Mi kérdezünk
Sziráky Gábor balettművész a Mi kérdezünkben: A magyar emberek szeretik a klasszikus kultúrához tartozó balettet
Sziráky Gábor balettművész elképesztően jól nyúl hozzá filmes szempontból is ahhoz a művészethez, amire feltette az életét. Balettmesterként is dolgozik, számtalan növendékkel ajándékozta meg a szakmát, de jelen pillanatban az általa megálmodott balettrövidfilmek miatt beszél róla a szakma és a közönség is. A Mi kérdezünkben most rengeteget megtudunk a balettszakmáról, valamint arról is, hogy belvárosi fiatalként milyen Budapest szívében felnőni.
Tóth Máté a PS-nek: Csak egy hónapja maradt a parlamentnek, hogy megregulázza a Facebookot és a YouTube-ot!
A nemzeti oldal és az Országgyűlés is könnyelmű, február 17-én ugyanis életbe lép a digitális szolgáltatásokról szóló uniós direktíva, amely elszippantja a tagállamok döntési jogosultságát a közösségi médiaplatformok tevékenysége fölött! Ha így marad a szabályozás, a magyar hatóságoknak csak egy apró kutyacsont, azaz a magyar platformok, például a Videa és az Indavideo szabályozása marad meg, minden másnak búcsút inthetünk - figyelmeztetett a Mi kérdezünk című műsorunkban Tóth Máté jogász, közgazdász, a Védett Társadalom Alapítvány Budapest Bizottságának vezetője. Az alapítvány megkongatta a vészharangot: még egy hónapja van a képviselőknek, hogy amit lehet, visszavegyenek az alakuló brüsszeli szuper-médiahatóság kezéből. Tóth Máté Huth Gergellyel beszélgetve azt is megtárgyalta: a lengyel sajtószabadság felszámolásának elnézése intő példa arra, milyen hozzáállást remélhetünk Brüsszeltől a jövőben.
Stier Gábor: A Nyugat önmagát és Ukrajnát is becsapta, akiket finoman szólva kivéreztetnek – Mi kérdezünk
Stier Gábor, a moszkvater.com főszerkesztője volt a Mi kérdezünk vendége, akivel az orosz-ukrán háború aktuális állásáról, a harcoló felek mögött álló hatalmi tömbök érdekeiről és a konfliktus lehetséges kimeneteléről beszélgettünk. Stier elmondta, hogy jelenleg az orosz hadsereg felőrlő taktikája érvényesül a frontvonalon, az ukránok elsősorban védekeznek, az oroszoknak jóval nagyobb tartalékai vannak. Az orosz-ukrán konfliktusban több fordulópont volt, a tavaly nyári ukrán ellenoffenzíva egy időre láthatóan bezárta a kaput az ukrán kezdeményezés elől, Stier Gábor emellett beszélt az egyre inkább kimerülő ukrán társadalomról, az akadozó lőszerutánpótlásról, és az egyre fogyó emberanyagról. A beszélgetés során szóba kerültek a harcoló felek mögött álló nagyhatalmi érdekek, az Egyesült Államok proxyháborús részvétele és tervei, valamint az oroszok alkalmazkodási képessége. Végül a moszkvater.com főszerkesztője felhívta a figyelmet arra is, hogy ha hosszabb időre befagy a konfliktus, az az orosz félnek is hátrányt jelent, az amerikaiaknak pedig előnyt. Az ukránok számára azonban ez szimplán kivéreztetés, A Nyugat pedig önmagát és Ukrajnát is becsapta, most mégis csalódottak, holott tudniuk kellett, hogy ez fog bekövetkezni. Az ukrán állam léte is veszélybe került, azonban Stier szerint egy orosz győzelmet követően egyfajta ütközőállamként megmarad egy része, a keleti és tengeri területeit azonban Oroszország igyekszik teljesen megszerezni. Nézzétek most is műsorunkat!
