“B. úr megkért, hogy vállaljam el az egyik olyan cég ügyvezetését, amit a Szeviép finanszírozott. 145 millió forint tartozást és 3 millió pénztárhiányt hagytak a nevemen. Még büntetőeljárást is indított ellenem a NAV, öt évre eltiltottak minden gazdasági tevékenységtől” – mondta B. István a tanúkihallgatásán a Szeviép-perben, a Debreceni Törvényszéken. A Szeviép-vezérek egykori üzlettársa arról is beszélt, hogy 2004 körül került kapcsolatba a csődbűncselekménnyel vádolt vállalkozókkal. “Nagyon sok közös ügyünk, ügyletünk volt a B. úrral, amiről én hallgatok” – fogalmazott a tanú. Több mint fél éves kényszerszünet után folytatódik a Szeviép-vezérek elleni büntetőper a Debreceni Törvényszéken. Mint ismert, a szegedi nagyvállalkozók, akik a baloldali kormányok idején egymás után nyerték el a milliárdos beruházásokat, 2010-ben a nehéz gazdasági helyzetre hivatkozva csődöt jelentettek és több mint ötszáz alvállalkozójukat nem fizették ki, köztük olyan kicsi családi vállalkozásokat, akiknek ez konkrétan a véget jelentette.
A Szeviép vezetői ellen csődbűncselekmény miatt immár tíz éve tart a büntetőeljárás – közben az elsőrendű vádlott el is hunyt. A vádirat szerint a vállalkozók a már fizetésképtelen cégből tagi kölcsönök formájában folyatták ki a pénzt, többségében saját érdekeltségükben álló cégeknek, amelyek szintén fizetésképtelen állapotban voltak, így esélye sem látszott, hogy a kölcsön megtérülne. A Gyulai Járásbíróság még több évi letöltendő börtönre ítélte a vádlottakat, majd másodfokon a Szegedi Törvényszék mindenkit felmentett. A PestiSrácok.hu által feltárt szegedi bírósági összefonódások, az annak következményeként kirobbant botrány, majd a Pécsi Ítélőtábla harmadfokú döntése után került vissza másodfokra az ügy, méghozzá messzire Szegedtől, Debrecenbe.
A Debreceni Törvényszék tavaly márciusban kapta meg a súlyos előzményekkel terhelt büntetőügyet. Egy éve tudták elkezdeni az eljárást, de rögtön nehézségekkel szembesültek: kiderült, hogy a korábbi szakértő nyugdíjazása miatt új szakértőt kell kirendelni. Miközben ez nyilván tudható volt, a törvényszéknek senki sem jelezte – sem a szakértő, sem a vádhatóság, csak az első tárgyaláson derült ki –, hogy ezzel hónapokat veszítettek, és nemcsak ezzel. Bár egészen abszurd módon már egy megismételt másodfokú eljárásban vagyunk, számtalan, a büntetőper érdemi lefolytatásához szükséges irat nem állt rendelkezésre; a Debreceni Törvényszéknek kellett több dokumentumot beszerezni, többek között a felszámolási jegyzőkönyvet is.
A csütörtöki tárgyaláson a tanácsvezető bíró ismertette, hogy a Szeviép felszámolása során határidőn belül 407 hitelező jelentett be hitelező igényt, 28-an 40 napon belül, amelyek összege meghaladja a 11 milliárd forintot. A Magyar Állam közel 3 milliárd forint kártalanítást fizetett ki a hitelezőknek, amellyel a hitelezők sorába lépett. A Debreceni Törvényszék előtt bejelentett egyéb kárigényeket egyéb törvényes útra irányították.
Idézésre tanúként jelent meg G. Attila, a Szeviép Zrt. volt gazdasági vezetője, valamint B. István, aki a Szeviéppel, annak vezetőivel hosszú éveken át üzleti kapcsolatban volt. A két tanút egy 2,5 millió forintos kölcsön kapcsán hallgatta meg a bíróság, amelyet 2009-ben nyújtott a Szeviép B. Istvánnak, a szerződést pedig G. Attila írta alá. G. Attila már arról is ellentmondóan nyilatkozott, hogy ki hozta a döntést a kölcsönről. Miközben a mai tárgyaláson azt mondta, vezérigazgatóként saját hatáskörben jogosult volt ekkora összegű kölcsönről határozni, ügyészi indítványra elé tárták korábbi, nyomozati szakaszban tett vallomását, amikor még úgy vallott:
Minden döntésem mögött volt egy igazgatói tanácsi döntés. Nem írtam alá egyetlen olyan szerződést sem, amit nem hagyott jóvá az igazgatói tanács.
Bár a büntetőeljárás iratai szerint sok egyéb között ez a követelés sem térült meg, G. Attila most több ízben is ellentétesen nyilatkozott. Alapvetően viszont vallomását a “nem tudom”, “nem emlékszem” kifejezések jellemezték.
Felmerül az emberben a kérdés, hogy egy milliárdos forgalmú cég – amely több tíz, több százmilliós kölcsönöket nyújtott, amelyek sosem térültek meg – csődjének vizsgálata kapcsán miért éppen egy 2,5 millió forintos kölcsön érdekes annyira, hogy tanúként idézték az “adóst”, és hol van annak a tucatnyi cégnek a képviselője, akik tagi kölcsönök formájában hordták szét a a hitelezőinek már nem fizető Szeviép Zrt. pénzét. Ezen utóbbi cégeknek még a felszámolási dokumentumai sem szerepelnek az iratanyagban.
