Huszonötödik óra
Éghajlatvédelmi központ létrehozásával segíti Magyarország a balkáni országokat
A párizsi klímamegállapodás végrehajtásának elősegítése érdekében Nyugat-Balkáni Zöld Központ Nonprofit Kft. jön létre, amelynek köszönhetően Magyarországnak vezető szerepe lehet a nyugat-balkáni országok éghajlatvédelmi fejlesztéseiben - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) csütörtökön. Létrehozása egy kiterjedtebb és ambiciózusabb erőfeszítés felé tett első lépés, hiszen 2021-ben felállhat egy többszereplős pénzügyi alap a regionális és V4+ országok lehetséges bevonásával, klímaprojektek közös megvalósítása érdekében. Tata a "Vadludak városa" maradhatott a tűzijátékozás betiltásának köszönhetően
A szilveszteri tűzijátékozás betiltásának köszönhetően a tatai Öreg-tavon telelő több, mint 13 ezer vadlúd a tavon maradt, amire évek óta nem volt példa, így Tata idén a "Vadludak városa" maradhatott. Javult a levegőminőség északkeleten
Javult a levegőminőség az ország északkeleti részén – tájékoztatott a Nemzeti Népegészségügyi Központ kedd reggel. Mint írták, a magas szállópor-koncentráció miatt Miskolcon továbbra is kifogásolt a levegő minősége, de az ország többi, mérőállomással rendelkező településén elfogadható. Tisztifőorvos: A helytelen lakossági tüzelés a légszennyezettség egyik fő forrása
A helytelen lakossági tüzelés az egyik legjelentősebb forrása a szállópornak (kisméretű aeroszol részecskéknek - PM10), illetve számos légszennyező anyagnak - hívta fel a figyelmet a tisztifőorvos vasárnap Facebook-oldalán. Miskolcon, Sajószentpéteren és Salgótarjánban továbbra is rossz a levegő minősége. Országosan száztíz naperőművet épít az MVM jövőre
Mintegy 48 milliárd forintból országosan 110, ebből Kecskemét környékén 4 naperőművet épít az MVM-csoport megújuló energiatermeléssel foglalkozó tagvállalata, az MVM Hungarowind Kft. a jövő év végéig - jelentették be szerdán Kecskeméten. Romlott a levegő minősége, több vidéki városban egészségtelenné nyilvánították
A magas szállópor-tartalom miatt romlott a levegő minősége az országban - közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ kedden. Tájékoztatásuk szerint Miskolcon, Salgótarjánban és Szombathelyen egészségtelennek minősítették a levegőt a kisméretű aeroszol részecskék (PM10) magas koncentrációja alapján.
Az autóipar irreálisnak tartja a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére kitűzött célt
Túlzott és irreális célkitűzésnek tartják az autóipari vállalatok a hétfőn este Brüsszelben született megállapodást a járművek szén-dioxid-kibocsátásának 37,5 százalékos csökkentéséről 2030-ig. Hangsúlyozták egyúttal, feltétlenül szükséges lenne, hogy az uniós tagországok minden tőlük telhetőt megtegyenek az alternatív hajtású járművek terjedését elősegítő infrastruktúra kiépítése érdekében. Juhász Árpád: Az ázsiai országok hatalmas szénvagyona tovább növelheti a szén-dioxid-kibocsátást
Tovább nőhet a legnagyobb légkörszennyező országok, elsősorban India és Kína széndioxid-kibocsátása, mivel erőműveik közül sok még csak mostanában áll üzembe - mondta Juhász Árpád geológus az M1 csatorna vasárnap délelőtti műsorában. A geológus megjegyezte, hogy a Föld légkörében a szén-dioxid mennyisége eléri a 37 milliárd tonnát. A világ országai megállapodtak a párizsi klímaegyezmény végrehajtásának szabályrendszeréről
Megállapodás született a három évvel ezelőtt megkötött párizsi klímaegyezmény végrehajtásának szabályairól és menetrendjéről szombaton a lengyelországi Katowicében tartott ENSZ-klímakonferencián. Megszületett Magyarország első agrár-mesekönyve
A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ az agráréletformára nevelést és a mezőgazdasági szakmák népszerűsítését tűzte ki célul. Ennek szellemében készült el legújabb kiadványuk, amely A BÚZA ÚTJA – Kis barátok nagy küldetésben címet kapta. A színes rajzokkal illusztrált mesekönyv három, szántóföldön élő jóbarát szemszögéből mutatja be izgalmasan a búza útját a vetéstől, az aratáson át egészen addig, amikor kenyér kerül az asztalra. Újabb pályázati forrás jut környezet- és természetvédelemre
Magyarország két LIFE integrált pályázatát is támogatja az Európai Bizottság, egyet környezetvédelmi, egyet pedig természetvédelmi területen - mondta el Nagy István agrárminiszter csütörtökön. Az egyik projekt a levegőminőség javítását célozza egyes területeken, míg a másik a pannon gyepek és kapcsolódó élőhelyek hosszú távú megőrzését szolgálja. Világszerte romlott az országok teljesítménye az éghajlatváltozás elleni harcban
Magyarország a 42. helyezést érte el a legfrissebb Éghajlatváltozási Teljesítési Mutatóban (CCPI 2019), amelyet hétfőn tettek közzé Katowicében, az ENSZ 24. klímacsúcsán. A CCPI szerint világszerte romlott az országok teljesítménye - közölte a Levegő Munkacsoport. A CCPI tizennégy éve 14 kategóriában pontozza 56 ország és az Európai Unió éghajlatvédelmi teljesítményét. Kedvezőnek ítélték, hogy az elmúlt évtizedek során jelentősen csökkent Magyarország szén-dioxid-kibocsátása - bár az utóbbi néhány évben ismét emelkedésnek indult.