Kiss Rajmund a Mi kérdezünkben: elképzelhetetlen károkat okozhat Európának a gázai konfliktus kiterjedése (Videó)
Szakértők szerint a gázai konfliktus már rég elhagyta Gáza és Izrael határát, folyamatosan nő a feszültség Libanonban, Irakban, sőt, Iránban is. Szóba került már, hogy Iránnak nem lenne érdeke egy közvetlen összetűzés az USA-val, mégis egyre inkább efelé haladnak az események. Továbbá Izraelt egyre több kritika éri az amerikai szövetségesei részéről is a gázai hadműveletek miatt, kritikaként hozzák fel, hogy túl sok civil áldozata van a válaszcsapásoknak. Ugyanakkor nem túl valószínű, hogy a Biden-kormányzat kihátrálna az ország mögül. Közben a Fehér Házhoz közeli források szerint az amerikai vezetés már komolyan tervez annak a lehetőségével, hogy csapást mér a Vörös-tenger hajózási útvonalait támadás alatt tartó húszi lázadókra, akik Irán támogatását élvezik. Kiéleződhet a konfliktus Irán és az USA között? Milyen hatással lehet a világgazdaságra a Vörös-tengeri kereskedelem akadályozása? Meddig eszkalálódhat a gázai háború? Ezekről a témákról beszélgettünk Kiss Rajmunddal, az MCC Diplomáciai Műhelyének vezetőjével. Részletek a videóban.
Ha nem védjük meg magunkat, ugyanúgy tapossák el a szabadságunkat, mint a lengyelekét - Stefka István és Huth Gergely a Mi kérdezünkben
"A lengyel jobboldal által német ügynöknek nevezett egykor konzervatív, majd baloldali, mára gyakorlatilag szélsőbaloldali Donald Tusk miniszterelnökké választása óta felfüggesztették a jogállamot Lengyelországban. Egyik legelső intézkedéseként az Alkotmánybíróság határozatával szembe menve verőemberekkel elfoglalta a köztévét. Az egyik névtelen verőember bántalmazta a Jog és Igazságosság egyik képviselőjét. Tusk szándékaira jellemző, hogy kulturális miniszternek az állambiztonság egyik ezredesét nevezte ki. A Nyugat és Brüsszel hallgat, Vera Jourová a nyilvánvaló jogsértések ügyében annak ellenére nem szólalt meg, hogy éppen Lengyelországban tartózkodott" - így foglalta össze a Varsóban zajló drámai eseményeket az Origo és ezzel az idézettel indította a beszélgetését Huth Gergely és Stefka István a PestiSrácok videóműsorában.
Zsigmond Barna Pál a Mi kérdezünkben: mindig, minden körülmények között van értelme a tárgyalásnak, de az ukrán félnek kéne most gesztusokat gyakorolni a magyarok felé (Videó)
Ismeretes, az Európai Tanács úgy döntött, hogy megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával. Orbán Viktor miniszterelnök végül nem vétózta meg az uniós közös döntést, nem vett részt a döntésen, hanem hagyta a másik 26 tagállamot dönteni, akik „ellenszavazat nélkül” jóváhagyták a lépést. Az Európai Unió vonatkozásában a legfőbb érték az a kompromisszumkeresés kultúrája és a ragaszkodás a szerződéses rendszerhez, ami egy közös európai együttműködés eredménye, fogalmazott lapunknak Zsigmond Barna Pál. Az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára hozzátette, egy politikai döntés született arról, hogy Ukrajnának mindenképpen egy európai esélyt kell adni, olyan értelemben is, hogy el kell kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat. Azonban a döntéshozatalnál senkit nem érdekeltek a csatlakozási feltételek, vagy a koppenhágai kritériumok. Továbbá az unió hitelből szeretne biztosítani további forrásokat Ukrajna részére, úgy, hogy az eddig adott jelentős források vonatkozásában nincsenek információk, hogy pontosan mire költötték el. A Magyarországnak járó uniós forrásokról, az orosz-ukrán háborúról, illetve a 2024-es EP-választásokról is beszélgettünk Zsigmond Barna Pál parlamenti államtitkárral. Részletek a videóban.
