Vezércikk
Pünkösd, a közösségeket összefújó isteni szél ünnepe
Pünkösd a Szentlélek kiáradásának és az anyagi világ isteni természettel való átitatásának ünnepe a keresztény kultúrkörben. A Szentlélek pedig nem más, mint a testet lélekkel feltöltő isteni „szél”, mely összerendezi az anyagi világot. De nem csupán az egyén szintjén, hanem azon túl is. A Szentlélek az összetartozásnak igényét teremti meg az egyes lelkekben, így megnyilvánulásában nem más, mint a közösségek gyolcsa. Ma azon ritka pillanatok egyikét éljük Európában, amikor a globalizmus negatív hatásai, a népességfogyás, a bevándorlás és a harcos, pusztításra készen álló iszlamizáció miatt nagyobb szükségünk van a természetes közösségekre, mint valaha. Birodalmi lépegetők
Kétségünk ne legyen: hiába szajkózta Juncker és most hasztalan mantrázza a „kicsién” a „nagyén” szavait, hogy nem lesz Európai Egyesült Államok, mind az isiászos elnök, mind a Juncker 2.0-ás verzió, azaz Manfred Weber is nagyobb bürokratikus, nemezetek felett álló hatalmat kíván, és egy új, leginkább német érdekeket kiszolgáló birodalom felépítése felé lépeget. Így voltaképp abban az eldöntendő kérdésben, hogy akarunk-e egy új államot a nemzetállamok felett vagy sem, csupán szavak szintjén van „ja oder nein” válasz. Csak míg Juncker egy jókedélyű csicska volt, Manfred egy közepes képességű samesz – egyelőre még Angela Mutti szoknyája mögé bújva, kivont fakarddal fenyegetve Macront (aki szintén egy idősebb nő – a felesége – szoknyája mögül mutogat vissza). De mielőtt még a bizottság leendő vezetőjét kiválasztja a tehetségkutató-show, érdemes egy kört futni Manfred frakcióvezetői kinevezése körül – melyet meglepő (vagy nem!) módon a Fidesz-KDNP képviselői is támogattak, és amelyet tévesen úgy mutatott be a nemzetközi haladó média, mint egy kis lépést a „birodalom bizottsága” felé. De a ballib sajtó erőfeszítései ellenére „nincs itt semmi szenzáció”, hisz a frakcióvezetői poszt nem egyenlő a bizottság elnöki székével. Továbbá – a későbbiekre nézve – nincs olyasfajta frakciófegyelem, mint például a magyar parlamentben; illetve létezik egy szokásjog, miszerint minden frakció (a zöldek, a szocdemek és a liberálisok is!) támogatja a legtöbb tagot adó ország jelöltjét és elfogadja a másik frakció személyi döntéseit, ami feltétele a működésképes parlamentnek. És végül érdemes még egyszer leszögezni azt, hogy nem az uniós parlament dönti el, hogy ki legyen a bizottság elnöke, így hiába lépeget Manfred a hőn áhított trón felé, a demokrácia szempontjából fontos szokásjog miatt ugyan frakcióvezető lett, de a bizottsági pozíciója még nem lefutott kör. Ahogy a nemzetek Európájának ideája sem! Csíksomlyó a nemzeti ellenállás jelképe
Próbálták emlékét minden módon eltörölni; hol veréssel, hol az útra kiszórt szegekkel igyekeztek távol tartani tőle a zarándokokat. A csíksomlyói búcsú ma mégis a világ magyarságának közös nemzeti, szakrális eseménye. De történelmünk azt is megmutatja, hogy Csíksomlyó valójában a magyar nemzeti ellenállás jelképe is. Az idei búcsút beárnyékolja, hogy az ezeréves határon található úzvölgyi temetőben magyar katonasírokat gyaláztak meg román nacionalisták. Terrortámadás a magyar nemzet ellen – Erdély után hősi halottainkat is „elcsatolnák”
Az Erdélyt ideiglenesen megszállva tartó román latorállam cinkos segédletével tegnap pogromot hajtottak végre Úzvölgyében a magyar katonatemetőt védő székelyek ellen. Az oláh rendőrség hagyta, hogy több száz részeg román véglény betörje a sírkert székelykapuját, meggyalázza a sírokat, kitépje a kereszteket, idős magyar nőket bántalmazzon. Ami történt, terrorcselekmény: támadás a magyar nemzet, minden magyar ember ellen. Nincs hova hátrálnunk! A románok mindig így csinálják
Féktelen vágy a történelmi dicsőségre és a dicsőség kivívásához szükséges tulajdonságok teljes hiánya – ezek állnak a román temetőgyalázás hátterében. Elképesztő szégyen, ami Úzvölgyén történt, de csak emberi mércével. Akik viszont száz éve mindent így csinálnak, azoknak ez sem lóg ki az életművükből. Amikor a mélybalkáni csőcselékmentalitás rázúdul a civilizált emberre, az mindig ilyen. Mi a közös Kálmán Olgában, Puzsér Róbertben, Karácsony Gergelyben és a momentumos fickóban?