Egyvalamire mégiscsak jó volt B. István vallomása, még ha messzemenően sem mondható komplexnek a vallomás és komoly hiányérzete is marad az ügyet ismerőknek. Kirajzolódik egy módszer, egy modell… B. István a bírói kérdésre a 2,5 milliós kölcsönről azt mondta, nem is lesz hajlandó azt soha visszafizetni. Meg is indokolta, miért.
B. úr 2007-ben megkért, hogy vállaljam el az egyik cég vezetését, amit a Szeviép finanszírozott. Az ígéretéből semmit nem tartott be, a nevemen hagyott 195 millió forint tartozást és 3 millió forint pénztárhiányt, ami miatt a NAV a felszámoló feljelentése alapján büntetőeljárást is indított ellenem. A 2,5 millió forintot ügyvédre kértem, hogy ebből az ügyből ki tudjak mászni
– fogalmazott. Kifejtette, hogy a szóban forgó cég egy veszteséges cég volt, 140 milliót meghaladó adósságállománnyal. A Szeviép-vezérek döntöttek arról, hogy más cégekkel persze, de felvásároltatják, majd finanszírozzák és talpra állítják. B. Istvánnak a vásárló cégeket kellett szállítani állítása szerint, valamint az ügyvezetést kellett elvállalnia. Ezért – mint vallotta – 15 millió forint járt volna neki a megállapodás szerint. Ehelyett nemcsak, hogy nem fizették ki, de még az ominózus cég finanszírozásából is kiszálltak, ő pedig ottmaradt az adóssággal és egy büntetőeljárással a nyakában.
A vádat képviselő ügyész indítványozta, hogy a bíróság szerezze be az említett cég iratait, felszámolási jegyzőkönyvét, amelynek a védelem látványosan nem örült. A védők értetlenkedtek, miért van erre egyáltalán szükség, amikor a vádat módosítani, azon túlterjeszkedni másodfokú eljárásban már úgysem lehet. Az iratok beszerzésének helyt adott a bírói tanács.
B. István 2,5 milliós kölcsöne, amit valamiért nem könyveltek el, nem írtak le, a mostani vallomással számtalan új kérdést felvethet, amit eddig senki sem vizsgált. A PestiSrácok.hu korábban tényfeltáró riportsorozatban több olyan céget is bemutatott, amelyeket ugyancsak veszteségesen vásárolt fel a Szeviép vagy amelyek ebbe az érdekkörbe kerültek, majd később milliárdos eszközállomány jelent meg bennük, vagy néhány év működés és azzal járó komolyabb pénzforgalom után végül csődöltettek.
A tárgyalás további részében ismertették a szakértői anyag egyes részleteit. Mint ismert, a korábbi igazságügyi szakértő nyugdíjba vonult és új szakértőt kellett kinevezni. Tizenhat kérdést kell első körben megválaszolnia a szakértőnek az ügyiratok alapján, ebből a mai napig hétre adott választ. Néhány érdekes részletet emelt ki a tanácsvezető a szakértői megállapításokból.
Többek között rámutatott, hogy az egyik vádlott, P. László több alkalommal is vett fel milliós kölcsönöket a cégből, állítása szerint részvényvásárlásokra. A szakértő azt is megállapította, hogy gazdasági helyzetéhez képest irracionális módon több százmillió forint követelésről mondtak le, engedményeztek saját leányvàllalataik javára, úgy, hogy közben a Szeviép Zrt. saját hitelezői felé milliárdokkal tartozott.
Kitért a szakértő egy bizonyos 88 millió forintos követelésállomány elengedésére is. Ennek kapcsán G. Attila volt gazdasági vezető megjegyezte, hogy meg nem térülő követeléselírásokat, kivezetéseket a könyvvizsgáló írt elő. Ezért vannak olyan követeléseik, amelyekről nem mondtak le, csak a könyvelésben kellett értékcsökkenésként elírni. P. László vádlott felállt és hozzátette, hogy ilyen kivezetésről, értékcsökkenésről a zrt. esetében csak a közgyűlés dönthet minden esetben.
Szóba került a szakértői vélemény részlet ismertetése során a Szeviép Zrt-nek a MITT Zrt-ben szerzett befolyása, tulajdona, amelyről a volt gazdasági vezető már csak annyit tudott elmondani, hogy a MITT Zrt-ben a Szeviép részvényeket vásárolt és hogy a MITT a Szeviép-csoporthoz tartozott. A vádat képviselő ügyész emelte ki, hogy a MITT Zrt. azért is fontos, mert jelentős mennyiségű tagi kölcsön került ide a vádirat szerint.
(Talán emlékeznek olvasóink, hogy a MITT Zrt. érintett a mórahalmi makettpark botrányában is; a mintegy 500 millió forint értékű költségvetési csalási büntetőügyben B. Sándor Szeviép-vezér szintén vádlott.)
A szakértő kitért a Viadom Zrt. – a Szeviép céges iratai, felszámolási iratok szerint 470 milliós – tartozásának a Biztonsági Üzem Kft-re való engedményezésére. Megjegyezte, hogy a 470 millió forintos Viadom-tartozásra vonatkozóan semmilyen számla, irat nem lelhető fel, amely annak tényét alátámasztaná, így azt megerősíteni, de cáfolni sem lehet.
A Szeviép per szeptember 15-én folytatódik a Debreceni Törvényszéken.
Fotó: a szerző felvétele
Facebook
Twitter
YouTube
RSS