Átadták az Országgyűlés Szabad György nevét viselő irodaházát a budapesti Kossuth téren, szerdán. Avatóbeszédében Kövér László, az Országgyűlés elnöke kiemelte: Szabad György mindig tudta, miként lehet a történelmi lehetőségből történelmi valóságot építeni.
Szabad György eszménye volt a népfelség, azaz a demokrácia elve, a nemzeti függetlenség és a nemzeti összetartozás gondolata, a polgári értékrend, valamint a magyarok és zsidók közötti értékteremtő sorsközösség a hazában
– fogalmazott Kövér László. Hozzátette: Szabad György – a rendszerváltozás utáni első szabadon választott törvényhozás elnöke – ragaszkodását tragikusan próbára tette a XX. századi történelem, de ő nem bizonyult hűtlennek soha, nem ringatta magát illúziókba, és soha nem bocsátkozott önáltató kompromisszumokba.
Életpéldájával arra tanított bennünket, hogy eszményeink alkotó hazafisággal mindig valóságteremtő erővé alakíthatók
– hangoztatta Kövér László. Hangsúlyozta: a magyar állami függetlenség és nemzeti szabadság legnagyobb XIX. századi harcosának a nevét viselő téren a kossuthi eszményeket a XX. században talán a legalaposabban ismerő tudósról és politikusról elnevezett épület nyitja meg kapuit a XXI. században.
A Kossuth tér a hazának a történelem által megszentelt, jelképértékű mozaikdarabja. Minden építésnek és rombolásnak, ami ezen a téren történt, illetve történik, üzenete van a magyarság számára. Üzenet a haza előtt álló esélyekről vagy éppen a rá leselkedő veszélyekről, üzenet az adott kor nemzedékeinek hitéről, nemcsak a létező, hanem a lehetőségként élő hazában is, üzenet a nemzedékek cselekvőképességéről és az elvégzett munka értelméről
– fogalmazott.
Steindl Imre, Hauszmann Alajos, Bukovics Gyula, Hültl Dezső és építésztársai hittek abban a hazában, ami lehet, hittek abban, hogy az Országház környezete is azzá tehető, ami lehetne s aminek kellene lennie, de akkor ők még csak a tervrajzaikon láthatták olyannak az Országház előtti teret, mint amilyennek mi napjainkban látjuk. A XX. század, keserves áron, de megtanította a legjobb magyarokat arra, amit gróf Klebelsberg Kuno úgy fogalmazott meg, hogy eszmények nélkül nem lehet, illúziók fogságában pedig nem érdemes élni
– mondta a házelnök. Úgy folytatta: Szabad György ennek az életiskolának a legjobb tanítványai közé tartozott.
Hitével, tudásával és munkájával éltette az eszményeit, amelyek viszont őt is oltalmazták mindig, a legnehezebb időkben is
– mutatott rá Kövér László. Hozzáfűzte: azoknak, akik – vele együtt és az ő nyomdokain járva – hittek és hisznek a nemzeti demokrácia eszményében, erőt és bátorítást ad Szabad György és mindazok példája, teljesítménye, akik egy, az önmaga sorsa fölött uralkodni képes, szabad és független Magyarország felépítésének szándékával fogtak bele a rendszerváltoztatás történelmi vállalkozásába. Kitért arra is: 2010 után a nemzet főterének a szoborrombolások előtti arculatát helyreállították, az építészeti tájsebeket begyógyították, és az avatandó épülettel teljes egészében megvalósították azt az építészeti elképzelést, amelyet az előttük járók megalkottak és meg akartak valósítani.
A Kossuth téren nemcsak az igazságérzet, hanem a történelmi integritás követelménye is azt kívánta, hogy a XXI. században megépüljön az az épület, amelynek megépítését a XX. század második felében éppen a történelem akadályozta meg
– mondta a házelnök, kiemelve: a Szabad György Irodaház épülete – homlokzata által – a hagyomány és – belvilága révén – a korszerűség elegáns ötvözete. Kövér László jelezte: a Szabad György Irodaház kilencezer négyzetméteren az Országgyűlés Hivatala háromszáz munkatársának biztosít helyet, és több, mint háromezer szakember két esztendőnyi munkájának az eredménye.
