A gyerekek 20 százaléka funkcionális analfabétaként hagyja el a 8. évfolyamot. Ez derült ki a tavalyi PISA-teszt eredményeiből. A Magyarországi Szülők Országos Egyesületének (MSZOE) elnöke úgy véli, a negatív statisztikai adatokért a pedagógusok a felelősök, mert nem tanítják meg a gyerekeket írni, olvasni és számolni. Keszei Sándor szerint az is visszás, hogy az oktatáspolitika, nemzetközileg lejáratja a gyerekeket a 3 évente esedékes jelentéssel, miközben a hazai Országos Kompetenciamérés minden évben hasonlóan tragikus eredménnyel zárul. Hozzáteszi azt is, az új Nemzeti alaptanterv elkészültéig nem szabad részt venni a nemzetközi készségfelmérésen.
A PISA-tesztből kiderül, az általános iskolát elvégző gyerekek 20 százaléka funkcionális analfabéta. Ki a felelős azért, hogy évente 250 ezer gyereket megbuktatnak a tanév végén, és nagyjából 50 ezren évet ismételnek? Meg kell tanítani a magyar gyerekeket írni és olvasni és számolni a 8. évfolyam végére. Ez pedig a tanárok a feladata – szögezi le a PestiSrácok.hu-nak a Magyarországi Szülők Országos Egyesületének (MSZOE) elnöke. Az első PISA-mérés – 2000 – óta folyamatosan romlanak a magyar 15 évesek eredményei. Sem a szövegértésük, sem a matematikai alkalmazóképességük nem jó a gyerekeknek a nemzetközi statisztika szerint – mondja Keszei Sándor. Ez a probléma minden kormányon átível, tehát mindegyik felelős érte. Hogy ennek mi lehet az oka, azt pedig a pedagógusoknak kell megmondani – teszi hozzá az elnök.
Az MSZOE úgy látja, az egyik ok, a megtaníthatatlan és a megtanulhatatlan tananyagmennyiség, a másik pedig, hogy fel kell készíteni a pedagógusokat szakmailag, módszertanilag és etikailag. Keszei szerint erre, nem az a megoldás, hogy egy évvel megtoldják az általános iskolai évek számát. A pedagógusok az elmúlt évben mindent kiharcoltak amit akartak: a sorozatos béremelésektől a tanfelügyelet korlátozásáig, a KLIK megszüntetésétől az iskolaigazgatók hatáskörének növeléséig mindent elértek. A szülők pedig fizetik a magántanárokat, a nyelvvizsgát, az osztálypénzt, feltöltik az iskolai alapítványokat adójuk 1 %-ával.
És mit adnak cserébe? – teszi fel a kérdést az egyesület vezetője.
A másik, amit az egyesület szeretne, hogy ne járassák le a gyerekeket a nemzetközi közvélemény előtt a PISA jelentéssel, amikor az évente megismétlődő Országos Kompetenciamérés is ugyanolyan tragikus eredményekkel zárul. “Az oktatáspolitika tudja, hogy fennáll egy ilyen visszásság az oktatásban, akkor miért kell ezt még nemzetközileg is hirdetni?” – fogalmaz Keszei, aki szerint, ha az új Nemzeti Alaptanterv elkészüléséig nem tesz semmit az oktatáspolitika, akkor fel kell függeszteni a PISA-teszten való részvételt is a gyerekek érdekében. Véleménye szerint mérni kellene a pedagógusteljesítményt. Úgy látja, mivel nincs tanfelügyelet és az iskolákat nem szorítja meg az oktatáspolitika, az új rendelkezéssel az igazgatók maszekosították az iskolákat. Azt csinálnak amit akarnak, tette hozzá Keszi Sándor.
A PISA-teszt 2000 óta monitorozza az OECD országok oktatási rendszerét. A háromévente zajló nemzetközi mérés a 15 éves tanulók képességeit méri fel matematika, természettudomány és szövegértés területén. Arra kíváncsi, a diákok mennyire tudnak olvasni, számolni, mennyire képesek felismerni, megérteni, értelmezni és megoldani egy matematikai vagy természettudományi jellegű problémát. Az Európai Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet honlapján elérhető jelentés szerint a magyar iskolások tavalyi teljesítménye mindhárom területen alacsonyabb lett a világ legfejlettebb országait tömörítő gazdasági szervezet, a párizsi székhelyű OECD átlagánál.A természettudományokban Magyarország 477 ponttal az utolsó negyedben végzett az OECD-országok között, ami jelentős visszaesés 2012-höz képest (494 pont). Hasonló a helyzet a szövegértésnél, amelyben 470 pontot értek el a magyar diákok a három évvel ezelőtti 488-hoz képest. A matematika területén elért 477 pont megegyezik a 2012-es adatokkal. Az OECD-átlag a természettudományokban és a szövegértésben 493 pont, a matematikában 490 pont volt.
Címlapfotó: kisbefektetoiklub.hu
Bugris
2019-12-27 at 11:09
Hazánkban három közellenség van: a tanár, az orvos és a rendőr. Az isteni nép így döntött. Punktum.
My View
2016-12-13 at 21:32
re: Kaktusz
Ez a “filozófia” nem az én filozófiám, „tanár tanítson és szülő neveljen” ez egy neoliberális pedagógiai filozófia ami világszerte az iskolák leromlását eredményezheti meg. (Lásd fenti gondolatmenet.)
Így is lehet homogenizálni a világot, szép egyenletesen ipari országokat harmadik világ szintjére szanálni, ami kelet-európai országok összefüggésben még annyival módosul: „nem volt jó nektek a kádári, honeckeri-, stb. pedagógiai-, orvosi ellátás, akkor ott lesz nektek az amerikai, ami csak egy lehelettel jobb mint bármelyik afrikai ország ellátása.” Baj ezzel a gondolatmenettel csak annyi, hogy mesterséges gondolatmenetet követ ami ellen lázad a józan ész.
Neked is további jó estét kívánok.
Kaktusz
2016-12-13 at 10:56
My View
Iskolában dolgozom, és tudom, hogy miről beszélek. Egy gyereknek nem lehet folyton interaktív órát tartani, vagy kirándulni stb, csak azért hogy szeresse a tanulást.
Minden gyereknek van kedvenc tantárgya, amire jobban odafigyel és jobban készül, de ez nem jelenti azt hogy szeret is tanulni,….főleg ha a többiből bukdácsol….
A nevelésről, meg annyit mondanék, hogy míg a szülőnek vannak bizonyos eszközei, amivel a gyereket akár kényszeríteni is tudja, arra hogy tanuljon addig a tanárnak semmi nincs…..tehát ha az ön filozófiája jó lenne, akkor a tanár is lehetne legalább annyira szigorú a gyerekkel, mint a szülő, de valahogy ezt mégsem engedik meg…….Elnézést a hevenyészett gondolatokért, de sietnem kell tovább, nem érek rá itt ülni túl sokat 🙂 szép napot.
My View
2016-12-13 at 07:45
Nemrég Budapesten Vajdahunyad-vár mezőgazdasági múzeumában voltunk. Öröm volt látni amint egyik iskolaosztály után a másik érkezett. Voltak ott kicsik, nagyok, de viselkedésük kivétel nélkül mind példás volt. Öröm volt látni amint a tanítónénik kisebb csoportokban is elmagyaráztak ezt-azt a gyerekeknek. Ilyen is van.
Persze, tudom, a gyerek nem csak tanárjaitól, de szüleitől is tanul (viselkedését illetően gyerekre nem csak az iskola, hanem a családi környezet is hat). Nem mindegy, hogy “mit hoz otthonról a gyerek” — itt vallanak csődöt a humanista nézetek; ugyanis, tévedünk ha azt hisszük, hogy a neveletlen gyerekeket majd “megneveli” az iskola, ill. a jobban nevelt gyerekek hatnak majd rá mert gyakorlatban ez sokszor pont fordítva van. Ezért is téves — világszerte — az a filozófia, hogy a tanár tanítson és a szülő neveljen. Az lenne helyes, ha a tanár is és a szülő is nevelne, és a tanár is és a szülő is tanítana.
