Trianon sebe után végre bátorítást, lehetőséget, támogatást kapott a határon túli magyarság erkölcsileg, érzelmileg, intézményesen és anyagilag – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön, Tihanyban, a nemzeti összetartozás konferenciáján. Semjén Zsolt hangsúlyozta: a kormány felelősséget visel a határon túli magyarok sorsáért, ennek jegyében kaphatták meg az állampolgárságot, és ezt bizonyítja a magyar érdekek érvényesítését célzó különböző programok elindítása is.
Arra a kérdésre, hogy hol tartunk Trianon után egy évszázaddal, akkor tudunk érdemi választ adni, ha megvizsgáljuk, hogy hol tartottunk ötven vagy hetven évvel Trianon után
– fogalmazott. Semjén elmondta, hogy Trianon százéves története négy jól elkülöníthető szakaszra osztható.
A diktátum utáni két évtized alatt a magyar kormányok legfőbb célja a revízió volt. Bár sikerült meggyőzni számos szervezetet és sok politikust a békediktátum igazságtalanságáról, az együttérző nyilatkozatokon kívül más eredményre nem jutottunk. A második szakaszban az első és a második bécsi döntéssel az ország visszakapta a Felvidék, Erdély, a Vajdaság és Kárpátalja bizonyos területeit, az akkori vélekedés szerint az igazság győzött. Bár ez igaz, a döntések azonban nem a magyarság jogos sérelmeit akarták orvosolni, hanem a terjeszkedő német birodalmi érdekeket szolgálták
– mutatott rá. Hozzátette, hogy a második világháború utáni párizsi békeszerződés nem csupán visszaállította a trianoni diktátumot, hanem további területeket csatolt el Magyarországtól.
A harmadik szakasz a helyben járás időszaka volt, amikor a határon túlra szakadt magyarság üldözött, a legjobb esetben megtűrt állampolgárként élt
– mondta Semjén Zsolt.
Mintegy harminc évvel ezelőtt, a rendszerváltoztatás beköszöntével a térség országaiban enyhülés volt érzékelhető, ez azonban nem volt egységes, Romániában például az utolsó pillanatig megmaradt a legbrutálisabb diktatúra
– idézte fel. A miniszterelnök-helyettes kiemelte, hogy mára a magyar kormány központi helyre emelte a nemzetpolitikát, ennek pedig egyetlen oka Trianon.
A kormány deklarálta az Alaptörvényben, hogy Magyarország felelősséget visel a határon kívül élő magyarok sorsáért
– fogalmazott.
Több program indult a nemzetpolitika megvalósításának érdekében, köztük a diaszpórában élő magyarságot segítő Kőrösi Csoma Sándor-program és a Kárpát-medencei szórványmagyarságot támogató Petőfi Sándor-program. A Határtalanul program részeként a magyarországi iskolák tanulóinak szerveznek osztálykirándulást a szomszédos országok magyarlakta területeire. A Mikes Kelemen-programnak köszönhetően megmentik a diaszpóra magyarságának a megsemmisülés határán lévő könyveit, a Julianus-program pedig bemutatja a diaszpórában fellelhető magyar értékeket – sorolta. Semjén Zsolt beszélt arról is, hogy 2016-ban a külhoni nemzetrészek megmaradását célzó gazdaságfejlesztési program indult, tematikus éveket szerveztek, amelyekkel a külhoni magyarság egy-egy csoportjára irányították a figyelmet. Ezen kívül óvodafejlesztési program indult, és megújult számos egyházi épület, kastély, kúria is. Emlékeztett, hogy kormányzásuk első évében összehívták a Magyar Állandó Értekezletet, 2012-ben létrehozták a Magyar Diaszpóra Tanácsot, amely a világon szétszórtan élő magyarság szervezeteinek közös fóruma.
Minden nemzet egyéni, olyan értékekkel bír, amelyeket csak ő adhat az egyetemes emberiségnek. Éppen ezért a nemzetek kötelessége saját kultúrájuk védelme, kimunkálása
– húzta alá.
Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára köszöntő beszédében azt hangsúlyozta, hogy Trianonnal kapcsolatban nem a múlt siratására, hanem a következő száz évre szóló iránymutatásra van szükség.
A mai nemzedék küldetése a kereszténység megőrzése és Európa újrakeresztelése
– jelentette ki, hozzátéve, hogy a magyarság a hitnek és a kereszténységnek köszönheti megmaradását.
A nemzeti összetartozás pénteken záródó konferenciáját Hit, megmaradás, megbékélés mottóval a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkársága szervezte.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Vasvári Tamás
Logikus
2021-06-11 at 07:07
Vladtepesch
Féligazságokat írsz, de nem baj, ha nincs ismereted. Nyugodtan vissza lehet állítani a Bécsi döntés határait manapság is. Akár Észak-Erdély viszonylatában is. Mint mondtam, nem a látszám számít, hanem a határozott kiállás és az okosság. Egyébként a Pártiumról igen szépen elfelejtkeztél, ahol szintén egy tömbben élnek magyarok. Kb 400.000 magyar él egy tömbben Bihar és Szatmár valamint Szilágy megyében. Inkább velük kéne foglalkozni.
Vladtepesch
2021-06-10 at 17:55
Logikus! Egy szóval nem mondtam, hogy a bécsi döntések és a kárpátaljai és a délvidéki katonai lépések ne lettek volna helyesek és jogosak. Akkor a tényleges etnikai határokon is még egy kicsit túlnyúlóan kerültek vissza területek, egyébként az akkor hozzánk került nemzetiségek is jobban jártak ezzel.
Sajnos mára már csak a Székelyföldre és a Felvidék egyre vékonyuló sávjára lehetne ezt mondani, hogy etnikai határok elérhetőek, meg talán a Beregszászi Járásra és a Délvidéken is egy keskeny sávra.
Az első vh. előtt pedig Erdélyben már román többség volt, a városokban nem, de mára ez is nagyon megváltozott.
Egyébként a békék területi rendelkezéseit nemzetközi fórumok előtt akár ma is fel lehetne mondani és kérni a korrekciót, és itt első helyen Erdélyre gondolok.
De nem volt és nincs olyan magyar kormány, amely ezt a mai napig meg merte volna lépni. Sajnos.
Logikus
2021-06-10 at 16:20
Vladtepesch
Te hülyeséget beszélsz és ezt határon túliként mondom. Az a bizonyos térkép nemhogy “többé kevésbé”, de semmilyen arányban sem fedi le “Kismagyarország határait.” Ami reális határ lenne még most is, az a Bécsi döntések határai, mert az Székelyföldet leszámítva, mindenütt visszacsatolta a tömbben lévő magyarokat. És ezt még most is meg lehetne csinálni. És nem “hivatkozási alap” kell, hanem ész és erő. Annak idején pl a románok sem arra hivatkoztak, hogy tele szülték Erdélyt, hiszen, akkor még bőven kisebbségben voltak.
Logikus
2021-06-10 at 16:16
Semjén úrnak teljesen igaza van, de a bécsi döntések határait vissza lehetne állítani …
Vladtepesch
2021-06-10 at 15:43
Benzoli, sajnos, ha ránézel az 1914 előtt készült nemzetiségi térképre, az – Székelyföld kivételével – lefedi – többé-kevésbé – Kismagyarország határait.
Mára már még inkább. Mert nemhogy nem szültük tele a Kárpát-medencét, de stabilan fogyunk mindenütt.
Nem lesz kire hivatkozni, hogy az adott terület miért is tartozzék újra hozzánk.
Az ott – immár szinte mindenütt többségben – élő NEM magyarok ezt biztosan nem fogják akarni.
benzoli
2021-06-10 at 14:24
Trianon amputacio volt. Ami maradt az Kis Magyarorszag lett. Lehet-e visszavarni ? Igen lehetseges. Magyar Konfederacio neven. Jol veddheto hatarokkal. Egy 5 millios tartalekos hadsereggel. Csak akarni kell.
Vladtepesch
2021-06-10 at 13:29
Azért el kell ismerni, hogy vannak a nemzeti oldalon is visszataszító figurák.
Ilyen ez a Sömjén vagy Semjén, vagy Zsemlyén, vagy miakárki is.
Ha csak meghallom, kiráz a hideg a dumájától.
Mert semmi más, mint egy kenetteljes dumagép.
Maximum arra jó, hogy a disznóólat kiganézza.
Talán, de még ez sem biztos.