Mi a közös ebben a négy emberben? Az alkalmatlanság! Ők az ellenzék potenciális főpolgármester-jelöltjei. Na ne már! Kálmán Olga nagyon nagy sztár abban a néhány százezres közegben, ahol Gyurcsány Ferenc, Dobrev Klára referenciapont, de csillogása elhalványul, amint elkezdünk olyan embereket megkérdezni, akik nem osztoznak a körúton belüli értelmiség tisztánlátásában. Dobrev Klára rábeszélte Kálmán Olgát, hogy induljon el a DK támogatásával a főpolgármester-jelölti előválasztáson. Nagy Blanka gondolom, nem vállalta.
Európa, a feladat
Érdemes megnézni az Európai Parlament összetételét ábrázoló infografikákat, amelyek megmutatják, milyen pártok kaptak helyet Európa új parlamentjében. A baloldal és a jobboldal nagyjából fele-fele, és persze európai méretekben olyan ideológiák és furcsaságok is megjelennek, amelyeknek szerencsére - általában - nemzeti keretek között nem jut képviselet. Nagy kérdés, mihez is kezd a választási eredményekkel a néppártban láthatólag maradni kívánó, de Manfred Weber bizottsági elnöksége tekintetében egyelőre még hajthatatlan Fidesz-frakció, amely az amúgy teljesen követhetetlen viszonyok miatt még a néppárti frakció teljes jogú tagja. Onnan csak kizárni lehetne; a frakciószabályzat nem ismeri a „felfüggesztést”. Trianon - Fájdalom és megújulás a Kárpát-medencében
A történelmi bűnök a maguk sorsszerűségükben jelennek meg az életünkben; mert készen, a múlt átkozott megismételhetetlenségéből kapjuk. Beleszületünk – ha akartuk, ha nem! Éppen ezért jóvá már nem tehetjük, legfeljebb kevésbé fájdalmassá – egy-egy természetes közösség számára elviselhetővé, az egyén számára feldolgozhatóvá – alakíthatjuk. De ehhez emlékezni és emlékeztetni kell magunkat, kortársainkat és gyermekeinket! Így lesz csak némi esély arra, hogy valamiféle gyógyulási folyamat, a bűn és a fájdalom elfogadása kezdetét vehesse. Ma van a Nemzeti Összetartozás Emléknapja. Odáig tart Magyarország, ahol magyarok a Himnuszt éneklik
Van, akinek a mai ünnepnap. Például Gyurcsány Ferencnek, aki ma ünnepli születésnapját. A maradék 15 millió magyarnak viszont gyásznap: legnagyobb történelmi tragédiánké, Trianoné. A Nyugat pusztulásra, elsorvadásra ítélt minket, mégis élünk, s lélekben egyre erősebbek, magabízóbbak vagyunk. Egyre jobban megtanuljuk letojni a gúnyhatárokat. Újra fölfedezi egymást a felvidéki, erdélyi, kárpátaljai, délvidéki és csonkaországi magyar. Nemzeti összetartozásunk és összekapaszkodásunk olyan erőt ad, mellyel szemben ellenségeink, földjeink ideiglenes megszállói tehetetlenek. A kereszténység még él!