A belvárosi Cinema Mystica kiállításról érdeklődtünk a Mi kérdezünkben
A Cinema Mystica kiállítás már december 8-a óta megtekinthető a Belvárosban. A Párisi udvar ad helyet ennek a csodálatos és modern technikával fűszerezett hang- és fénykiállításnak, ami egyre nagyobb népszerűségnek örvend. A szervezők részéről Sebestyén Krisztián vállalta a feladatot, hogy elkalauzol minket ebben a „light art” áradatban.
"Bármilyen uniós vita van, mindig az az első kérdés, hogy Magyarország mit mond" – A Mi kérdezünk vendége Dornfeld László elemző
Komoly szerepet játszik Magyarország az uniós vitákban – hangsúlyozta Dornfeld László, az Alapjogokért Központ vezető elemzője a Mi kérdezünk című műsorunkban. A szakértő a mostani EU-csúcs döntéseiről úgy fogalmazott: hatalmas összegekbe kerül az uniós tagországoknak Ukrajna támogatása, ellenben Magyarországnak járó uniós források folyósítását igyekeznek minden szinten megakasztani Brüsszelben. A műsorban szóba került Orbán Viktor és Emmanuel Macron francia elnök múlt heti, párizsi találkozója is, amivel kapcsolatban Dornfeld László kihangsúlyozta: az esemény megcáfolta azt a baloldali mesét, miszerint Magyarország el lenne szigetelődve.
"Ma már nem tömegtüntetéseken dőlnek el a választások, hanem sokkal inkább a virtuális térből kerül ki a véleményvezér" – Novák Előd a Mi kérdezünkben
Ma már nem tömegtüntetéseken dőlnek el a választások, hanem sokkal inkább a virtuális térből kerül ki a véleményvezér – emelte ki Novák Előd, a Mi Hazánk Mozgalom országgyűlési képviselője a Mi kérdezünk című műsorunkban. A politikus hangsúlyozta: pártja érdeke is, hogy arányosabb választási rendszer legyen mind a fővárosban, mind az Országgyűlésben. Ennek kapcsán Novák Előd részletesen beszélt a napokban nyilvánosságra hozott újabb választási reformtervezetükről is. A képviselő a műsorban elmondta véleményét a PestiSrácok.hu Facebook-oldalának letiltásáról is.
Ez egy ÁVH-s törvény – véli Csintalan Sándor a szuverenitásvédelemről, aki eközben vérlázítónak tartja portálunk likvidálását a Facebookon
Nincs mit tiltani rajtatok, tényleg felháborítónak tartom, ami történt – mondta portálunk 11 éves, 120 ezer követővel bíró Facebook-oldalának likvidálásáról a PestiSrácok.hu Mi kérdezünk című műsorában Csintalan Sándor "nyugdíjas" és médiaszereplő, aki újabban az MSZP kecskeméti szervezetében politizál. Huth Gergellyel beszélgetve ugyanakkor azt is kifejtette: a szuverenitásvédelmi törvény egy ÁVH-s törvény, amely szerinte nem a nemzet, hanem a NER szuverenitását védi csupán. A műsorban szóba került az is, hogy Csintalan Sándor miért bocsátott meg a Hunnia-per utolsó három, börtönbe küldött vádlottjának és hogyan járult ez hozzá Novák Katalin államfő kegyelemről szóló döntéséhez. Továbbá az is, hogy Izrael végül valóban felvásárolta-e Magyarországot, vendégünk annak idején ugyanis ebből fakadóan, a Simón Peresz volt államfő kijelentése körüli vita miatt került a nemzeti radikálisok célkeresztjébe.
