Az ukrajnai háború Finnország és Svédország után Svájc semlegességét is komoly próbatétel elé állítja, az orosz invázió hatására a svájci kormány szorosabb együttműködést alakítana ki a NATO-val – írja a magyarnemzet.hu.
Paelvi Pulli, a svájci védelmi minisztérium biztonságpolitikai vezetője a Reuters hírügynökségnek arról nyilatkozott, hogy egy olyan jelentésen dolgoznak, amely lehetővé tenné a NATO-tagországokkal közös hadgyakorlatokat. Svájc elköteleződése az észak-atlanti szövetség mellett eltávolodást jelentene féltve őrzött semleges pozíciójától, amelynek köszönhetőn az alpesi ország kimaradhat a katonai konfliktusokból. Paelvi Pulli ugyanakkor arról is beszélt, hogy miközben Svédország és Finnország a NATO-felvétel szélén állnak, a svájci védelmi minisztérium valószínűleg nem fogja belefoglalni a jelentésbe, hogy Bern is beadhatja csatlakozási kérelmét a szövetséghez. A védelmi minisztérium dokumentumában szóba kerülhet ugyanakkor a muníció „visszatöltésének” lehetősége is, ami arról szólna, hogy Svájc képes legyen fegyverszállítmányokat küldeni más országoknak, amelyek kifogytak készleteikből az ukrajnai segítségnyújtásuk miatt. Bár a közvetlen fegyverszállítás a háborús övezetbe nem szerepel Bern napirendjén, a harmadik országok ellátása katonai felszereléssel így is jelentős változásnak számít a kormány eddigi politikájában.
Ignazio Cassis svájci elnök ugyanis kizárta, hogy fegyvereket szállítsanak más országoknak Ukrajna megsegítésére, ám hozzáfűzte, a szankciók elfogadásának hiánya az agresszor kezére játszott volna. Svájc már a háború kitörésekor, február végén csatlakozott az Európai Unió Oroszországgal szembeni büntetőintézkedéseihez – számolt be róla korábban a lap. Bern a napokban megerősítette, hogy jelenleg 6,3 milliárd svájci frank értékű orosz vagyon van befagyasztva. A svájci nemzeti bank adatai szerint az oroszok 2020-ban közel 10,4 milliárd svájci frankot tartottak Svájcban. A szankciók szorgalmazásán túl Ignazio Cassis azt is kijelentette, hogy a semlegesség nem egy dogma.
Elképzelhető, hogy megváltozik a semlegességünk értelmezése
– közölte Pulli. A minisztérium munkatársa ezzel Viola Amherd védelmi miniszter véleményét is megerősítette, aki arról beszélt, Svájcnak szorosabban együtt kell működnie a NATO-val, anélkül, hogy csatlakoznának hozzá. A katonai szövetség a közvélemény szemében is egyre inkább felértékelődött az ukrajnai háború során.
A lakosság többsége, összesen 58 százaléka pártolná, ha az ország hadserege jobban összedolgozna a NATO-val
– mutat rá a Sotomo svájci intézet áprilisi közvélemény-kutatása. Ez jóval meghaladja az elmúlt években mért átlagot, amely összesen 37 százalék volt. Ugyan a lakosságban még mindig kisebbségben vannak azok, akik támogatják az ország csatlakozását is a NATO-hoz, az előző évekhez képest az ő számuk is megnövekedett. Míg korábban az állampolgárok mindössze 21 százaléka szimpatizált a NATO-csatlakozás ötletével, jelenleg az emberek 35 százaléka szeretné, ha Svájc is a szövetség tagja lenne.
Oroszország Ukrajna elleni háborúja sokak véleményét változtatta meg
– vonta le a következtetést a felmérésből Michael Hermann, a Sotomo munkatársa.
Switzerland, Sotomo poll:
“Should Switzerland join NATO?”
Yes: 35%
No: 65%“Should Switzerland work more closely with NATO?”