Dél-Európában, Közép-Európában és persze Keleten, a Balkánon a kereszténység még eleven valóság. Nem tudott végezni vele az elátkozott XX. század, a „Nagy Francia Forradalom”, a szekularizáció, a nihilizmus, a nácizmus, a kommunizmus, a kapitalizmus, a liberalizmus, az iszlám, a jóléti állam és számtalan más illúzió és ígéret; a kereszténység, sőt, eredeti és egyetlen igazi képviselője, a Katolikus Egyház is él. Talán azért, mert a katolikusok istene megtartja azt az ígéretét, hogy sosem hagyja egyedül a híveit. Botmixerrel gyermeket gyilkolni nem kell félnetek!
A liberálisok humorérzéke párját ritkítja. S ők maguk is párjukat (gyermeküket) ritkítják. A momentumos Cseh Katalin friss EP-képviselő rendkívül viccesnek találja, hogy a megfogant gyermeki életet egy botmixerhez hasonló eszközzel gyilkolják meg. Évente 30 ezer magyar kisgyermek életét oltják ki hazánkban az „abortusz” nevű sátánista rituálé során, ami igazi nemzeti tragédia. Persze, Cseh és a hasonszőrű liberálisok szerint ez nem tragédia, csupán megoldás a „terhességre” mint „problémára”. Azt mondom: ideje lenne érvényt szerezni a magzati életet (elvileg) a fogantatásától kezdve védő alaptörvényünknek – még ha a Cseh Katalin-félék nyilván tombolásba kezdenek majd a tömeggyilkosságok korlátozása miatt! Arcod, amikor győzelemről kell beszélni a kiütéses vereség után
Azt már tudjuk, hogy ki nyerte meg ezt a magyarországi EP-választást, de nézzük meg azt is, ki vesztette el! Az Országgyűlés hétfői napirend előtti felszólalásai során érdemes volt végignézni az ellenzéki arcokon a padsorokban. A sugárzó DK-s ábrázatokon kívül a többiek rottyon vannak, és nem ok nélkül.
Egy biztos: Weber tökéletes utódja lenne Junckernek...
Manfred Weber tökéletes utódja lehetne Jean-Claude Junckernek, hisz elég rugalmasan hajlik ahhoz a gerince, hogy megállapodjon a szocdemekkel, a zöldekkel és a liberálisokkal, és kellő hátszéllel, a nyugati média kedvenc spitzenkandidátjaként száll a ringbe. Annak ellenére, hogy számos EU-tagország vezetője, így Orbán Viktor szerint nincs értelme az egész csúcsjelölti rendszernek - ráadásul jogilag sem létezik ilyesfajta pozíció, hiszen nem az Európai Parlament jelöli a leendő bizottsági elnököt, hanem a kormányfőkből álló Európai Tanács. Mindenesetre még sok-sok értéket fel kell adnia Manfrednek ahhoz, hogy első körben a Tanács tagjaitól, másodikban pedig az uniós parlament frakcióitól megkapja a felhatalmazást. Addig is kedvére sértegetheti a magyar választópolgárokat és határolódhat el napról-napra újra és újra a gonosz "nacionalistáktól", azaz az egy évvel ezelőtti Manfred Webertől is. A mai uniós csúcstalálkozó után okosabbak leszünk. Orbán óriásit nyert, de az új-SZDSZ 26 százaléka sokkoló, Európa pedig haldoklik
Egyik szemünk sír, a másik nevet. A patrióta, népvándoroltatás-ellenes erők nem értek el átütő sikert tegnap, még ha jelentősen növelték is képviselőik számát az Európai Parlamentben. A bevándorláspárti többség így újabb öt évet kapott, hogy folytassa a lakosságcserés támadást a kontinens ellen. Bár Magyarországon ismét elsöprő, történelmi győzelmet aratott a Fidesz, ezt némileg beárnyékolja, hogy az SZDSZ legaljasabb nemzetáruló hagyományait a proli irigységgel ötvöző Gyurcsány-párt és az olimpiai álmainkat eltipró Momentum együttesen 26 százalékot szerzett... Ma egy kicsit kiderül, kik lakják Európát
Az európai polgároknak már évtizedek óta lehetőségük van arra, hogy az EP-választásokon keresztül beleszóljanak az összeurópai politikába. Hát eddig nem különösen törték össze magukat: nem nemzeteik legjobbjait küldték az Európai Parlamentbe. Sem a hazájukban kormányzati hatalommal rendelkező fősodratú nagy pártok, sem a választók nem érezték úgy, hogy a sorsuk Brüsszelben dőlne el. Aztán a nem túl kellemes 2015-ös év nyarán kiderült, hogy több dolog dől el Brüsszelben, mint bárki gondolta volna. Annál is több, mint amivel akár a legpesszimistábbak a rémálmaikban ijesztegették magukat korábban. Nagy Ervin: Altat az ellenzék – nem lóghatunk vasárnap!