My View
2016-12-13 at 00:08
re: Kaktusz (2016-12-12 at 22:06)
„Egy gyerek soha nem fogja megszeretni a tanulást.” Tegyük hozzá, véleményed szerint.
Kaktusz
2016-12-12 at 22:06
Óh igen, alig vártam, hogy valaki ezt a marhaságot mondja. Felteszem a szülőnek semmi felelőssége sincs abban hogy pl a gyereke nem tud viselkedni órán, hanem mindenféleképpen zavarja azt. Felteszem, hogy a tanulónak sincs felelőssége, annak ellenére sem, hogy nem tudnak viselkedni, hanem úgy csinálnak, mint a neveletlen parasztok. (Elnézést kérek a parasztoktól).
Lajos
Nagyon jól beszél és reálisan látja a helyzetet!
My View
Egy gyerek soha nem fogja megszeretni a tanulást. Mégpedig azért, mert alapjában véve az a természetével ellentétes. Ugyanis egy alsós állandóan játszana egy felsősnek meg kisebb gondja is nagyobb a tanulásnál, pl bandáznak, isznak, cigiznek, stb A józanul gondolkodó szülőnek az kéne legyen a feladata, hogy kötelezi a csemetéjét a tanulásra, mivel jó esetben a szülő tudja, hogy ez hosszabb távon jót fog tenni a gyereknek. Tehát a jó szülő, az kényszeríti a gyereket a tanulásra és nevelni is tudja, és nem passzolja le a nevelés feladatát az iskolának.
My View
2016-12-12 at 20:53
re: Lajos — moderáld beszédedet, mégiscsak gyerekekről szól a cikk, ők is olvashatják.
______________
„[…] a másik pedig, hogy fel kell készíteni a pedagógusokat szakmailag, módszertanilag és etikailag.” — idézet a cikkből
Nem az a fontos, hogy a gyerek elkészítse házi feladatát — az csak elvárás, vagyis minimális követelmény — hanem az, hogy a gyerek megszeresse a tanulást.
(Később is, bármihez kezdjen az életben boldog ember csak akkor lesz belőle ha szereti munkáját.)
Karácsonyi ajándékként küldöm magyarországi gyerekeknek:
http://microbit.org/
Megéri tanulni!
Lajos
2016-12-12 at 19:00
Közös a felelősség! Vannak hibák pedagógus oldalon is, nem is kicsik. De!!! Mi a bánatos f@szért tanuljon a gyerek, ha így is, úgy is ki van nyalva a segge és ez a mai gyerekkultusz itt van, miszerint nincs felelősség, kötelesség, csak a mérhetetlen seggnyalás, meg a “szebbvagyjobbvagymindenkinélmerazéngyerekemvagyéssemmitnekkelltelltennedérte”. Nem beszélve arról, hogy az iskola a divatról és az okostelefon nyomkodásról szól, ha meg keménykedik a tanár, akkor cirkusz, feljelentés, meg “majdénmegmutatomhogyazéngyerekemparancsol”.
Károly
2016-12-12 at 16:45
Végre valaki kimondta az igazat.
A pedegógukképző Egyetemek vezetői, mikor értik már meg: nem a bútorokat kellene kicserélni!!!!!!!!!!!
A felra borsó.
Egerben a pedagógusképző, – valamilyen alapon egyetemmé minősített intézmény – eddig megbízott vezetőjét, a napokban nevezik ki. A lobbi a PISA eredménytől függetlenül alkalmasnak tartja pedagógusok képzésére.
Nem semmi!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
kakadu
2016-12-12 at 16:20
Végre valaki a pedagógusok felőségét is felveti. A NAT- ra , a KLIK-re, az óraszámokra, krétára,. stb.. hivatkozni a pedagógusok részéről csak duma. Nagy részük alkalmatlan arra, hogy tanítson. Az általános iskolát elvégző gyerekek 20 százaléka funkcionális analfabéta, ez magáért beszél.