Pesti Srácok

Szerzetesek, fogyatékkal élők és migránsok vitték a keresztet a Colosseumnál

Szerzetesek, fogyatékkal élők és migránsok vitték a keresztet a Colosseumnál

Az első stáción klauzúrában élő nővérek és egy remete szerzetes vette kézbe a keresztet, amelyet fogyatékkal élők és migránsok is vittek a római keresztúton, amelyet a Colosseumnál tartottak nagypéntek este.

Ferenc pápa az utolsó pillanatban lemondta részvételét. Ahogyan tavaly is tette, vatikáni lakhelyéről, a Szent Márta-házból követte a keresztutat. Az egyházfő a nagypéntek délutáni liturgián részt vett. A Vatikán rövid közlése szerint az esti távolmaradással az egyházfő egészségét kívánták védeni, mivel szombat este a pápának a virrasztást kell vezetnie a Szent Péter-bazilikában, vasárnap pedig misét mutat be.

A Colosseum előtti térre huszonötezer embert engedtek be rendkívüli biztonsági intézkedések közepette. Hívők és turisták gyertyával a kezükben követték a via crucist: a keresztút szokás szerint a Colosseum belsejéből indult, elhaladt Constantinus diadalíve előtt és egészen az ókori amfiteátrummal szemközti magaslatig vezetett.

A tizennégy stáción a keresztet klauzúrában élő nővérek és szerzetesek, egy családotthon tagjai, egy rehabilitációs központ dolgozói és betegei, egy család, fogyatékkal élők, imacsoportok tagjai, egyházi egészségügyi szolgálatot végző nők, migránsok, a római egyházmegye papjai, katekistái, fiatalok vitték. Az utolsó stáción a Caritas szolgálat önkéntesei vitték a keresztet.

PestiSracok facebook image

Az állomásokon elhangzott meditációk szövegét első alkalommal személyesen Ferenc pápa írta. Az egyházfő a mai világban is az elnyomástól és igazságtalanságtól megalázott Krisztusokról írt, a háború őrültsége miatt mosolyukat vesztett gyermekekről, a bántalmazást szenvedő nőkről, az emberiség vállát ma is súlyként terhelő keresztekről, az üldözött keresztényekről.

Rendőrök és katonák felügyelték a Colosseum területét, a közeli épületek tetején mesterlövészek voltak – közölték a hatóságok. A Colosseum előtti térre egyenként engedték be az embereket fémdetektoros ellenőrzés után. A közeli metrómegállót lezárták. Utoljára ennyire magas biztonsági készültséget a 2015-ös európai terrortámadások utáni nagypéntek este léptettek életbe. A kiemelt készültség keddig marad érvényben.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Vatikáni Média

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.