"A Karácsony-féle autósüldözést Józsefvárosban mesterszinten űzi a kerületi vezetés" – A Mi kérdezünk vendége Szilágyi Demeter
Állandó belviszályoktól hangos Pikó Andrásék működése – emelte ki a Mi kérdezünk című műsorunkban Szilágyi Demeter, a józsefvárosi Fidesz képviselője. Az adásban a politikus kifejtette, hogy ha valaki a VIII. kerület utcáin sétál, hamar leszűrheti, hogy nem Józsefváros érdekében dolgoznak az önkormányzat tanácsadói. A képviselő hangsúlyozta azt is, hogy az elmaradt fejlesztéseket semmivel nem tudja indokolni a polgármester.
Jingle Bells és Frank Sinatra-dalok helyett karácsonyozzunk újra magyarul – Gryllus Dániel a Mi kérdezünkben
Amikor elkezdődik az ünnepi készülődés, erős kiképzést kapunk a Jingle Bellsből és mindenféle Frank Sinatra-dalokból. Ez szól a rádiókból és a bevásárlóközpontokban is. Ugyanakkor nekünk, magyaroknak is megvan a komoly kötődésünk saját dalainkon keresztül a karácsonyi ünnepekhez. A Kaláka együttes alapítója, a kétszeres Kossuth-Díjas Gryllus Dániel munkássága például erről is szól. Úgyhogy megkértük a művész urat, tanítson meg minket újra magyarul karácsonyozni.
Dobó Géza a PS-nek: Utazási irodához hasonlóan különböző csomagokat kínálnak az embercsempészek, akár 20 ezer eurót is elkérhetnek egy útért (Videó)
Mint korábban a magyar titkosszolgálati jelentésből kiderült: a vajdasági embercsempészek közvetlen kapcsolatban állnak a tálib kormánnyal. Az utóbbi időben megsokszorozódtak a szerb határ mentén lévő fegyveres incidensek, az embercsempészek Kalasnyikovokkal felszerelve, szabadon sétáltak a határ szerb oldalán, és ha a helyiek megpróbáltak bemenni az erdőbe, útjukat állták és azt mondták nekik, hogy „ez itt már Afganisztán”. Hogyan reagálhatnak a magyar határőrök, ha közvetlenül tüzet nyitnak rájuk az illegális migránsok? Miért félnek a marokkóiak az afgánoktól? Foglalkoznak drogterjesztéssel is az illegális bevándorlók? Mennyibe kerül egy út Afganisztántól Németországig? Ezekről a témákról beszélgettünk Dobó Gézával, a Migrációkutató Intézet kutatójával. Részletek a videóban.
Mi kérdezünk – Nagy István: Újpest a baloldali ellenzéki pártok szövetségének állatorvosi lova
Újpesten csak látszatpolitizálás folyik – fogalmazott a Mi kérdezünk című műsorunkban Nagy István, az újpesti Fidesz frakcióvezetője. Az adásban a politikus kifejtette, hogy Újpest jelenlegi baloldali vezetése a választás előtt minden megígért, most meg – mint fogalmazott – minden el van felejtve. Nagy István hangsúlyozta, hogy a kerület folyamatosan pozitív mérleggel zárja a költségvetést, ezért sem igaz az, amit folyamatosan mond a kerületi vezetés, miszerint a kormány kivérezteti az önkormányzatokat.
Resperger István a PS-nek: Egyértelműen kimutatható a Hamász iráni támogatása
Vajon eszkalálódik-e az izraeli konfliktus? Ki áll a Hamász mögött? Milyen óriási baklövést követett el a Moszad és mekkora esélye van a túszok kiszabadítására az izraeli védelmi erőknek? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre is válaszolt legutóbbi adásunkban Resperger István ezredes, katonai szakértő, aki arról is beszélt, hogy milyen fegyverzettel, rakétarendszerekkel és mekkora létszámú haderővel rendelkezik Izrael, s milyen eszközökkel a Hamász. A Mi kérdezünk legújabb adásában olyan összefüggésekre is rámutatott az ezredes, amiről eddig keveset hallottunk.
