint ugyanakkor a kormány lépései hosszú ideig az atomenergiához kötnék hazánkat. Nyakunkon a CETA - Elfogadta az országgyűlés a részleges hatálybalépést
Kedden elfogadta az országgyűlés a szabadkereskedelmi egyezménnyel kapcsolatos magyar álláspontot. A korábbiaktól eltérően a javaslat támogatja a CETA ideiglenes hatálybalépését azzal a fenntartással, hogy a szerződés tagállami hatáskörbe tartozó elemei nem lépnek életbe. A kormány júniusban még az ideiglenes hatálybalépés ellen foglalt állást, a Fidesz frakció ugyanakkor nemrégiben úgy döntött, felhatalmazást ad a csatlakozási folyamatok elindítására a miniszterelnöknek, megállapításuk szerint ugyanis érdemi döntést majd csak akkor hozhat az Országgyűlés, amikor az egyezmény szövegének teljes tartalma ismertté válik. Álláspontjuk szerint éppen hazánk nyomására döntött úgy Brüsszel, hogy az elővigyázatosság elvét áttételesen szerepelteti majd a megegyezésben, ami megnyugtatóan rendezi a témában kibontakozott vita két sarokkövét: a GMO-mentességet és a beruházásvédelmet. Mindeközben Kanada liberális kabinetje minden indoklás nélkül megtagadta a globalizmus-kritikus José Bové, európai parlamenti képviselőnek az országba történő belépését. Bové egy kanadai szervezet meghívására érkezett volna Kanadába, hogy a CETA-val kapcsolatos problémákról tartson előadássorozatot. CETA a spájzban - Ideiglenesen is hatályba léphet a szabadkereskedelmi egyezmény
Felgyorsultak az események, mióta Cecilia Malmström szeptember végén hazánkban népszerűsítette az EU és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezményt. A kormányoldalt is megosztó CETA a civil és környezetvédő szervezetek szerint nemcsak hazánk élelmiszerbiztonságát veszélyezteti azzal, hogy szabad utat enged a génmódosított termékeknek. Az egyezményt ugyanis hiába kötötték a tagállamok ratifikációjához, ideiglenesen már hatályba lép, így előfordulhat, hogy a multicégek anélkül is beperelhetik hazánkat, hogy nem is csatlakoztunk hozzá. Újabb fejlemény, hogy a kormány változtatni látszik korábbi elképzelésein, és bizonyos fenntartásokkal mégis elfogadná a CETA ideiglenes hatályba lépését. Az indoklás szerint ha hazánk nem csatlakozik aláírásával az egyezményhez, az nemcsak Magyarország számára, hanem az egész unió gazdasága számára negatív lenne, az európai gazdaságpolitika hitelességét kérdőjelezné meg. Az országgyűlés elé kedden kerül az erről szóló határozati javaslat. Többet ésszel, mint csomagolással! - Novemberben jön a Hulladékcsökkentési Hét
Sínen van a klímaegyezmény - Globális "füstadót" vetnének ki a szennyező multikra
Kanadán keresztül támadnának az amerikai multik - Civilek tüntettek a szabadkereskedelmi egyezmény ellen
Gazdagok és zöldek? - Erre jó a zöld rendszám
Ezer fölé nőtt a zöld rendszámmal rendelkező autók száma, a kormány ambiciózus célja 2020-ig, hogy ötvenezer környezetkímélő autó közlekedjen hazánk útjain. A visszás törvényi szabályozásnak köszönhetően ugyanakkor megjelentek az autóstársadalom gazdag hiénái, akik a rokkantigazolvány nyújtotta ingyenes parkolási lehetőség után újabban büszkén furikáznak a számtalan kedvezményt biztosító zöld rendszámmal ellátott luxutserepjáróikon. Az elektromos autó luxusát egyelőre nem a kelet-európai pénztárcához méretezték, mégsem kellene a Nyugat által levedlett dízelek felvevőpiacává válnunk. Tiszta közlekedés kontra kelet-európai hendikep. Elő kell venni a kockás füzetet... Történelmi szignó - A két legnagyobb szennyező is aláírta a klímaegyezményt
Történelmi jelentőségűnek ítélték a szakértők Kína és az Egyesült Államok csatlakozását a klímavédelmi megállapodáshoz, amelyet a G20-as kínai csúcs előtt jelentettek be. A legnagyobb két környezetszennyező nagyhatalom lépésétől azt várják, más országoknak is ösztönzést adhatnak a klímavédelmi célok eléréséért. A csatlakozás miatt ugyanakkor Obamát azzal vádolják a republikánusok, hogy irreális gazdasági elvárásoknak akar megfelelni, amelyek gyengítik az USA versenyképességét. Donald Trump egyenesen azzal kampányol, hogy visszalépne a klímaegyezménytől, sőt még többet szennyezne, ha az ország gazdasági érdekei úgy kívánják. Kína esetében pedig nem (csak) a globális környezetvédelmi célok, hanem önérdeke is a csatlakozás mellett szól, az ország lakossága ugyanis belefullad a szmogba. A hivatalos propaganda nyomásával szemben tavaly még oktatófilmet is bemutattak a nagyközönségnek a szmog egészségkárosító hatásairól, amelynek üzenete elsősorban a politikai vezetésnek szólt, hogy betelt a pohár. A világ országai apró lépésekben haladnak a klímaegyezmény ratifikálása felé. Meddig húzható még a felelős cselekvés elhalasztása? Már a 25. órában járunk - A klímaváltozás miatt erdők tűnhetnek el Magyarországon