Kádár János kegyetlen bosszút állt barátjáért, Mező Imréért, aki a kitelepítések egyik kulcsfigurája volt
Kádár János nem a barátkozásban volt erős, hanem inkább politikustársai elárulásában. Egy embert engedett közel magához: Mező Imrét, aki az 1956. október 30-i Köztársaság téri összecsapás áldozata lett. Tóth Eszter Zsófia történész írásában annak járt utána, mit tudunk a két kommunista pártfunkcionárius barátságáról, milyen szerepet játszott Mező Imre a kitelepítésben és melyek voltak utolsó szavai. Nem a kommunizmust éltette, az tény. Major Tamás bosszúja: csak halálos betegen szerződtette Jávor Pált, a színészlegendát, akire mindig féltékeny volt
Jávor Pált milliók imádták és rajongtak érte. Bár hódítót játszott, feleségéhez hűséges volt, még a zsidóüldöztetések alatt is kitartott mellette. Gerinces, egyenes, istenfélő emberként nem lehetett helye a „vörös Lucifer” Major Tamás Nemzetijében, ezért Amerikába emigrált, ahonnan honvágya hozta haza. Komolyabb szerepeket nem kapott, Major akkor szerződtette, amikor már halálos beteg volt. Mégis Jávort búcsúztatta nyolcvanezer ember, nem a színésznek zseniális, de embernek ördögi Major Tamást. Jávor Pál színész 1957-ben, egy évtizedes amerikai élet után tért haza Magyarországra. Az emigráció éveit nagyon nehezen bírta, gyötörte a honvágy. Cikkében Tóth Eszter Zsófia történész azt eleveníti fel, mi várt Jávor Pálra itthon, a kommunista diktatúrában, és hogyan kínozták őt utolsó éveiben Major Tamás és Simon Zsuzsa, teljhatalmú kommunista színészek. A punkok lettek a nyolcvanas évek „pesti srácai” – Nem véletlenül üldözte őket minden erejével a Kádár-rezsim
Punkok: lázadók a kádári diktatúra ellen. Elementáris üvöltésük, rendszerellenes dalszövegeik és rajongóik pogótánca azonnal erőszakos rendőri intézkedéseket "okozott", koholt vádakon alapuló politikai perek sorozata indult ellenük az 1980-as években. A punkok közül többen disszidáltak, belefáradva a rendőri zaklatásokba, a koncertek akadályozásába. Szerencsére azért vissza is tértek általában másfél, két év külföldi tartózkodás után hazánkba. De miért kezelték őket kiemelt célpontokként? Tóth Eszter Zsófia történész írása.
Volt, aki nemet mondott Lucifernek: Tordai Terit megpróbálták, de nem sikerült beszervezni
Tordai Teri színésznőt megpróbálta ügynökként foglalkoztatni az állambiztonság, azonban nem volt sikeres a beszervezési kísérlet. Írásunkban bemutatjuk, hogyan kereste meg őt a titkosszolgálat, miképpen emlékszik minderre vissza, vannak-e ellentmondások a történetben, és azt is, milyen filmekben játszott a színésznő Nyugaton. Az tény, hogy Tordai Teri nem volt hajlandó részt venni az állambiztonság játszmáiban, így az nem igazán tudott mit kezdeni a színésznővel. Csirkét „daráló” CPg, fasisztának nevezett punkok – A középiskolás korában beszervezett „Hunyadi” jelentéseinek komoly következményei voltak
Az életem legszebb fiatal éveit rabolták el tőlem – A megtörhetetlen Claire Kenneth írónő a kitelepítésekről
Claire Kenneth – azaz Kölcsey Kende Klára – írónő kétszer is sikeres volt Magyarországon: a második világháború után és a rendszerváltoztatáskor. Közben kitelepítették, férjét az ÁVH börtönbe zárta, miután megszökött. A házaspár '56 után Amerikába emigrált, az írónőt elhallgatták, de eltüntetni nem tudták, 1990 után újra népszerű lett. Egy szomorú, mégis felemelő történet. Egyházi középiskolások a kádári diktatúrában
Jelen volt-e az állambiztonság az 1960-as évek egyházi középiskoláiban? Milyen volt a diákélet? Hogyan korlátozta a kádári diktatúra a továbbtanulási lehetőségeket? Tóth Eszter Zsófia történész írásában ügynökjelentések és visszaemlékezések segítségével ennek járt utána.
Péter Gáborért rajongtak, de egymást szerették: Gobbi Hilda és Galgóczi Erzsébet leszbikus szerelme
Gobbi Hilda színésznő és Galgóczi Erzsébet írónő egy párt alkottak a kádári diktatúrában. Nem mellékesen mindketten kommunisták voltak. Gobbi idolja és barátja Péter Gábor volt, így nem véletlenül készíthetett éppen Galgóczi interjút vele. Tóth Eszter Zsófia történész írásából az derül ki, hogyan viszonyult a Kádár-korszak a leszbikussághoz, és megjelent-e a nyilvános térben az írónő és a színésznő szerelme. Baleset volt, vagy politikai gyilkosság? Vályi Péter titokzatos halála...
Vályi Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese 1973. szeptember 15-én halálos balesetet szenvedett Miskolcon, a Lenin Kohászati Művekben. Politikai gyilkosság áldozata lett vagy tragikus baleset történt? Ez ma is foglalkoztatja a közvéleményt. Tóth Eszter Zsófia írásában annak járt utána, hogy Énekes Sándor vezérigazgatónak hogyan alakult a baleset után az életútja. Vajon miért kegyelmezett meg neki a párt?