Hiba volna a kötelező üzemorvosi ellátás eltörlése – Dr. Békeffy Magdolna a PestiSrácok.hu-nak
Hiba volna a hungarikumnak számító, kulcsfontosságú népegészségügyi rendszer, azaz a kötelező üzemorvosi ellátás megszüntetése – reagált a kisebbik kormánypárt ezt célzó törvénymódosító javaslatára Dr. Békeffy Magdolna belgyógyász, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ korábbi foglalkozásorvostani szakfelügyelő főorvosa. Az olvasóink-nézőink előtt, de a konzervatív közéletben is jól ismert belgyógyász a Mi kérdezünk című műsorunkban kifejtette: panaszmentes magyar emberek gyakorlatilag csak az üzemorvossal találkoznak, ennek a szelíd kényszernek a kiiktatása jelentősen rontaná a lakosság egészségi állapotát. Békeffy Magdolna arról is beszélt, hogy Kincses Gyulának, a Magyar Orvosi Kamara DK-s elnökének beletörött a bicskája az orvostársadalom politikai bujtogatásába, vélhetően ezért távozik most a posztjáról.
Bácsi Péter kétszeres világbajnok birkózó a Mi kérdezünkben: amikor a magyar ember meghallja a Himnuszt, kell, hogy egy kicsit megkönnyezze
Bácsi Péter kétszeres világbajnok birkózónk rengeteg örömöt okozott már nekünk. A Magyar Birkózó Szakszövetség szakmai igazgatójaként az a feladata, hogy a jelen és a jövő nemzedéke is méltó módon képviselje a sportágat. A Ferencváros egykori sportolója mesélt az aktív sport utáni életről és szóba került Losonczi Dávid története is, aki tegnap kapta vissza a sorstól, no meg a Nemzetközi Birkózó Szövetségtől az elvesztett világbajnoki döntőt, és az ezzel járó aranyérmet. Ismail Musukaev is szóba került, valamint azt is megtudhatjuk, mit vár Bácsi Péter a honosított orosz versenyzőtől, aki nagyon szereti Magyarországot. Kiderült: már kőkeményen dolgoznak azon, hogyan tudja a magyar szabadfogású birkózás kamatoztatni a sportág virtuózának számító sportoló eredményeit. Tartsatok velünk!
Mi kérdezünk – Láng Zsolt: hiába sugallják Karácsony Gergelyék, egyáltalán nem lefutott a főpolgármester-választás Budapesten
Láng Zsolt, a Fidesz budapesti elnöke, kormánybiztos volt a Mi kérdezünk vendége, aki a jövő évi önkormányzati választások budapesti esélyeivel kapcsolatban elmondta, hogy hiába a pökhendi és magabiztosnak látszó Karácsony Gergely, egyáltalán nem lefutott a budapesti eredmény. Karácsony Gergelyék vélhetően egyre jobban kapkodnak és a budapesti erődöt semmiképpen sem szeretnék elveszteni. A tettek azonban nem igazolják azt a hatalmas igyekezetet, amit a szavak által tárnak elénk a baloldali potentátok. Láng Zsolt rávilágított arra, hogy nem szabad elfelednünk azokat a vérlázító tetteket és blamázsokat, amelyeket a főváros baloldali vezetése 2019 óta lenyomott a budapestiek torkán. Hiszen volt olyan reklámtender, amit nemtörődömség és ostobaság miatt bukott el a főváros, itt évente egymilliárd forintot vesztett Budapest, de érdemes a szocialista főpolgármester-helyettes, Tüttő Kata exférjének nevetséges, ám felháborító busztenderét is megemlítenünk, ahol Leisztinger Tamás cégének csupán olyan apróságokkal gyűlt meg a baja, hogy nem voltak buszai és alkalmazottai, de legalább offshore cégről beszélhetünk. A Fidesz budapesti elnöke beszélt a nemzeti oldal kerületi esélyeiről, az egymással torzsalkodó baloldali erőkről, akik építkezés helyett csupán káoszt hoztak Budapestre, végül kormánybiztosként az uniós pénzek visszatartása és a közép-magyarországi régió lehetőségei is szóba került. Nézzétek meg műsorunkat!
