Az elmúlt időszakban a gyenge parlamenti ellenzék szerepét rendre átveszik Magyarországon olyan, egyébként arra nem hivatott közjogi intézmények és tisztségviselők, akik céljuknak tekinthetik hazánk vonatkozásában a hitelrontást, és nyíltan gazdasági és politikai hátrányt kívánhatnak okozni Magyarországnak és a magyar embereknek. Az, hogy az igazságszolgáltatás egyes szereplői érintettek lehetnek-e ebben a tekintetben, egyre gyakrabban a közbeszéd és társadalmi viták tárgyát képezi – írja legfrissebb cikkében a Tűzfalcsoport.
Az Országos Bírói Tanács friss közleményében a leghatározottabban visszautasít minden olyan, a magyar sajtóban megjelent állítást, miszerint bármely hivatalban lévő magyar bíró valaha is bármilyen „terror” bírája lett volna, vagy a politikum bármely szereplőjéhez lenne kapcsolható.
Az ügy előzménye, hogy Vasvári Csaba, a Pesti Központi Kerületi Bíróság csoportvezető bírája, az Országos Bírói Tanács sajtószóvivője nyilatkozott a The Guardian című liberális brit lapnak, amelynek hasábjain közölte azon véleményét, miszerint „a kormány beavatkozik a bíróságok munkájába”, holott az elmúlt években a liberális médiumokban megszólaló Vasvárinak egyébként nem kellett kellemetlen kérdésekre válaszolnia 2006-os döntései kapcsán; ezeket az ügyeket inkább tudatosan elhallgatták. Mindebből úgy tűnhet, hogy Vasvári is csak akkor aggódik a jogállamiság miatt, amikor jobboldali kormánya van Magyarországnak.
A bírói testület kirohanása azonban nem feltétlenül tekinthető szokatlannak. Korábban komoly megütközést keltett szakmai körökben, hogy az OBT politikai színezetű támadást indított Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal korábbi elnöke ellen. A Medgyessy-kormány alatt kodifikációs munkában is részt vevő Darák Péter – az OBT-vel szimpatizáló kúriai exelnök – úgy döntött, hogy helyet biztosít a rebellis bírói testületnek. Abban egyébként, hogy az OBT idővel egyre elvetemültebb lépésekre vette a bátorságot, a blog forrásai szerint szerepe lehet annak, hogy bízhattak Darák említett támogatásban.
A mostani OBT-sajtónyilatkozat középpontjában lévő bíró neve nem lehet feltétlenül ismeretlen a jogkövető közönség számára. Vasvári Csaba, aki megjelent az ATV 2006. október 12-i, Friderikusz most című műsorában és akkor még úgy nyilatkozott, hogy a vérbíró jelzőt „el kell tudni viselni”; úgy tűnik, azóta érzékenyebb lett és nehezebben viseli a kritikát. Ez látszik legalábbis abból, hogy a 444.hu szerint az Országos Igazságszolgáltatási Tanács szóvivője a brit Observernek panaszkodott arról, hogy kollégáival együtt évek óta „külső és belső befolyásolási kísérletek” (!) állítólagos elszenvedői. Bírósági források szerint az ominózus nyilatkozat érdemi konkrétumokat nem tartalmaz, hangulatkeltésre azonban kiválóan alkalmas.
A korábban Pesti Központi Kerületi Bíróságon bíráskodó Vasvári egyébként sem higgadt vérmérsékletéről híres; egyes hírek szerint egy sikertelen, a Fővárosi Ítélőtáblára vonatkozó pályázattal kapcsolatban beperelte az OBH volt elnökét, később pedig a Fővárosi Törvényszéket perelte be 135 (!) forintra, mert álláspontja szerint késve utalták át neki a javadalmazását.
Ami azonban még izgalmasabb, hogy szakmai-ítélkezési munkája során sem mindig ismeri Vasvári a határokat. Nemrégiben a Kúria azt állapította meg egy döntése kapcsán, hogy a bíróság a tagállami ítéletben kiszabott szabadságvesztés-büntetést a magyar törvény alapján megállapítható büntetési tétel felső határának megfelelően alakítja át, ha a tagállami ítéletben kiszabott szabadságvesztés tartama hosszabb, mint amennyi a magyar törvény alapján megállapítható lenne.
Történt ugyanis, hogy Vasvári bíró egyszer csak úgy döntött, hogy az angolszász jogszemléletet érvényesíti egyik határozatában, átlépve a magyar büntetőjog vonatkozó szakaszában megállapított felső keretet a büntetés kiszabása során. Vasvári végzése ellen a legfőbb ügyész terjesztett elő jogorvoslati indítványt a törvényesség érdekében annak megállapítása végett, hogy a törvényszék végzése törvénysértő, ennek alapján a terhelttel szemben a tagállami bíróság által kiszabott szabadságvesztés enyhébb büntetés. A legfőbb bírói fórum megállapította, hogy a terhelttel szemben kiszabott halmazati büntetés tekintetében Vasvári döntése súlyosan törvénysértő.
Megjegyzendő, hogy korábban a lengyel kormány tekintélyének aláásásához is kész volt asszisztálni az Országos Bírói Tanács, amely múlt heti döntésével kritikus pillanatban csatlakozott az Európai Unió Varsó-ellenes tengelyéhez. A testület a Kúria egyik termében, zárt ajtók mögött vitatta meg az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózatának (ENCJ) kezdeményezését, és akkori információink szerint többségi határozatával, 6:4 arányban a támogatásáról biztosította a Lengyel Bírói Tanács (KRS) ENCJ-tagságának felfüggesztésére irányuló előterjesztést. Az Alaptörvény és a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény azzal a céllal hozta létre az OBT-t, hogy a bíróságok központi igazgatását végző Országos Bírósági Hivatal felügyeletét lássa el. Ez a szakmai kontroll azonban semmiképpen nem jelenthet politikai pozícionáltságot: az OBT alapvető funkciója az OBH munkájának ellenőrzése.
Forrás: Tűzfalcsoport; Fotó: MTI/Kovács Tamás
Facebook
Twitter
YouTube
RSS