internálás
A Hálózat: Mensáros László rab volt a filmvásznon, de a valóságban is – Még a főszerepért járó díjat sem vehette át külföldön (Videóval)
Forgattunk egy megrázó adást Badacsonytomajon, ahol bemutattuk az ott álló egykori kommunista internálótábor romjait. A tábor megjelent már egyszer a filmművészetben, a Nyár a hegyent ott forgatták, főszereplője, a zseniális Mensáros László nem csak a filmvásznon, a valóságban is rab volt. Kétszer is börtönbe zárták a kommunisták, az elsőnél Kádár még belügyminiszter volt (a főnök Rákosi elvtárs), a másodiknál már Kádár volt a karmester. A Nyár a hegyent a megbízható, belső kritikára alkalmasnak vélt kommunista rendező, Bacsó Péter jegyezte. Utóbbi aratta le a babérokat is, Mensáros László még a mexikói filmfesztivál fődíját sem vehette át, mert nem volt útlevele. Azt 1974-ben kapott először. Miért? Mert az igazi jogok, a megbocsátás és megfuttatás csak a belső körnek, a kommunista mozgalmároknak és a talpnyalóknak járt. Egy kommunista feljelentéssel kezdődött: Udvaros Dorottya édesanyja pályafutását tönkretették, édesapja nem rendezhetett Budapesten
Kevesen ismerik Udvaros Dorottya néhai édesanyjának, Dévay Camillának a nevét. A színésznő pályafutása ígéretesen indult, de megtört akkor, amikor egy feljelentés után ártatlanul Kistarcsára került. Dévay Camilla az átnevelő-táborban is megpróbált nő maradni. Kiszabadulva hozzáment Udvaros Béla rendezőhöz, aki emiatt nem rendezhetett Budapesten. Később lányuk, Udvaros Dorottya az ország egyik legnépszerűbb, legsikeresebb színésznője lett, ezzel picit kárpótolta édesanyját is, akinek tönkretették a pályafutását, és már nem sokat számított, amikor később rehabilitálták. Dévay Camilla szomorú története Tóth Eszter Zsófia történész tollából. „Istenem, átkozott gyilkosok ezek!” – Élet és halál a kommunisták rizsföldjén (Hortobágy, a magyar Gulág)
Hetven éve, 1950. június 22-ről 23-ra virradó éjjel kezdődtek meg Magyarországon a tömeges kitelepítések, amikor a kommunista államvédelmi hatóság a hortobágyi pusztába deportálta az „osztályidegennek” minősített embereket. A téma azóta is elhallgatott, ezért is fontos foglalkoznunk ezzel a tragédiával. Következő történetünk hőse Bethlen Margit, Bethlen István miniszterelnök özvegye és Ambrózy Gyula, Horthy egykori kabinetfőnöke. Utóbbi közel hetvenévesen a rizsföldön esett össze, s mivel orvos nem érkezett, estére meghalt. „Drága jó Gyula bácsi... Egyik éjjel különös csendre riadtam fel. Már nem zihált, nem is lélegzett, csendesen meghalt. A holttestét csomagolópapírral takartuk le, mert nem volt más. A felesége, szintén nagyon idős volt; Kaas Klementina bárónő. [...] itt zokogott, a papírral letakart holttest mellett. – Meg lehetett volna menteni, ha orvost hívunk! Oh, Istenem, átkozott gyilkosok ezek! Ajánljuk még
Szivárványos madáremberek, és “büszke” céltalan nullák akarják megmondani, hogyan éljünk, vagy inkább dögöljünk-e meg egy háborúban
Valójában az a lényeg, hogy megmutatták magukat teljes valóságukban, a természetes közegükben azok, akik meg akarják mondani a gyerekes, családos, dolgozó, adófizető, a nemzetért aggódó többségnek, hogy hogyan kellene élnie, miben kellene hinnie és mit kellene tolerálnia. És akkor utolsó beszédében kazánb@szóknak nevezte párttársait Annalena Baerbock
Nem ez volt az első nyelvbotlása a leköszönő német külügyminiszternek. Belső lázadás Ukrajnában, begőzölt Zelenszkij
Az ukrán kormány folyamatosan botrányokba keveredik, lassan minden miniszterről kiderül, hogy sáros. Patyomkin Petike