A magyar gazdaság egyértelműen kijutott a válságból, bár az összkép még mindig vegyes. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője portálunknak elmondta: a válság egyértelmű nyertese az informatikai ágazat, de az ipar is nagyon erős és már meghaladja a válság előtti szintet. PS-interjú.
A makrogazdasági adatokból úgy tűnik, hogy a magyar gazdaság kilábalt a válságból és ma már jobban teljesít, mint a válság előtti hónapokban. Meg tudja ezt erősíteni?
Ha az összképet nézzük, akkor elmondható, hogy a GDP már elérte a válság előtti szintet, de ágazatonként nagyon nagyok a különbségek. Az ipar áll a legjobban talán, és most már a termelés bőven meghaladja a járvány előtti szintet.
Ezt az ipari növekedést még az alkatrészhiány sem tudja lassítani?
Számít ugyan, de annyi új ipari kapacitás jött létre, hogy ez messze felülmúlja az alkatrészhiányból eredő veszteségeket. Tegyük hozzá, hogy a német ipar még mindig nem jött ki a válságból. Azért az autógyártásban komoly nehézségek vannak, a csiphiány miatt a Mercedesnek és a Suzukinak is le kellett állnia. Továbbá ehhez kapcsolódik, hogy az akkumulátorgyártás szintén gyorsan fejlődik, elsősorban koreai cégek miatt.
Melyik szektorban a legdinamikusabb a fejlődés?
A járvány nagy nyertese az úgynevezett infokommunikációs szektor, ahol egy év alatt 12 százalék volt a bővülés. Ez érthető, mert a lezárások miatt az emberek átmentek home office-ba, vagy az iskolák távoktatásba, és mindenki átállt házhozszállításra. Ehhez mindhez digitális fejlesztésre van szükség. Ez a terület már régóta létszámhiányos, és most sokan átképezték magukat ide.
4,7 millió felett az aktív foglalkoztatottak száma
Talán a legfontosabb mutató az emberek számára a foglalkoztatás. Hogyan állunk most ezzel?
Júliusban a foglalkoztatottság meghaladta a 4,7 milliót, amire a rendszerváltás óta nem volt példa. A munkaerőpiac már teljes kijött a válságból, de itt is megfigyelhető, hogy ágazatonként nagyon vegyes a kép. Még emlékszünk arra, hogy a válság előtt már eleve munkaerőhiányos volt a gazdaság. Aztán jött a pandémia – leállások, karantén –, sokan állást váltottak és új szektorban helyezkedtek el. Például rengetegen elmentek máshová dolgozni a vendéglátásból, most pedig ezeken a helyeken alig találnak munkaerőt. Elszívta őket az ipar vagy a szállítás, de az informatikai iparban is 20 ezerrel többen dolgoznak, mint a válság előtt. De a nyelveket beszélő emberek ezreit vették fel a szolgáltató központok. Ilyen stabil munkahelyekről az emberek már nem nagyon mennek vissza a bizonytalan idegenforgalomba vagy vendéglátásba. A Balaton az idén nyáron dugig volt, de Budapest még mindig nem jött helyre, bár kétségtelenül jobban áll, mint egy éve ilyenkor.
Említette, hogy a rendszerváltás óta a legnagyobb foglalkoztatás, de már korábban is azt mondták a szakemberek, hogy már nincs tartalék a magyar munkaerőpiacon. Mégis, akkor honnan jöttek az új munkavállalók?
Inaktívakat még bőven lehet visszacsábítani munkába. Továbbá még folyamatban van a nyugdíjkorhatár emelése, és 2023-ig emelkedik fel a férfiak nyugdíjkorhatára 65 évre, ami azért plusz munkaerőt jelent.
Tehát a munkaerőpiacon nagy átrendeződés zajlik. Miként jellemezné a mostani átalakulást?
Egy nagyon pozitív folyamat is megfigyelhető. Az emberek az alacsony hozzáadott értékű szektorokból mennek át a jóval jövedelmezőbb ágazatokba. Ilyen például a már említett infokommunikációs terület. Ez nagyon jó a nemzetgazdaságnak és egyénileg is kedvezőbb, mert a modernebb szektorokban magasabbak a bérek. Ez mindenképp kedvező strukturális változás, annak ellenére, hogy lesznek olyan szektorok, ahol majd nem fognak találni embert. Itt muszáj lesz automatizálni és fejleszteni.
Az infláció még mindig magas
Manapság a gazdaságban a legtöbb gondot az infláció okozza. Mik ennek az okai?
