A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság javaslatára, Magyarország kormányának döntése alapján történelmi emlékhely lett a kápolnásnyéki Vörösmarty Mihály Emlékház – olvasható a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) közleményében.
Mint írják, a műemléki épület jelentős kulturális helyszín, az ország legnagyobb Vörösmarty-emlékhelye, kiemelkedő fontosságú a nemzeti identitás kialakításában, a magyarságtudat megerősítésében. A közleményben Móczár Gábort, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatóját idézik, aki a döntésről elmondta: kiemelten fontosnak tartja, hogy történelmünk jeles helyszínei minél kitüntetettebb figyelmet kapjanak, és beépüljenek a köztudatba nemcsak mint helyszínek, de mint magyarságunk és nemzeti identitásunk fontos építőkövei is.
A Nemzeti Örökség Intézete kiemelt figyelmet fordít a nemzeti és történelmi emlékhelyek népszerűsítésére és megismertetésére, ezért számos fórumot biztosít a különböző helyszíneknek a tudásmegosztásra és a fenntartók tapasztalatainak átadására. Vörösmarty Mihály olyan megkerülhetetlen alakja irodalomtörténetünknek, amely méltán teszi szülőházát kiemelt történelmi jelentőségű helyszínné
-fogalmazott Móczár Gábor. A tájékoztatás szerint a Vörösmarty Emlékházba látogatók családos és csoportos programokon, tárlatvezetések vagy múzeumpedagógiai foglalkozások segítségével ismerkedhetnek meg a reformkor meghatározó alakja, Vörösmarty Mihály életével és munkásságával.
A mostani döntés értelmében 62 történelmi emlékhely van Magyarországon, köztük Petőfi Sándor és Kossuth Lajos szülőháza
-olvasható az összegzésben.
A Fejér vármegyei Kápolnásnyéken, a Vörösmarty utca 31. szám alatt lévő kápolnásnyéki Vörösmarty Mihály Emlékház egykor a Nádasdy család grófi ágának gazdatiszti háza volt. Vörösmarty Mihály (1800-1855) költő, író, műfordító, ügyvéd, politikus, a Magyar Tudós Társaság (a Magyar Tudományos Akadémia korai elnevezése) rendes tagja, valamint az irodalmi élet felemelésével foglalkozó, több mint egy évszázadon át működő Kisfaludy Társaság alapító tagja volt. A filozófiai tanfolyamot és jogot végzett, mindeközben a Perczel-család nevelőjeként dolgozó Vörösmarty 1825-ben tett szert országos hírnévre a Zalán futása című eposzával. Ezt követően költőként, íróként, szerkesztőként tevékenykedett, ekkortájt – 1836-ban – született meg tollából a Szózat is. Nem maradt ki az 1848-1849-es forradalom és szabadságharcból sem, Kossuth támogatója volt, még képviselői tisztséget is vállalt. Vörösmarty Mihály a szabadságharc leverése után bujdosni kényszerült, 1850 során kegyelmet kapott. A hányattatások következtében egészsége megromlott, 55 éves korában halt meg, sírja a Fiumei úti sírkertben található.
Forrás: MTI; fotó: kapolnasnyek.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS