Sétányt neveznek el Horn Gyuláról, a Magyar Népköztársaság utolsó külügyminiszteréről, a szocialista párt egykori elnökéről, a rendszerváltás utáni magyar köztársaság harmadik miniszterelnökéről Budapesten. A fővárosi közgyűlés a következő, jövő heti ülésén dönt erről a kérdésről – számolt be róla a Telex. Horn Gyula 1956. október vége és november eleje között nemzetőr volt, majd belépett a megalakuló MSZMP-be. 1956 decemberétől 1957 júniusáig az MSZMP KB felkérésére a karhatalmi őrszolgálatnál, az úgynevezett pufajkásoknál volt állományban.
A Horn Gyula sétány a XIII. kerületben, a Gyermek téren telekalakítással létrehozott új közterület helyén lesz – mondta Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes a közgyűlés napirendi pontjairól tartott háttérbeszélgetésen. Itt áll egyébként a politikus szobra is. A fővárosi szabályozás szerint olyan személyről lehet közterületet elnevezni, aki már legalább öt éve meghalt.
Nem ez az első közterület, amit a politikusról neveznek el: a németországi Wertheim egyik utcája (Gyula-Horn-Straße) is az ő nevét viseli. Horn Gyulának több szobrot is állítottak az elmúlt években. 2013-ban emléktáblát avattak egykori lakhelyén, az Újpesti rakparton. Ebben az évben avatták föl bronz fejszobrát Marcaliban; a portrészobor az MSZP helyi irodájának falára illesztett márványlapon található. 2014-ben tanácskozótermet neveztek el róla az Európai Parlament brüsszeli székházában, valamint egész alakos szobrot állítottak neki az angyalföldi Gyermek téren – idézte fel a portál, amely összegyűjtött pár fontos politikai momentumot Horn Gyula életéből.
Pufajkás múlt
1956. október vége és november eleje között – állítása szerint – nemzetőr volt, majd belépett a megalakuló Magyar Szocialista Munkáspártba. 1956 decemberétől 1957 júniusáig az MSZMP KB felkérésére a karhatalmi őrszolgálatnál, az úgynevezett pufajkásoknál volt állományban.
Külügyminiszteri karrier
1989-ben külügyminiszter lett a Németh Miklós vezette kormányban. Külügyminisztersége idején került sor a diplomáciai kapcsolatok felvételére Dél-Koreával, Izraellel, a Vatikánnal és a Dél-afrikai Köztársasággal.
Német újraegyesítés
1989. június 27-én Alois Mock osztrák külügyminiszterrel együtt nagy nyilvánosság előtt jelképesen átvágta a „vasfüggönyt” a magyar–osztrák határon, és bejelentette, hogy a magyar hatóságok átengedik a nyugati határon a Német Demokratikus Köztársaság azon állampolgárait, akiket Ausztria vízum nélkül hajlandó fogadni – hozzájárulva ezzel a német újraegyesítéshez.
Forrás: Telex; Fotó: MTI/Kovács Attila
Facebook
Twitter
YouTube
RSS