Mikor a ballib sajtó látja azt, hogy katasztrofálisan veszve van egy-egy voksolás, ősrégi módszert alkalmazva elkezd egyre nagyobb Fidesz-győzelmet jósolni. Néha partnerek ebben egyes közvélemény-kutatók, néha nem. Ízlés dolga! Most is ennek vagyunk szem- és fültanúi. A képlet egyszerű. Ha sikerül átvinni a köztudatba azt, hogy úgyis mindegy már (az én szavazatom nélkül is győz, aki győz!), akkor el lehet altatni néhány tíz-, akár százezer szavazót is, akik a szép vasárnapot mással töltik majd. Na, azért nem maradhat senki rest! Ezért nem lehet most lógni! Vegyük vissza Európát a liberálzombiktól, különben mindennek vége!
Hogy mi a tétje a vasárnapi uniós választásnak? Hát az életünk, mi más. Sőt, ami az életünknél is sokkal fontosabb: gyermekeink, unokáink jövője. Hová születnek? Megszülethetnek-e? Lesz-e értelme az életüknek, vagy fizetik a dzsizját (fejadót), míg félelmükben át nem térnek? Ha a józan eszüket még megőrző európaiak holnap nem küldenek elegendő bevándorlásellenes politikust a parlamentbe; ha nem mutatnak kellően méretes fityiszt a brüsszeli liberálzombiknak, akkor az elkövetkező öt év pokol lesz. Európa pedig gyorsuló ütemben Észak-Afrikává, Közel-Keletté pusztul. Nem természetes, hogy egy választásnak ekkora tétje legyen
Mi, magyarok az elmúlt 30 évben megszoktuk, hogy az országgyűlési választások tétje mindig hatalmas, hiszen az alapvető nemzeti célok tekintetében sincs egyetértés a politikai erők között. Az ellenzéki pártok szerint nincsenek is nemzeti célok, hacsak az nem, hogy afrikai törzsek muszlim férfitagjait integráljuk a magyar társadalomba. Ha nálunk jobboldali az ember - vagy legalábbis nem (ex)kommunista, illetve nem szélsőliberális -, akkor minden választás arról szól, hogy az ország és a nemzet - és úgy általában a magyarok - halálos ellenségei megint visszatérnek-e a hatalomba. Szeretne Magyarországon agyonlőtt ex-miniszterelnököt látni?