Áder: Felkészülünk, vagy tétlenül várunk a globális felmelegedés káros hatásaira?
Felkészülünk, vagy tétlenül várunk, alkalmazkodunk, vagy sodródunk? A megelőzés, a nagyobb baj elkerülése érdekében időben döntéseket hozunk, vagy a döntéseket elodázzuk? – tette fel a kérdést Áder János köztársasági elnök a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács pénteki tanácskozásán. Egyebek mellett példaként említette: egy tonna kőzetből cianidos technológiával 2 gramm arany nyerhető ki, egy tonna elektronikai hulladék újrafeldolgozásával 150-szer ennyi. Ha újrafeldolgoznánk az elektronikai hulladékokat, nem lenne szükség a Verespatakon tervezett aranybánya-beruházásra - hangsúlyozta. Kőrösi Csaba: Nagy a tét, és jó néhány ország kihátrált a klímaegyezményből
Nagy a tétje az ENSZ - a lengyelországi Katowicében zajló - klímakonferenciájának: több, mint 180 ország egyezkedik a párizsi egyezmény szabálykönyvének megalkotásáról, és a jelek szerint jó néhány ország kihátrál - mondta Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóság vezetője az M1 aktuális csatornán kedden. Évezredek óta a legnagyobb fenyegetés az emberiségre - Cselekvésre szólítottak fel az ENSZ éghajlatvédelmi ülésén
Évezredek óta a klímaváltozás a legnagyobb fenyegetés az emberiségre nézve - jelentette ki David Attenborough brit természettudós Lengyelországban, az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye 24. éves ülésén. Andrzej Duda lengyel elnök köszöntőjében arról beszélt, a klímavédelemben egy átfogó szemlélet szükséges, és fenntartható fejlődés helyett a kiegyensúlyozott fejlődés fontosságát hangsúlyozta. Egyre szélsőségesebb az időjárás - Az éves csapadékmennyiség fele tizenkét nap alatt esik le
Az évente mért globális csapadékmennyiség fele jelenleg mindössze 12 nap alatt esik le - derült ki egy új tanulmányból, amely szerint a század végére az esőzések és havazások eloszlása valószínűleg még aránytalanabbá válik, amelynek eredményeként az éves csapadékmennyiség fele 11 nap alatt fog leesni. Bezzegrománia fővárosában állnak legtöbbet dugóban az autók, Budapest kirívóan jól teljesít
A 800 ezer lakost meghaladó népességű európai városok közül Bukarestben töltik a legtöbb időt - évente átlagosan 218 órát - közlekedési dugóban az autósok, világviszonylatban pedig a román főváros a harmadik helyen áll a menetidő csúcsidőben mért meghosszabbodása tekintetében - közölte hétfőn a Hotnews.ro hírportál egy nemzetközi felmérés adatait ismertetve. Eközben a 43 európai térséget összehasonlító felmérésben csak Katowicében és a Ruhr-vidék keleti (dortmundi) részén mutattak ki a budapestinél kisebb zsúfoltságot. Újabb multi bányászhat Erdélyben, Románia legnagyobb arany- és rézbányájában
Románia eddigi legnagyobb külszíni arany- és rézbányáját nyithatja meg a Samax Romania nevű cég mögött álló nemzetközi befektetőcsoport az Erdélyi-érchegységben, a Brád városától keletre található Rovina térségében, miután a bukaresti kormány pénteken jóváhagyta a társaság húsz évre megkötött bányászati koncesszióját. Az MTA kutatói már dolgoznak a hatékony poloskacsapdán
Az MTA növényvédelmi kutatói már dolgoznak egy hatékony poloskacsapda kifejlesztésén, amellyel reményeik szerint jelentősen csökkenthetik majd a kártevő rovarok egyedszámát - közölte kedden az MTA. Hetek óta poloskainvázióval küzdenek Magyarországon számtalan házban és lakásban, ahová tömegével húzódnak be a vándorpoloskák és a márványos poloskák. 2021-től teljesen betiltják a műanyag zacskókat Magyarországon
