A NATO súlyosan elkalkulálta magát az afganisztáni helyzettel kapcsolatban; most meg kell érteni, hogy ennek mik voltak az okai, és le kell vonni a megfelelő következtetéseket – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán, Rigában. Beszélt továbbá arról is, hogy Európa biztonságának garantálása érdekében a NATO-nak hatékonyan kell tudnia kezelni a déli kihívásokat, fel kell lépnie a terrorizmus és ezáltal a bevándorlási hullámok ellen. A NATO és Európa katonai erejével kapcsolatban az elmúlt időszakban egyre több kétség merült fel, amiről Maróth Gáspár, a védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos beszélt a Spirit FM műsorában. Maróth Gáspár Berlinben hat másik ország fegyverzeti igazgatójával együtt a hadiipar védelme mellett emelte fel szavát, megüzenve Brüsszelnek: ha a hadiipart ellehetetlenítik, akkor az európai védelmi képesség fog ellehetetlenülni. Szerinte ugyanis képtelen lenne megvédeni a kontinenst egy komolyabb katonai támadás esetén az európai államok közössége, amennyiben az USA elhagyná Európát a jelenlegi haderőivel.
A NATO külügyminiszteri értekezlet második ülésnapjának szünetében Szijjártó Péter telefonon nyilatkozva az MTI-nek elmondta, hogy őszinte vita zajlott, amelynek során számba vették a hibákat, és ezekből majd le kell vonni a következtetéseket a jövőbeli jobb működés érdekében. Hangsúlyozta, hogy a kabuli kormány összeomlása tragédia az afgán emberek számára, és sokként érte az észak-atlanti szövetséget is, ugyanis a NATO-tagállamok előzetesen azzal kalkuláltak, hogy 2024-ig fenntartják a pénzügyi támogatásukat.
Ezzel szemben a kivonulás után gyakorlatilag napok sem teltek el, ameddig összeomlott az általunk támogatott politikai és biztonsági struktúra
– mutatott rá.
A NATO súlyosan elkalkulálta magát az afganisztáni politikai, társadalmi és biztonsági viszonyokkal kapcsolatban, és meg kell érteni, hogy ennek mik voltak az okai. Hogy személyi vagy eljárásbeli okai voltak-e, stratégiaiak, vagy taktikák vezettek-e ide
– közölte.
Szijjártó Péter az afganisztáni missziót követő biztonsági kockázatok kezelését is fontos feladatnak nevezte Európában és Közép-Ázsiában. Mint mondta, naponta 30–35 ezer ember hagyja el a dél-ázsiai országot, és Magyarország déli határain is drámain nő az illegális bevándorlók száma. Aláhúzta, hogy egy támogatási-partnerségi program keretében segíteni kell a közép-ázsiai országokat a határaik védelmében, stabilitásuk megőrzésében. Ugyanis, ha ez nem sikerül, akkor szerinte még súlyosabb lesz az afganisztáni kivándorlási hullám.
A miniszter beszélt arról is, hogy egyes “nagy szövetségesek” alapos előzetes biztonsági átvizsgálás nélkül is evakuáltak embereket Afganisztánból, és sokakat a Nyugat-Balkánon helyeztek el átmenetileg. Szerinte közülük viszont most jó néhányan nem tudnak átmenni az Egyesült Államokban vagy máshol érvényben lévő, szigorú biztonsági ellenőrzéseken, és nagy kérdés, hogy mi lesz velük, illetve, hogy jelentenek-e biztonsági fenyegetést.
Ha a Nyugat-Balkánon vannak több százan, vagy akár több ezren, akkor az bizony Közép-Európa biztonságára is negatívan hat
– vélekedett. Aláhúzta: Magyarország továbbra is erősen fogja védeni a határait, hogy se ők, se az illegális migránsok ne juthassanak be az országba vagy hazánkon keresztül Európába.