Yes: 58%
No: 42%Fieldwork 12-14 April 2022
Sample size 19,896➤ https://t.co/9YpSaizDGc pic.twitter.com/GIU4t50pbA
— Europe Elects (@EuropeElects) April 17, 2022
Svájc 1815-ben fogadott semlegességet a napóleoni háborúkat követő bécsi kongresszuson, pártatlanságát pedig még a két világháborúban is megőrizte. Az 1907-es hágai egyezmények kimondják, hogy a közép-európai állam azontúl, hogy nem vesz részt nemzetközi fegyveres konfliktusban, nem támogat hadviselő feleket csapatokkal vagy fegyverekkel, és nem bocsátja területét a hadviselő felek rendelkezésére. A svájci alkotmány azonban a semlegesség meghatározásában kinyilvánítja, hogy az országnak joga van az önvédelemhez. Az alkotmány szövegét utoljára az 1990-es évek elején, a Szovjetunió összeomlását követően módosították azzal, hogy Svájc segíthet külföldi országokat olyan területeken, mint a humanitárius segítségnyújtás és a katasztrófaelhárítás.
Forrás: magyarnemzet.hu; Fotó: MTI/EPA/Orosz külügyminisztérium sajtószolgálata
Orientál
2022-05-17 at 13:17
Svájc=korrupt lopott 1 000 milliárdok ,banki trezorjaiban számláikon sajnos rengeteg ilyen 1 000 milliárdok vannak.
khm
2022-05-17 at 12:44
“Elképzelhető, hogy megváltozik a semlegességünk értelmezése”
Nagyon hasonlít arra,amikor gyüttment pártok alkotmányt módosítottak volna akár 50% segítségével.
Amúgy Svájc híres a népszavazásokról. Ezt nem akarják a lakosság szavazataira bízni?
Carolus
2022-05-17 at 12:15
Gottwald Zsolt: 100 %. Köszönet a kiváló összefoglalásért, amellyel mindenben egyetértek.
Manó
2022-05-17 at 10:19
Még svájc számára is van az apénz. A náci németország, a szovjetúnió nem zavarta őket! Undorító usasegg nyalás!
sanyi05
2022-05-17 at 09:48
“a semlegesség nem egy dogma.Elképzelhető, hogy megváltozik a semlegességünk értelmezése” Ez teljesen világos. Úgy lesznek semlegesek, hogy nem lesznek semlegesek. Csak idióták.
Királytigris
2022-05-17 at 09:47
Szaros Gyurkáék a svájciakat is tönkreteszik. A sorosi sameszes médiában megy a szavazópolgárok “megdolgozása”, mialatt a zsebre vágott politikusaik meg feladnák svájc legnagyobb kincsét, a semlegességet.
Így működik a világ az euróatlanti térségben manapság.
Gottwald Zsolt
2022-05-17 at 09:11
Körkép:
Svàjc az elmult 15-20 évben egy (többé-kevésbé valoban független) konzervativ nacionalista orszàgbol egy ultraballiberàlis multi-kulti bevàndorlo orszàggà vàlt. A média gyakorlatilag 99%-ban balliberàlis, a vàlasztàsokat ugyan (még) mindig az SVP nyeri, de egyre kevesebb szavazoval. Ugyanakkor a valodi kormànyzàs, az un. Direkt demokràciànak köszönhetöen sokkal inkàbb a balliberàlis pàrtok kezében van. (Mint sok màshol van egy halom kisebb-nagyobb 5-15%-os pàrt, akik mind balliberàlis elveket vallanak), és ezek mind kapnak minisztériumot.
Az elmult években (és mind a mai napig) a szigoru bevàndorlo politikàt egy teljesen felvizezett ballibsi politika vàltotta fel. Rengeteg egykori jugoszlàv (horvàt, szerb, koszovo-albàn, albàn) kapott piros utlevelet, emellett sok afrikai kapott (szo szerint) meghivot, a svàjci àllampolgàrsàghoz, holott sem anyagilag (több ezer frank a kerül egy fö àllampolgàrsàga), sem fejben (beilleszkedés, tesztek, nyelvismeret) nem tudtàk volna ezt teljesiteni!
Ehhez tàrsul még egy évek ota tarto reàlbércsökkenés, és a Covid jàrvàny félrekezelése, adatok, statisztikàk szépitése!