A termékdíjtörvény módosításával várhatóan nő az egyszer használatos műanyag poharak, edények termékdíja, és a kör várhatóan tovább bővül az egyszer használatos műanyag evőeszközökkel, köztük a keverőpálcával és a szívószállal - mondta Makai Martina, a zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkár egy pénteki budapesti fórumon. Hozzátette, 2021-től teljesen betiltják a műanyag zacskókat. Olyan, mint egy modell, csak rá tudsz ülni – Dokumentumfilm a kemencei kisvasútról (VIDEÓ)
Kemencei Múzeumvasutasok címmel készült nemrégiben dokumentumfilm a legkisebbek közt is a legkisebb nyomtávú Csarna-völgyi kisvasút történetéről, mozdonyokról, kocsikról, és az azokat gondozó baráti körről. Kemencére az ország minden tájáról érkeztek régi vasúti eszközök, amelyeket a Kisvasutak Baráti Köre mentett meg az enyészettől és a feledéstől. A Kárpát-medence Európa egyik legsérülékenyebb területe - parlamenti vita az éghajlatváltozásról
Nincs jobb- vagy baloldali, nincs kormánypárti vagy ellenzéki klímaváltozás - mondta Áder János államfő kedden, a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia parlamenti vitájában, hozzátéve, már nem az a kérdés, hogyan mentsük meg a Földet, hanem az, hogyan mentsük meg az emberi civilizációt. Hangsúlyozta, a párizsi klímacélok ellenére Magyarország is növelte kibocsátását az elmúlt két évben, holott véleménye szerint a Kárpát-medence a klímaváltozás szempontjából Európa egyik legsérülékenyebb területe. Az MSZP vezérszónoka, Gurmai Zita a vitában azt hangsúlyozta, a kormány a bevándorlással riogat, ellenben tétlenkedik a valódi veszélyt jelentő éghajlatváltozás ügyében. Az LMP szerint az alacsony energiaár üzenete az, hogy nem kell takarékoskodni. Csak jövőre derülhet ki, mi okozhatta a tömeges méhpusztulást
Még egy évet várni kell annak kiderítésére, mi okozta hazánkban az idei tömeges méhpusztulást, amely a méhészek legalább 10-20 százalékát érintette - tudta meg portálunk a Magyar Élelmiszerbiztonsági Hatóságtól. Emlékezetes, a méhészek egy része a jelenségért az idegrendszert károsító neonikotinoidokkal átitatott vetőmagokat tette felelősség, amelyeket idén szükséghelyzeti engedélyre hivatkozva alkalmazhattak a gazdák, bár az Európai Unió már májusban betiltotta azok használatát. Mint megtudtuk, az Agrárminisztérium kárenyhítési támogatást nem nyújt, de nem is nyújthat az uniós szabályok szerint. A méhészek ugyanakkor beperelhetik a gazdákat polgári peres eljárásban, ebben az esetben ugyanakkor újabb feszültség keletkezhet a két fél között, amely valójában egyiküknek sem érdeke. Alkotmányellenesnek minősítették a vízgazdálkodási törvény módosítását
Alkotmányellenes a vízgazdálkodási törvény júliusban megszavazott módosítása - mondta ki Áder János köztársasági elnök indítványa nyomán az Alkotmánybíróság (Ab) szerdán közzétett határozatában. Mint arról portálunk is beszámolt, a törvénymódosítás hazánk felszín alatti vizeinek túlhasználatát és elszennyeződését is eredményezhette volna. Az AB arra is felhívta a figyelmet, hogy a kormány célja, azaz az állampolgárokat sújtó felesleges adminisztratív terhek csökkentése és az ellenőrzés hatékonyságának növelése más módon is megvalósítható. 