Európa megvédéséhez a NATO-nak a déli kihívásokra kell koncentrálnia
Szijjártó Péter a NATO külügyminiszteri értekezletének második ülésnapján hangsúlyozta, hogy az Európától délre, délkeletre eső területekről folyamatos a migrációs nyomás, ami az ottani biztonsági kockázatok, alapvetően a terrorcselekmények számlájára írható. Leszögezte: fejleszteni kell a déli partnerek képességeit, hogy eredményesebben nézhessenek szembe a biztonsági kihívásokkal. Kiemelte, hogy Magyarország Jordániát, Libanont, Tunéziát és Egyiptomot is támogatja az állami struktúrák megerősítésében, hogy így hatékonyabban vehessék fel a küzdelmet a terrorizmus ellen.
A terrorizmus és a migráció között egyértelműen szoros összefüggés van, sajnos két tekintetben is
– húzta alá. A miniszter szerint ugyanis a merényletek növelik a migrációs hullámok kialakulásának esélyét, amelyekben pedig a terroristák könnyedén megbújhatnak, és így eljuthatnak a világ távolabbi pontjaira, ahol veszélyt, biztonsági kihívásokat jelentenek.
Ezt Európában el kell kerülnünk, ezért a segítséget kell oda vinni, ahol a baj és a kihívások vannak, és nem a déli biztonsági fenyegetéseket kell importálni. Láthattuk már az elmúlt időszakban ennek a migrációs politikának a rendkívül negatív hatásait Európa nyugati felén
– fejtette ki.
Maróth Gáspár: komolyabb támadás esetén képtelen lenne megvédeni magát Európa
Elkényelmesedett a tagállamok közössége, hiszen a fő erőt mégiscsak az Egyesült Államok jelentette
– fogalmazott Maróth Gáspár azon a nemrégiben tartott berlini biztonsági konferencián, amely a tagállamok katonai felkészültségét vette górcső alá. A védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos szerint a kialakult helyzet annak köszönhetően alakult így, mivel eddig biztonságpolitikai szempontból nem foglalkoztak a tagállamok „ezzel a strukturális és generális problémával, szőnyeg alá söpörték azt”. A kép jelenleg úgy néz ki, hogy a közép-és kelet európai térséget teljesen magára hagyták biztonságpolitikailag a vezető hatalmak, nem fókuszáltak erre a területre. Magyarország szerencsésebb helyzetben volt, mert míg a többi állam stratégiája az volt, hogy a régióban egyre erősebben megjelenő USA mellett tették le a voksukat, Magyarország más álláspontot képviselt. Persze rövid időn belül már körvonalazódott, hogy a NATO-n belül nem lehet partnerségről beszélni a hadiipar tekintetében; az inkább versenyhelyzetként definiálható. A konferencián a német fegyverzeti igazgató egy igen fajsúlyos kijelentést tett ezzel kapcsolatban, amiért vastapsot kapott.
Jelen pillanatban az európai hadiipar legnagyobb versenytársai az USA, Kína és Oroszország. Ez egy rendkívül kemény mondat volt
– jelentette ki Maróth, hozzátéve: meglepő, hogy ez egyáltalán nem jelent meg a híradásokban, holott a kijelentés új irányvonalat jelent az európai politikában. Azt is elmondta, hogy a kétoldalú megállapodások alapján képes az USA fegyverrendszerek telepítésére, ami nem a NATO-n belül zajlik. Úgy fogalmazott:
Horrorisztikus, ami a lengyel határon történik, és nemcsak azért, mert szándékosan nehezedik migrációs nyomás rájuk, hanem mert az Európai Unió nem állt Lengyelország mellé. Mondjuk ki: nem volt képes egyetlenegy stratégiai mondatot sem megfogalmazni, és arra sem voltak képesek, hogy megfelelő választ adjanak erre a problémára.
Aláhúzta: az ott kialakult helyzet kulcsfontosságú problémát jelent, mivel a térség nem csupán az EU, de a NATO keleti határa is.
Forrás: MTI/Spirit FM/PS; Fotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS