Mi van, ha néhány év múlva az Audi is előáll egy ilyen-olyan chartával, értéknyilatkozattal, és szépen előírja a győri szalagmunkásoknak, hogy a közösségi oldalakon milyen tartalmakat nem illik lájkolniuk, ha holnap is náluk akarnak dolgozni? – tette fel a kérdés Schiffer András ügyvéd, volt LMP-s országgyűlési képviselő Petry Zsolt nemrégiben kirúgott futballedző esete kapcsán írt, az azonnali.hu-n megjelent véleménycikkében.
Schiffer András az azonnali.hu-n közölt véleménycikkében Petry Zsolt futballedző esetéről értekezik. Az LMP-s Kanász-Nagy Máté társelnök múlt vasárnapi kijelentése, miszerint Petry Zsolt, a Németországban elbocsátott kapusedző „szerencsétlen esete nem egy fontos probléma”, hanem egy figyelemelterelés arról, hogy a kormány Magyarországon több százezer embert hagyott magára, Schiffer úgy reagált, hogy ezt egy hajdanán globalizációkritikusként alakult parlamenti párt megélhetési politikusa mondta, pedig Schiffer szerint
Petry esete legkevésbé a futballról és Orbán Viktorról szól, sokkal inkább a munkavállalói kiszolgáltatottság új dimenzióiról a woke-kapitalizmusban.
Schiffer szerint Petry Zsoltnak tudnia kellett, hogy a német futballélet szereplői milyen gyakran és mélységben szólalnak meg társadalmi ügyekben, pontosan ismeri a német labdarúgó-szövetség edukációs szemléletét, továbbá a klub, melynek a szolgálatában állt, maga csatlakozott a Sokszínűség Chartájához, amelynek fő célkitűzése a munka világának diszkriminációmentesítése.
Gyönyörű mondatok, csakhogy nem alátámasztják Petry kirúgásának jogosságát, hanem éppen ellenkezőleg: a helyzet súlyosságára irányítják rá a fényt. Mire gondolok?
– teszi fel a kérdést Schiffer András.
Petry kimondta, amit gondolt
Petry Zsoltot a magyarok nem berlini kapusedzőként, hanem ifi Eb-győztes játékosként és a magyar válogatott kapusaként ismerik. Petry nemrégiben interjút adott a Magyar Nemzetnek, amelynek egy részlete kiverte a biztosítékot a munkáltatójánál:
A bevándorlás-politika nálam az erkölcsi leépülés megnyilvánulása. Olyan nemzeti értékek mentén folytassuk az életünket Európában, amelyeket hosszú évek alatt megtanultunk. Európa keresztény földrész, én nem szívesen nézem végig azt az erkölcsi leépülést, ami végigsöpör a kontinensen. A liberálisok felnagyítják az ellenvéleményeket: ha te nem tartod jónak a migrációt, mert rettentő sok bűnöző lepte el Európát, akkor máris rád sütik, hogy rasszista vagy.
Schiffer elmondta, hogy a klub azzal indokolta a kapusedző azonnali menesztését, hogy a Hertha elkötelezett az olyan értékek mellett, mint a sokszínűség és a tolerancia, ezek pedig nem voltak megtalálhatók Petry nyilatkozatában, amelyet nyilvánosan, a Hertha alkalmazottjaként tett. Hozzáteszi:
a kontextusból egyértelműen megállapítható, hogy Petry nem kapusedzői minőségében, nem klubja nevében tett nyilatkozatot a magyar lapnak.
Schiffer András véleménye szerint
ha például a mérkőzést követően a meccs kommentálására kéri egy tévéstáb, alighanem joggal várja el a klub, hogy nyilatkozatában tartózkodjon bármilyen (!), a mérkőzéssel össze nem függő véleménynyilvánítástól. Ha akár magyar, akár német nyelven tett sajtónyilatkozatában klubját ekézi, ha munkája során szembe megy a nemzetközi szövetség vagy az olimpiai mozgalom fair play szabályaival, ha sporttársait például faji alapon minősíti, megkülönbözteti, avagy kifejezetten tüzeli a lelátói erőszakot, gyűlöletkeltést művelő szurkolói csoportokat (láttunk már ilyen futballistát): nos ezek a magatartások egy sportoló esetében valóban lehetetlenné teszik a munkaviszony fenntartását, ergo megalapozzák a sportember kirúgását. Petry Zsolt azonban semmi ilyet nem tett.