Kovács István professzor, aki Szabad György tanítványai nevében emlékezett, kiemelte: az egykori politikus tudományos gondossággal előkészített előadásain életre kelt a kor, és annak történelemformáló emberei, Kossuth, Széchenyi, Eötvös, Deák és mindazok, akik mögöttük felsorakoztak. A történelmet nemcsak tanította, alakította is. Előadásain, szemináriumain nemcsak a feltétlen szakmai igényesség követelményével szembesültek, hanem azt is megértették, mit jelent a haza iránt érzett felelősség. A jellem számára ugyanolyan fontos volt, mint a tehetség és a szorgalom – idézte fel Kovács István. Az ünnepségen, amelyen részt vett Szabad György özvegye és lánya is, leleplezték a korábbi házelnök aulában elhelyezett bronzmellszobrát.
Szabad György emlékéről Orbán Viktor miniszterelnök is megemlékezett:
Hesslerezredes
2020-02-05 at 13:58
Ő volt az az ember, akinél jottányit nem számított a zsidó származás: viselkedésében, habitusában, gondolkodásában vegytisztán jó magyar ember volt, akinél a származása maximum még egy színt odatett a meglévőkhöz semmit sem rontva az előzőeken. Ugyanolyan jó magyar ember volt, mint Teller Ede. A Mindenható áldása legyen haló porukon is! Nemcsoda, hogy a belpesti libsi (részben bibsi) bagázsnak egyik sem volt a kedvence.
Rakovszky István
2020-02-05 at 15:43
Hazaszeretet / Nemzetköziség
(nagyrákói és kelemenfalvi Rakovszky Iván (1885-1960))
1.
Nem hiszek én soha abban,
Ha akármily nagy szavakban,
S akármilyen egyre-gyakran
Valaki azt hirdeti:
Az egész emberiséget
Szereti; épen ezért meg
A haza mindegy neki.
(más változatok az utólsó két sorra:
Szereti, mint egy egészet
És a hon mindegy neki!
Szereti, s ahon evégett
Egészen mindegy neki!)
2.
Mert, ha kivel együtt élünk,
Kivel egy nyelvet beszélünk,
És egy Úristentől félünk,
Szivünk át nem öleli:
Úgy a szeretettel baj van,
Gyökere nincs dús talajban,
Gyümölcsét nem érleli.
(Magját nem érlelheti.)
3.
Aki tud szívből szeretni,
Együtt sirni és nevetni,
Áldozattal számot, vetni,
Nem távolban keresgél:
Kell,hogy elsőbb azt szeresse,
Aki ott van őmellette,
S azt a földet, melyen él…
4.
Gyűlölködő, irigy jellem,
Melyben nincs testvéri szellem,
Akinek a szomszéd…ellen,
Hazátlanul meglehet:
De szent érzést, amely átfog
Egy egész embervilágot,
Ilyen sziv nem rejteget!
5.
Nehéz utat kell befutni!-
Világtestvérséghez jutni,
Mindenkit szeretni tudni,
Csak ilyen áron lehet:
Ne is, áhítson rája,
Akinek az iskolája
Nem volt a Honszeretet!
6.
Ezért sosem hittem néked,
Aki folyton azt beszéled,
Szeretsz minden távol népet
S a hazát nem szereted:
Mert aki még ezt sem tudja,
Annak, ugyan miből futja,
Hogy szeressen egyebet?
Namond
2020-02-05 at 17:25
Tényleg?
Namond
2020-02-05 at 17:34
Ki a f.aszom az a SZABAD GYÖRGY?
Nem kellene elhúzni őt b. p. ácsaba?
Namond
2020-02-05 at 17:36
Mint József Attila és Ady ideológiai követőjét?
Nahát
2020-02-05 at 18:53
Szabad György egy volt a kevés kivételesen tisztességes, gerinces magyar hazafiak között. Csak tisztelet illetheti.