Remek formát mutatva kezdte a magyar válogatott az Andorra elleni mérkőzést. Szalai tizenegyes góljával és Botka fejesével kétgólos előnnyel mehettünk a pihenőre. A második félidőben is jól működött a csapat, de a fiatal középpályásaink hiába alakítottak ki több helyzetet, nem sikerült gólra váltani őket, és ez később megbosszulta magát. Andorra a lefújás előtt nem egészen tíz perccel szépített, és így nagyon izgalmassá váltak a záró percek, de sikerült megtartani az előnyt, így győzelemmel zárta Rossi legénysége a mérkőzést. Október 9-én Albánia ellen folytatódik a világbajnoki selejtezősorozat.
A magyar labdarúgó válogatott hat nap alatt három mérkőzéses sorozatban vesz részt a világbajnoki selejtező sorozatban, ami extra terhelés a csapatnak. Az első két találkozónk nem úgy sikerült, ahogy vártuk. Az angolok ellen a döntetlen szép eredmény lett volna, de egy szűkebb gólkülönbségű vereség is sokkal könnyebben megbocsátható lenne, mint a 0–4. Az is igaz, hogy az albán válogatott ellen is sikerre számítottunk. De ilyen a futball! Ezen felül pedig meg kell említeni, hogy válogatottunk emberfeletti teljesítményt mutatott az Európa-bajnokságon a világ legjobb játékosaiból álló csapatok ellen. Sajnos mindig nem lehet fent lenni, és a döntetlen az angolok ellen, valamint egy Albánia elleni siker mindenképpen azt mutatta volna, hogy a csapatunk szárnyal tovább. Bele kell törődnünk, hogy ez a szárnyalás egy időre véget ért, de talán épp emiatt a legjobbkor jött az Andorra elleni meccs, ahol vissza lehet szerezni az önbizalmat, és ami sokkal fontosabb: élesben lehet gyakorolni az előre mutató játékot. Merthogy a védekezésben és az abból való kontrákban, ami a nagy csapatok ellen kell, nagyon menők vagyunk, de amikor támadni kell, mint Albánia vagy szerdán este Andorra ellen, nos, ezekben a helyzetekben valahogy még rutintalannak tűnik a Rossi-féle csapat. Remélhettük, hogy szerdán megkezdődik a változás a támadójátékunkban is. Amiben talán nem kell változás, az a szövetségi kapitányunk felé irányuló bizalom. Ami nagyon fontos, hiszen ahogy kicsit megakadt a szekér, már jöttek a negatív kommentek, amire nagyon nincsen szükség, Marco Rossira viszont annál inkább.
Felsorakoznak a magyar és az andorrai válogatott játékosai a labdarúgó világbajnoki selejtezők hatodik fordulójában játszott Magyarország–Andorra mérkőzés előtt a Puskás Arénában 2021. szeptember 8-án. Fotó: MTI/Kovács Tamás
Erős kezdés a Rossi-legénységtől
Ami az első kettő meccsen nem ment, az szerdán nagyon működött: jól kezdett a magyar válogatott és a támadókedvvel sem akadt probléma. Az első percektől kezdve uraltuk a játékot és sikerült fölényben játszani az andorrai térfélen, sokszor a tizenhatoson belül. Ennek egy tizenegyes lett a vége a kilencedik percben a javunkra, amit Szalai középre bombázott, természetesen eredményesen, így a találkozó elején sikerült megszerezni a vezetést. 1–0. A továbbiakban is jól muzsikált Rossi csapata, annak ellenére, hogy a vendégjátékosok egyre keményebben játszottak. Botka már a meccs elején is megmutatta, hogy remek formában van, de a tizennyolcadik percben a hálóba is betalált, ami nagyon gyorsan megnyugtató előnyhöz juttatta a válogatottunkat. Remek jelenet volt, ráadásul fejesből született a találat. 2–0. Kellemes meglepetés volt ezen a meccsen a szélső játékunk, ami nagyon jól működött az első félidő derekán is, Schön és Botka a támadásokba remekül be tudtak kapcsolódni. Ezt egy Andorra szintű csapat ellen jobban lehetett érvényesíteni, nem kellett a folyamatos visszafele játékkal bajlódniuk, hanem a középpályával és a támadókkal mozoghattak együtt.