A bolgár rendszerváltást, vagy inkább modellváltást levezénylő moszkovita miniszterelnököt simán lelőtték, akár egy kutyát. A gyilkosság megrendelésével Lukanov "utódját", a szintén a KGB-s MGIMO-n végzett Vidanovot és az állambiztonsági hátterű keresztapát, Pavlovot gyanúsították. A tettes máig nincs meg, Pavlovot ugyanúgy megölték. Túl sokat tudtak. Bulgáriát csődhelyzetbe juttatta az az állambiztonsági, külkereskedő kör és a hozzájuk kapcsolódó moszkoviták, pénzügyesek, oligarchák és állambiztonságiak, akik Magyarországon is átvették a hatalmat. Ez a vörös polip azóta is körbefonja Brüsszelt, de tulajdonképpen az egész világot. Dobrev Klára néhai apja bolgár impexes volt, anyja, Apró Piroska külkeres káderből lett az egyik legnagyobb hatalmú királycsináló. Dobrev Klára a család harmadik generációs terméke. Nem kérünk belőle. Vezércikk. Liberális vízió Európa ellen
Nem lesz magyar versenyző az Eurovíziós Dalfesztivál szombati döntőjében, ami szerencsére megkímél minket az egyébként is túl nagy felhajtás még nagyobbra fújásától. A kortárs liberális törekvéseket szórakoztatásnak álcázó ideológiai átnevelőtábor kiválóan jeleníti meg mindazt, amit hamisan próbálnak meg európaiságként eladni nekünk, sokak undorától kísérve. Pedig a valódi európaiságot képviselő szórakoztatásért is lenne hova fordulnunk, ha nem szűnt volna meg. Mert arra valahogy sajnos nem akadt pénz, miközben az eurovíziós giccsre minden évben vagyonokat szórnak ki. Tüntetnek a heterofóbok!
A heteroszexuálisok és a homoszexuálisok sosem lesznek egyenlőek. Elsőre például azért, mert különbözik a szexuális tárgyválasztásuk. A többi egyenlőtlenséget már nem is kell számba vennünk: ez az egy elég, hogy a nyilvánvalót megragadjuk. A homoszexuálisok nem a heteroszexuálisok jogait akarják, hanem olyan élethelyzetbe akarnak jutni, amelybe alapvetően csak a heteroszexuálisok tudnak. Jogi alapon akarják kikényszeríteni a valóság, a természeti törvények, a társadalom és a heteroszexuálisok megváltoztatását. Már nemcsak az a céljuk, hogy bekerüljenek a normalitásba, hanem az, hogy azt teljesen a saját képükre formálják. És ez a vágyuk, ez a kizárólagosságra irányuló destruktív törekvés az oka, hogy sosem kerülhetnek be a normalitásba. Ez persze az LMBTQ+ közösség minden szegmensére igaz. Tovább rágalmazza kolléganőnket a HVG, hogy mentse Czeglédy irháját
Gergely Zsófia, a HVG.hu munkatársa hetyke kis cikksorozatot gyártott, hogy a maffiaszervezetben elkövetett, sok milliárd forintos kárt okozó csalással vádolt Czeglédy Csaba érdekében besározza kolléganőnket, Füssy Angélát. Ám a kóros hazudozásnak és a rágalmazásnak most már olyan mélységeiig ereszkedett alá Gergely, amit nem lehet szó nélkül hagyni. Van-e még politikai centrum Európában? Az ultrabaltól a szélsőliberálisokig terjedő koalíció körvonalazódik az Európai Parlamentben
Másfél hét múlva választ Európa, és a különböző politikai erők már így, a kampány finisében inkább a lehetséges koalíciókkal törődnek, mint a választók további megtévesztésével. Ebből következik, hogy az azonnali.hu sem fél elemzést közölni arról, hogy a szélsőliberális és a szélsőbaloldali pártok miként fogják kicselezni az Európai Néppártot a választás utáni koalíciókötés során. Most már biztos: a CEU-n Orbán-fóbiás gyűlöletzombikat tenyésztenek
Már a módszerváltás utáni első években felbugyogott, és azóta – az újabb választási vereségek miatt – egyre elfojthatatlanabbá vált a gyűlölet liberális honfitársainkban. Hol lámpavasra akasztanák a jobboldaliakat, hol IFÁ-ra dobálnák a hulláikat, újabban pedig a miniszterelnök repülőgépének lezuhanásáról álmodozik a Soros-egyetem egyik tanára. Miért gyűlölnek ezek a liberálisok ilyen gyilkos indulattal minket?