Báránybőrbe bújva lehet a leghatékonyabban elfojtani a társadalomkritikát
Schiffer András úgy véli, hogy Petry Zsolt társadalompolitikai, konkrétan pedig az európai bevándorláspolitikai kérdésben fogalmazta meg a saját – és nem munkáltatója – véleményét egy magyar napilapnak. Schiffer kiemeli azt is, hogy
a Sokszínűség Chartája – tetszik vagy nem tetszik – ugyancsak társadalompolitikai kérdésekben foglal állást. Márpedig a társadalompolitikai kérdések, a „társadalmi ügyek”, az általánosságban hivatkozott „értékek” legfeljebb közvetett kapcsolatban állnak a sportszervezet mint munkáltató jó hírnevével, jogos gazdasági érdekével, illetőleg a munkaviszony céljával. A közvetett összefüggés viszont aligha alapozza meg a kirúgással fenyegetett jogkorlátozást. Apró bonbon az ügy képzeletbeli tortáján, hogy a woke-kapitalizmus egyik zászlóshajója, a Nike történetesen a Hertha BSC szponzori körének tagja.
Schiffer kifejti azon álláspontját is, miszerint a Hertha BSC egy cég, a Nike szintén egy cég.
Gondoljuk kicsit tovább! Miért elképzelhetetlen az, hogy néhány év múlva az Audi is előáll egy ilyen-olyan chartával, értéknyilatkozattal és szépen előírja a győri szalagmunkásoknak, hogy a közösségi oldalakon milyen tartalmakat nem illik lájkolniuk, ha holnap is náluk akarnak dolgozni? Amíg ez begyűrűzik, addig se nagyon lepődjünk meg, ha néhány túlbuzgó hazai cég vagy egyetem esetleg egy-egy meggondolatlan Tóta-lájk miatt bocsátja el alkalmazottját, mondván: „a közösségi oldalán a munkáltatóját is feltüntető kolléga állásfoglalása veszélyezteti a cég, egyetem jogos gazdasági érdekeit a NER-kapitalizmusban”
– fogalmaz a volt LMP-s politikus. Schiffer azt is hangsúlyozza, hogy a Bundesliga-klub látszólag messzemenően a humanista értékek védelmében lépett fel, csakhogy szerinte báránybőrbe bújva lehet a leghatékonyabban elfojtani a társadalomkritikát. Schiffer szerint
ma csak az „intoleráns” véleményt fojtják el (persze azt, hogy mi számít „intoleránsnak” azt is a „toleráns” cégek mondják meg). Holnap esetleg azt is, amelyik a spekulatív tőkemozgásokról, a lefelé tartó globális bérversenyről, a jóemberkedő cégek kínai termelési gyakorlatáról rántja le a leplet. S ha a véleménykontroll eredményesen működik a kirakatban (értsd: a tudatiparban, a látvány-csapatsportokban), utána hang nélkül lehet élesíteni a háttérben, a termelő-üzemekben is. Ha el lehet bánni egy sztársportolóval, miért ne lehetne elbánni egy melóssal?
Alkotmánymódosításra lenne szükség?
Schiffer szerint eljött az idő, hogy alkotmányos szinten is rögzítsék azt, hogy a törvény alapján létrehozott jogalanyokat a véleménynyilvánítás szabadsága a létrehozataluk céljával összefüggésben illeti meg. Schiffer megfogalmazása szerint a cégeknek nem „társadalmi ügyeik”, nem „értékeik”, hanem profit-érdekeik vannak.
Ha nem tesszük nagyon sürgősen világossá, hogy miután a politikai vélemény szabadsága szoros függvénye a politikai közösség tagjai emberi méltóságának – márpedig ilyennel cégek értelemszerűen nem rendelkeznek –, és ezért az embereket, az emberi közösségeket illeti meg: a ma még a tolerancia bajnokaként tündökölő nagyvállalatok, holnap a véleménykontrollon keresztül teszik parttalanná a munkavállalói kiszolgáltatottságot
– fejti ki Schiffer András, aki azt is hozzáteszi, hogy
amennyiben igaza van Böcskei Balázsnak és ennek a bizonyos Sokszínűség Chartájának, az az, hogy ha annak tényleg fő célkitűzése a munka világának diszkriminációmentesítése, akkor a Bundesligában nem túl sikeres Hertha BSC legalább a képmutatási kupában vigasztalódhatott.
Forrás: azonnali.hu; Kiemelt kép: MTI/Komka Péter
Facebook
Twitter
YouTube
RSS