Schön Szabolcs (b) és az andorrai Moisés San Nicolás a labdarúgó világbajnoki selejtezők hatodik fordulójában játszott Magyarország–Andorra mérkőzésen a Puskás Arénában 2021. szeptember 8-án. Fotó: MTI/Kovács Tamás
A harmincadik percben is Botka érkezett óriási lendülettel az andorrai kapu elé, buktatták, de nem lett a tizenegyes, ami azért érdekes döntés volt. Mindenesetre egy kicsit beragadtunk a vendégek kapuja elé, de nem tudtunk gólt szerezni a kialakult helyzetekből, az viszont kétségtelen tény, hogy ez a mérkőzés valóban jó lehetőségnek bizonyult arra, hogy a támadójátékunkat fejlesszük. Természetesen akadtak benne pontatlan pillanatok, de nekünk most a gyakorlás az elsődleges, hogy ne járjunk többet úgy, mint Albániában. Ráadásul szerdán azért is tudtuk jól működtetni a támadásainkat, mert a nem túl acélos termetű, inkább technikás magyar játékosok, mint Kleinheisler, Nagy Ádám, Schön, Schäfer jobban tudtak játszani az andorraiak, mint a hegy méretű angolok vagy a németek ellen. Az első félidő végére a vendégek kissé feltámadtak, aminek Rossi mester nagyon nem örült és méltóbb ellenfelekké váltak, mint a találkozó első huszonöt percében. Ettől függetlenül a mindig remek magyar szurkolótábor biztatta fiainkat és a Tavaszi szél vizet áraszt című dalt is többször elénekelték, ami minden nemzeti érzelmű ember szívét megérintette. Az első játékrészben további gól már nem született, jött a bírói sípszó és pihenőre vonultak a csapatok. Jókor jött, hiszen a szünetben mindenképpen vissza kellett szerezni a meccs kezdeti szakaszában mutatott formát.
Rengeteg helyzet, kevés gól
A második félidőt mi kezdtük jobban, Szoboszlai is a pályára lépett és aktívan járattuk a labdát, egy szöglet után Szalai Attila éppen hogy nem tudta begurítani a labdát az andorrai kapuba. Az ötvenharmadik percben Szalai Ádám fejesét mentették a vendég védők szögletre, amit Szoboszlai végzett el. A szögletből nem lett veszélyes helyzet, később azonban jól adta be a labdát az RB Leipzig játékosa, de nem talált csapattársat. Mindenesetre, akárcsak az első játékrész elején, most is a magyar válogatott irányította a meccset. Az ötvennyolcadik percben Szoboszlai remekül indította a szintén csereként beálló Sallóit, de védeni tudta lövését az andorrai kapus. Két perccel később ismét Sallói verekedett ki magának egy helyzetet, de a kapus kezei közé lőtte a labdát. A hatvankettedik percben újra magyar helyzet adódott: Szoboszlai indította Schönt, aki nem sokkal a kapu fölé bombázott.
Az andorrai Emili García (j2) szabálytalankodik Sallai Rolanddal (b2) szemben a labdarúgó világbajnoki selejtezők hatodik fordulójában játszott Magyarország–Andorra mérkőzésen a Puskás Arénában 2021. szeptember 8-án. Fotó: MTI/Kovács Tamás
A rengeteg magyar helyzetet követően aztán egy érdekes öngóllal gazdagodott a találkozó, de szerencsére les miatt nem adták meg, azonban ez erős figyelmeztetés volt, hogy nem szabad eladni a labdákat. A mérkőzés záró szakaszára fordulva továbbra is kezdeményező volt a magyar csapat. A hetvennyolcadik percben Szoboszlai Dominik végezhetett el szabadrúgást, aminek a vége egy kapura fejelt labda lett, amit védeni tudott az andorrai hálóőr. A nyolcvankettedik percben egy pontrúgás után meglepetésre szépíteni tud Andorra, ráadásul egy remek akciót követően történt mindez, Max Llovera jóvoltából, akit üresen hagytak a magyar védők. 1–2. Sajnos a sok kihagyott magyar helyzet megbosszulta magát, nagyon kellett volna a nyugodt befejezéshez egy harmadik gól. A kilencvenedik percben Szoboszlai került helyzetbe, de egy védőbe lőtte a labdát, így ismét kimaradt egy magyar helyzet, és ami nagyobb baj, hogy a kelleténél izgalmasabbak lettek a záró pillanatok. A kilencvennegyedik percben Andorra jutott szabadrúgáshoz, de nem tudtak belőle helyzetet kialakítani, így lefújta a bíró a meccset, és 2–1 arányú győzelemnek örülhettünk. Egy biztos: ez az ősz nem úgy sikerült, ahogy elképzeltük, azonban ezen a meccsen legalább két-három gól volt még a csapatban. A helyzetkihasználáson mindenképp fejleszteni kell. Legközelebb október 9-én játszik a magyar válogatott, méghozzá Albánia ellen, a Puskás Arénában.
Vezető kép: MTI/Kovács Tamás
Facebook
Twitter
YouTube
RSS