Ja és Persze ezen bevàndorlok finanszirozàsa is egyre sulyosabb problémàt jelent, nem egy kisebb un. Gemeinde (kerület) jelentett màr csöd közeli helyzetet, mert afrikai migriket költöztettek oda, ami több ezer frankos kiadàst rott a közösségre – havonta!
A legujabb probléma pedig a jàrvàny lecsengése ota, hogy sok egykori vendégmunkàs hagyta el Svàjcot, helyükre pedig még olcsobb bevàndorlokat (mostanàban ukràn menekülteket) akarnak a konszernek. Ezzel egy baj van, ök nem mutatnak nagy hajlandosàgot kemény, egész napos munkàra…
A tehetösebb nyugdijas, Floridàban, a kevésbé tehetösek meg Tàjföldön, Magyarorszàgon, söt Bulgàriàban probàlnak megélni!
Ami a pénzt illeti, valoban mindennél jobban szeretik a pénzt, sajnos Minden annak van alàrendelve!
Cassandro
2022-05-17 at 09:09
Svájcnak nem lesz értelme függetlennek maradnia, ha a világ gazemberei nem a svájci bankokba viszik a pénzüket. Ha a blockchain/kriptovaluta rendszerek eredményesebben tüntethetik el a nyomokat. Szép halál lesz, de sokan cserélnének velük!
Lárifári
2022-05-17 at 09:06
Jaj az a semlegesség!
Sajnálom, hogy épp nem volt kéznél a mobilom.
Úgy kb. 7 éve, saját szememmel láttam Baden-Württemberg kellős közepén, amint német, NATO kötelékbe tartozó, lezárt fémkonténereket szállító konvojt, svájci lövészpáncélosok kísértek.
Patriota
2022-05-17 at 09:05
Svájc egy xar ország lett…. A “legendásan hires” banktitok már sehol nincs. Ahol ukrán nyomásra azonnal zárolták és kiadták az orosz magánszemélyek és cégek bankszámláit- azokat zároltatták a tulajdonosok előtt. Sőt közölték, hogy az ott elhelyezett pénzekre jogot formálnak ukrajna ujjáépitésére. S mindezt 1 (egy) hét alatt tette meg a “mintaállam” !!!!
Kétes
2022-05-17 at 09:05
Az egyre inkább erőforrás hiányos világgazdaság kétpólusúvá válik. Svájcnak is helyezkednie kell, hogy megtartsa pozícióit.
Az európai szankciós politika egyre inkább azt modellezi, hogy mi lesz, ha Oroszországot a kínai pólus felé lökik. Kérdés, hogy India tud-e (akar-e?) harmadik pólus lenni. Ez Oroszország döntésén is múlik abban az értelemben, hogy Indiától kevésbé kell tartania mint Kínától.
Nyilván kényes egyensúlyi helyzetet kell majd fenntartani a Moszkva-Delhi-Peking háromszögben, de az amerikai világhatalmi dominanciával/törekvésekkel szemben átmenetileg ellenpontot képezhetnek. És itt ismét az erőforrás hiányos gazdasági helyzetet említeném, mert a világgazdaság dübörgése (a fenntartható fejlődés bornírtsága) nem fenntartható. Márpedig ha a Moszkva_Delhi-Peking háromszögből kifelé nem mennek nyersanyagok, energia, mezőgazdasági termékek az amerikaiak által uralt nyugatnak akkor baj lesz. Ha megszűnik a dollár dominanciája, akkor ki finaszírozza az USA államadósságát, azaz az amcsi választók jólétét?
csakafidesz
2022-05-17 at 08:38
Végkép elment az esze mindenkinek? Svájc eddigi jólétét nagymértékben a semlegességnek köszönheti! Egyszerűen nem kell csinálnia semmit. Ők semlegesek, mindenki elismerte, és punktum. Viszont kurvának menni és szűznek maradni egyszerre nem lehet.
Ungarn über alles !
2022-05-17 at 08:31
a sviccerlandi tolvajbanda félti az összelopott aranyakat, a vidám megélhetést biztosító sápot
bármiben is sántikálnak, a távolkeleti országok pénzeit, és az orosz aranykészletet a továbbiakban sem lesz módjuk meghámozni