Mi kérdezünk – Ruszin-Szendi Romulusz könyvet írt a háborúról, a békéért
Huszonkét év béke után ismét háború dúl Európában. A délszláv háború után mindenki abban reménykedett, hogy a következő generációk nem fogják megismerni fegyveres konfliktus rémségeit. Tévedtünk. Közel két éve dúl az orosz-ukrán háború, ahol katonák százezrei vesztették életüket és milliók kényszerültek elhagyni otthonaikat. Még azok is, akiket nem igazán érdekelt a politika és a hadviselés elkezdtek odafigyelni a híradásokra, és igyekeztek nyomon követni a történéseket. A fegyveres konfliktusok kirobbanásáról, természetéről, a győzelem és vereség okairól számtalan írás született az ókortól egészen napjainkig. Az Afganisztán, Irak és Ukrajna hadszíntereit megjárt dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség volt parancsnoka most könyvében arra vállalkozott, hogy öt egyszerű, világos pontba sűrítse a háború alapelveit. Az ezeket megvilágító példák ugyan háborús szituációkból származnak, ám ez a könyv nem csak a hadtörténet és a hadászati elméletek iránt érdeklődő olvasónak szól - minderről a Mi kérdezünk adásában beszélt a szakember, aki arról is kifejtette a véleményét, hogy vajon meg lehet-e szüntetni a világban zajló konfliktusokat. Ruszin-Szendi Romulusz szavai szerint az ideológiai különbségek komoly feszültséget okoznak Európában, a helyzet különösen kiéleződött a migránspárti országokban.
"Olyan pénzügyi elit jött létre Magyarországon a 60-as és 70-es években, ami egyértelműen a kapitalista világtól függött" - Borvendég Zsuzsanna történész a Mi kérdezünkben
Azok a keretek, melyek szerint tanultunk a kommunizmusról és a szocializmusról, nem alkalmasak arra, hogy leírjuk a valóságot - emelte ki a Mi kérdezünk című műsorunkban Borvendég Zsuzsanna történész. Vörös polip című, most indult történelmi dokumentumfilm-sorozatról - amely alkotás az ő kutatásaira épült - hangsúlyozta, hogy olyan pénzügyi elit jött létre Magyarországon a 60-as és 70-es években, ami egyértelműen a kapitalista világtól függött. "Törvényileg működött egy offshore pénzszivattyú a szocialista Magyarországon" - fogalmazott a történész. Az adásban elmondta azt is, hogy egyáltalán nem igaz erre a korra a "gulyáskommunizmus" kifejezés, hiszen a Kádár-rendszerbe a társadalom belebetegedett.
Hajnal Csilla, Pilis polgármestere a Mi kérdezünkben: a jó szomszédi viszony az első és legfontosabb
Pilis egy fantasztikus hely, bár sokan azt gondolják, ez a kisváros is Budapesttől északnyugatra található, ahol a többi pilisi helység. Nos, Pilis a 4-es főút mentén található; ha a fővárosból indulunk, akkor Monort követően érkezünk meg erre a nagyon kedves kis helyre. Hajnal Csilla polgármester már a második városvezetői ciklusában jár; igazi nyüzsgő, jókedvű polgármester asszony, akire számíthatnak a lakók, hiszen nem futamodik meg a problémák elől, hanem a sikeres megoldást tartja szem előtt. Röviden fogalmazva: számíthatnak rá a pilisiek. A Mi kérdezünkben most ismét egy olyan városvezetővel beszélgethettünk, akinek a közösségépítés nemcsak egy feladat a sok közül, hanem a hitvallása.