Az infláció nemcsak nálunk probléma, hanem mindenhol máshol is. A magyar infláció egyik legfontosabb összetevője a dohánytermékek adójának emelése, aminek az oka a piactól teljesen független. Az uniós direktívák miatt a dohány ára mintegy 20 százalékkal emelkedett és ezek a termékek nagy súllyal szerepelnek a fogyasztói kosárban. Az inflációban ez önmagában 1,2 százalékkal van jelen, de ez a hatás már jövőre kiesik a statisztikákból, ami aztán vissza fogja húzni az inflációt.
Más a helyzet a mezőgazdasági termények árával, mint a napraforgó és a kukorica, amelyeknél a nemzetközi árak teljesen elszálltak. Gond az is, hogy a takarmányár-robbanást a hústermelők nem tudják továbbadni, mert itt meg nyomott árak vannak jelenleg. Manapság a húságazat masszívan veszteséges. Nyilván ez majd egyszer meg fog változni, de jelenleg Kína erőltetett tempóban vásárolja fel a szóját, a kukoricát és mindenféle más takarmányterméket.
Vagy ott van az olajár: tavaly ilyenkor az USA-ban negatív volt az olajár, ma pedig szinte csillagászati ár van a világpiacon. Nagyon súlyos a helyzet az acél vagy a réz esetében, mert a világon minden kormány az infrastrukturális beruházásokkal kívánja felpörgetni a gazdaságot, ami húzza magával az alapanyagok árát. Ezek olyan keresletet teremtettek ezekre a termékekre, hogy egyszerűen felrobbant a piac és az árak az egekig emelkedtek. Vagy manapság nagyon erőltetik az elektromos autózást, de egy villanyautóba négyszer annyi réz kell, mint egy hagyományosba. De az építkezések is rezet használnak, mert a vezetékek a falban szintén ebből a fémből készülnek.
Térjünk vissza egy kicsit még a hazai inflációra. Sokan úgy vélik, hogy nálunk némileg túl van pörgetve a gazdaság, ami az infláció elsődleges oka.
A világ minden országa most tövig nyomja a pedált, mert mindenki szeretne gyorsan kijutni a válságból. Azonban a magyar inflációnak három oka van: a már említett adóemelések, a nemzetközi árak – amiről már beszéltünk – és a gyenge forintárfolyam. A legproblémásabb kérdés az infláció kapcsán, hogy a forint sokat gyengült az elmúlt évben. Most már nem gyengül, sőt, valamelyest erősödik, de mindenképp szükség volna az árfolyam emelkedésére, mert az mérsékelné a pénzromlás ütemét. De mi most arra számítunk, hogy némileg erősödni fog a forint, mert a Magyar Nemzeti Bank szigorúbb monetáris politikába kezdett bele. Elindult egy kamatemelési sorozat és visszavágják a kötvényvásárlási programot. Továbbá a régióban egyértelműen elsők vagyunk a gazdasági növekedés ütemét illetően, ami a forint felé billentheti a mérleget. De a forint árfolyamát rengeteg minden befolyásolhatja: az euró–dollár árfolyam, az amerikai kamatpolitika, és a most zajló jogállamisági vita. Ez arról szól, hogy megkapjuk-e az uniós forrásokat vagy nem.
A jogállami vita gazdasági vonatkozásai
Az úgynevezett Helyreállítási Alapból ránk eső 9 milliárd euró mennyire lenne fontos a magyar gazdaságnak?
A GDP szempontjából nem túl lényeges, mert a kormány meghitelezi ezt az összeget. Kiírják az összes lehetséges pályázatot és a gazdasági szereplők hozzájuthatnak a forrásokhoz. Egyedül az államháztartás, illetve az államadósság szempontjából lenne lényeges ez a pénz. Azonban az idén nagyon erős lesz a gazdasági növekedés, ezért mindenképp csökkenni fog a GDP-arányos államadósság. Mi olyan 8 százalékos reál növekedéssel számolunk, amihez majd társul egy nagyon erős deflátor, és így nominálisan akár 14–15 százalékkal is nőhet a nominális GDP. Ekkor pedig az államadósság még 8 százalékos hiány mellett is kisebb lesz. Úgy képzeljük, hogy az államadósság-ráta visszamegy olyan 77 százalékra. A Helyreállítási Alap számunkra igazából a tőkemérleg kapcsán lesz fontos, de ennek alakulása az átlagembert alig fogja érinteni. Lényeges még a külső adósság arányának szempontjából, mert az uniós pénzek általában jelentősen csökkentik az államháztartás külföldi adósságát.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS