Pesti Srácok

Továbbra sincs szégyenérzet és önismeret: Gyurcsány szerint ő ma a pislákoló remény a magyarok számára

Továbbra sincs szégyenérzet és önismeret: Gyurcsány szerint ő ma a pislákoló remény a magyarok számára

Gyurcsány Ferenc igyekezett a 2023-as évet is úgy indítani, hogy semmiképpen se felejtsük el: az ő számára nem létezik önkritika és nincs szégyenérzet. Az ország és a nemzet szisztematikus tönkretételét követő évei után nemhogy nem vonult kolostorba elmélkedni, hanem, mintha mi sem történt volna, agresszívan újrakezdte a bomlasztást. Az ellenzéki térfél leszalámizója most sem hagyta abba: tegnap éjjel azt írta ki közösségi oldalára, hogy már csak egy pislákoló remény maradt a magyarok számára, Gyurcsány Ferenc. A rosszindulat, a magyarok lenézése és hülyének nézése láthatóan Gyurcsány és a DK fő nyomvonala maradt 2023-ban is.

Lassan az ember fel sem szegi a fejét, amikor hasonló hagymázas gondolatokat olvas a baloldal részéről, hát még Gyurcsánytól. De amikor az az alak beszél megmentői szerepről, aki néhány év alatt eljuttatta az országot a tönk szélére, aki eladta a nemzeti vagyont, aki válság nélkül is káoszt teremtett és magyart a magyar ellen uszított, azért minden jó érzésű embernek ökölbe szorul a keze. Gyurcsány pedig emelte a tétet: most, amikor a háború és energiaválság nehéz pillanataiban is összehasonlíthatatlan a különbség a mostani kormány és a szocialista-szabaddemokrata ámokfutás, a gyurcsányi őrület között, a Szemkilövető szerint ő a pislákoló remény a magyarok számára. Vajon miféle gonoszság vezetheti azt az embert, akit szektáján kívül minden normális gondolkodású magyar ember a háta közepén sem akar látni? Miféle rombolási ösztön dolgozhat egy Gyurcsány-féle emberben, akinek nincs más életcélja, mint a magyar nemzet sárba tiprása, ellentétetek generálása, hergelés és folyamatos uszítás, vaskos hazugságok tömkelege? Csak ilyen ember írhat arról olyan múlttal, mint az övé, hogy

És igen, Gyurcsány Ferenc beszél a jóról és arról, hogy hazánk durva hely lett, ezen kívül nem sült le a képéről a bőr, amikor mérgező szavakról delirált. Talán elmagyarázhatná a devizahiteleseknek, a tobzódása alatt cserben hagyott nyugdíjasoknak, a 2010 előtti egyetemistáknak és minden magyar embernek, hogy mit jelentenek a mérgező szavak. Ő már csak tudja, hiszen hazudott reggel, éjjel, meg este. Elkótyavetyélte azt, ami a magyar állam tulajdona volt; ne felejtsük el a repteret, amely azóta elképesztő mennyiségű pénzt hoz külföldieknek. Az az ember nevezi magát a magyarok pislákoló reményének, aki gondolkodás nélkül lövette ki a szemeket, lovasrohamot rendelt el ártatlan emberek ellen, az, aki a haverokat kistafírozta, az embereket meg valóban mélyszegénység fele lökte. Ez a Gyurcsány azóta egy teljesen széthulló roncs lett, de foggal-körömmel ragaszkodik a pozícióhoz, a magyar baloldalt pedig mi sem jellemzi jobban, mint hogy egy levitézlett és lezüllött Gyurcsány Ferenc is gond nélkül szétzilálja és felzabálja őket. Ezek után még jobban érdemes átgondolni a Szemkilövető záró gondolatait:

PestiSracok facebook image

A magyar emberek számára az jelenti a reményt, ha Gyurcsány és a DK sosem kerül a kormányrúd közelébe sem; a helyük a történelem süllyesztőjében és a szégyentáblán van.

Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!