Bár ’90-ben megdőlt a kommunista rendszer, maga a marxizmus Nyugaton tovább virágzott, vezérideológiává vált – jelentette ki Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója Kovács Zoltán kommunikációért felelős államtitkár angol nyelvű podcastsorozatának második részében. A Széchenyi-díjas magyar történész megjegyezte: bár Magyarországon is megtörtént a politikai intézmények demokratikus átalakítása a rendszerváltás után, „de a kultúra, az oktatás, a tudomány, az értelmezési monopólium továbbra is megmaradt azoknál, akiknél előtte is volt”.
Kovács Zoltán kommunikációért felelős államtitkár angol podcastsorozatának második részében Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója a kommunizmus magyar történelemben betöltött szerepéről fejtette ki a véleményét, amelyet a Magyar Nemzet szemlézett.
A Széchenyi-díjas magyar történész elmondta: a kommunista rendszer bukása után végre elérkezett az ideje, hogy „birtokunkba vegyük a saját nemzeti történelmünket”, hiszen 45 éven keresztül csak egyfajta történelemszemlélet uralkodott. Hozzátette: ennek volt köszönhető, hogy tíz évvel a diktatúra bukása után megnyithatott a Terror Háza, ahol egymás mellé állítva a náci és a kommunista diktatúrát jól érzékeltethető, „hogy a magyarok milyen szenvedéseken mentek keresztül az idegen elnyomások idején”.
Kovács Zoltán a felvetésre reagálva hozzátette: amikor 2000–2001-ben a múzeum ötlete és koncepciója napvilágot látott, azt sokan provokációnak tekintették, mivel a hosszú időn át tartó kommunista propaganda és történelemtanítás letorzította a magyar történelemről alkotott felfogásunkat”. Schmidt Mária megjegyezte, hogy azért tarthatták provokációnak, mert bár ’90-ben megdőlt a kommunista rendszer, ugyanakkor maga a marxizmus Nyugaton tovább virágzott, vezérideológiává vált. Fontosnak nevezte, hogy bár Magyarországon is megtörtént a politikai intézmények demokratikus átalakítása, „de a kultúra, az oktatás, a tudomány, az értelmezési monopólium továbbra is megmaradt azoknál, akiknél előtte is volt”.
Bizonyos értelmiségi réteg továbbra is ragaszkodott ahhoz a történelemszemlélethez, amelyben felnőttek. Amikor ezzel szemben egy másfajta szemléletettel találkoztak, akkor ezt mindenki személyére nézve egy támadásként élte meg
– tette hozzá. Az igazgató megjegyezte:
mára gyakorlatilag az összes ilyen értelmezési csatát megnyertük. ’56-tal kapcsolatban, a II. világháborúval kapcsolatban, és a rendszerváltoztatásról magáról, hogy mi ment végbe harminc évvel ezelőtt velünk, ezt is megnyertük. Ezt rosszul viselik.
Schmidt Mária kiemelte: biztató a jövőre nézve, hogy a magyar embereket ellenérzéssel, sőt, viszolygással tölti el, amikor Nyugaton Marxnak, Németországban pedig Leninnek állítanak szobrot.
Azok, akik nem akarnak tanulni tőlünk, ragaszkodnak az illúzióikhoz, és ahhoz, hogy a marxista tanítások és a szocializmus majd valami igazságosabb és jobb jövőt fog eredményezni
– jelentette ki. Mint megjegyezte, amikor Magyarországon szabad választásokon a magyarok dönthettek a politika alakulásáról, ’45-ben 83 százalék szavazott a kommunisták ellen, ahogyan aztán az első szabad választáson, ’90-ben is tíz százalékot kaptak. Schmidt Mária az interjúban megjegyezte: sajnálatos fejlemény, hogy Moszkva után jelenleg Brüsszel, Washington és Berlin sem tűri az ellentmondást. Hozzátette: bár kezdetben hálával és reménykedéssel fordultunk a Nyugat felé, ugyanakkor 2015-ben, a migrációs válság idején „kinyílt a szemünk”.
A múltbéli tapasztalatok alapján mi pontosan tudjuk, nem engedhetjük meg, hogy a megkérdezésünk nélkül már megint Berlinben és Brüsszelben döntsenek a jövőnkről és az életünkről
– emlékeztetett.
Németországra kitérve megjegyezte: tapintható a félelem az emberek körében, akik nem merik elmondani a véleményüket, ráadásul a német társadalom egyik fele a magyarokkal együtt szenvedett a kommunizmusban élt 45 évig, és most éppen ők azok, akik tiltakozni mernek és nem tűrik a terrort.
Arra a felvetésre, hogy mennyi esélye van a jelenlegi helyzetben a magyar nemzeti önérdek-érvényesítésnek, a Terror Háza Múzeum főigazgatója elmondta, hogy a magyar történelmi tapasztalatból kiinduló gondolkodás is benne van Orbán Viktor érveléseiben. Kiemelte, hogy amikor a miniszterelnök egy órán át adott interjút a német újságíróknak, akkor azok el voltak képedve azon, hogy itt van egy értékrend és egy gondolatvilág. A történész szerint Orbán Viktor bátor és szabad, aminek nagy ereje van és mindig is az volt a történelemben. Úgy fogalmazott:
Németország és Európa azért van ilyen reménytelen helyzetben, mert Németországban meghalt a bátorság, és meghalt emiatt a szabadság, ami jelenleg egész Európára elmondható.
Forrás: magyarnemzet.hu; Fotó: MTI/Illyés Tibor
Facebook
Twitter
YouTube
RSS