Nyerges Tamás, a Rockstar magazin főszerkesztője a Mi kérdezünkben – A dalszövegek minőségében van a legnagyobb süllyedés a hazai könnyűzenében
A hazai rockkultúra és maga a rockzene is nagyon sokat változott. Természetesen ez igaz a nemzetközi zeneiparra is. Egészen mást jelent a rock szó ma, mint harminc évvel ezelőtt. Nyerges Tamás a Rockstar magazin főszerkesztőjeként hosszú évek óta a zenei újságírás egyik kiemelkedő szereplője annak ellenére, hogy nehezen vehető rá egy-egy nyilvános interjúra. Ezúttal velünk kivételt tett. Úgyhogy Tamást faggattuk arról, hogy mit jelent ma a rockzene. Vajon igaz-e még az állítás, hogy rocknemzet a magyar? Illetve górcső alá kerültek a rock, illetve könnyűzenei előadók szövegeinek minősége is. Tartsatok velünk!
Kis-Benedek József: Nem lehet kizárni a regionális háborút a Közel-Keleten
A terrorizmus nem ismer határokat, az ellene folytatott küzdelemnek határon átívelőnek kell lennie – emelte ki a Mi kérdezünk című műsorunkban Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára kiemelte, hogy bár az Iszlám Államot szétverték, de kisebb szervezetek formájában újjáalakul a világ különböző helyein. Hangsúlyozta, hogy Nyugat-Európában olyan országokban lehet számítani terrorcselekményekre, ahol magas a muzulmán lakosság aránya – Franciaország, Németország, Belgium –, ugyanakkor elmondta azt is, hogy manapság nem szervezetek tevékenykednek, hanem magányos merénylők. A Hamásznak nem érdeke, hogy kiengedje a túszait, pillanatnyilag egy alku folyik, amelyben közvetítőként fontos szerepet játszik Katar és Egyiptom is – emelte ki Kis-Benedek József. Hozzátette, hogy az USA NATO-tagországként ott van Izraelben, de nem szeretné, ha más tagország is beleszólna ebbe a konfliktusba. Mint mondta, nem lehet kizárni a regionális háborút a Közel-Keleten. A szakértő kitért arra is, hogy az orosz–ukrán konfliktus igazából Oroszország és az USA között zajlik. Úgy látja, hogy egyik félnek sem az a célja, hogy nagy támadás induljon, ez a konfliktus még sokáig elhúzódhat. Hozzátette ugyanakkor: kizárt, hogy Oroszország továbbmenne Európa irányába, hiszen ahhoz nincs ereje.Ajánljuk még
Semjén Zsolt aljas rágalmazásával kiiratkozott a DK a tisztességes emberek közül
Semjén Zsolt aljas rágalmazásával kiiratkozott az ellenzék a tisztességes emberek közül.
Nagycsalád tagjai támadtak a siófoki rendőrökre egy iskolánál
A TEK kommandósai segítségével ma reggel lecsaptak a család rendőrökre támadó tagjairaa. Az akció előzménye, hogy a nagycsalád 15 éves tagja még szeptember 10-én rátámadt az iskolájában az iskolaőrre, és amikor elő akarták állítani, a nagycsalád erőszakkal kimentette.
A kormánypártok fölényesen nyertek Józsefvárosban
Főlényes győzelmet aratott a Fidesz-KDNP jelöltje a józsefvárosi időközi választáson. A 444 azonban hozta a formáját és megint megpróbálta elhazudni a valóságot. Igaz később beismerték, hogy tényleg a kormánypártok jelöltje nyert.
Tíz napja maradt a Tiszának, de jelöltek még sehol
Péter most nagyon durcás. Nem elég, hogy az utóbbi heteket a Fidesz tematizálta, csökken a Tisza népszerűsége, de a zsebmessiást az is nyugtalaníthatja, hogy mindössze tíz napja maradt arra, hogy bemutasson 318 vállalható jelöltet.
