Erdély elvesztése történelmünk legsötétebb lapjaira íródik. Erdélyt nem 1920-ban, a békekötésnek nevezett trianoni bosszúálláskor veszítettük el, hanem jóval korábban. Ugyanakkor az 1918. december elsejei dátum – amikor a magyarországi románok gyulafehérvári nemzetgyűlése kimondta Erdélynek a Román Királysággal való egyesülését – magyar szempontból már bizonyosan megpecsételte Erdély sorsát.
A nemzet ellenzéke egykor és ma
Egyként hördült fel a nemzeti oldal, amikor tavaly, az esemény 100 éves centenáriumán a balliberális történetírás egyik felkent apostola, Romsics Ignác telenyilatkozta a baráti médiát az új, Erdéllyel kapcsolatos könyve kapcsán. A magát lépten-nyomon független, illetve az akadémiai és a tudományos sztenderdeknek megfelelő kutatónak aposztrofáló Romsics ezúttal kibújt a tudósember álobjektív nézőpontjából, és gyakorlatilag azt üzente nemcsak a magyar kormánynak, hanem a teljes nemzeti oldalnak, hogy jobban tennék, ha egyszer és mindenkorra beletörődnének abba, hogy Erdély örökre elveszett.
Az sem smafu, hogy egy magát nagyon felkészültnek és modernnek tartó magyar történész álláspontja 2018-ban Erdéllyel kapcsolatban gyakorlatilag egy az egyben hajaz Kádár János Trianonnal összefüggő megnyilvánulásaira, de azért van itt még valami. Ez a fajta lemondó, örök vesztes mentalitás süt azokból a megnyilvánulásokból is, amelyek az elmúlt hetekben amolyan összhangzatként megjelentek az ellenzéki oldalon.
Az egyik: “a békesség érdekében támogassuk inkább a román jelöltet, ne a magyart egy kampányban, mert úgy lesz jobb az erdélyi magyaroknak”. A másik: “inkább emlékezzünk együtt a románokkal, szlovákokkal Trianonra, mert az a jó mindenkinek, mert az emberi jogok előtti egyetemes leborulás fogja megoldani a helyzetet”, stb, stb… Ezzel a hozzáállással az az egyik fő gond, hogy abban a minutumban nem működik, amikor kiderül, hogy a másik fél nem így gondolkodik. Márpedig ebben a kérdésben a történelem eléggé perdöntő bizonyítékokkal szolgál ahhoz, hogy világos legyen: a gyengeség, a határozott kiállás hiánya vagy a politikai helyzet totális félreértelmezése katasztrófához vezet.
Ami kísértetiesen hasonlít a mai ellenzéki hozzáállásban és az 1918-as év végének magyar szempontból oly tragikus politikai döntéseiben, az éppen a gyengeség és a politikai helyzet teljes félreértelmezése.
Bár sajnos a tudatos rombolás sem zárható ki teljesen…
Lealáztak bennünket a románok és az antant
1918-ban, az első világháború közelgő lezárásakor – amikor már Tisza István is kijelentette:
…nem akarok köntörfalazni, de ezt a háborút elvesztettük…
különösebb diplomáciai elemzések nélkül is tudni lehetett, hogy a győztes antant hatalmak fenik a kést az Osztrák-Magyar Monarchiára. A XIX. század végétől kezdve a birodalmi álmokat dédelgető Német Császársággal való együttműködés miatt haraggal viseltettek a Monarchia iránt, és már akkor az államalakulat szétesését kívánták. A román nacionalista propaganda jó érzékkel tapintott rá erre a lehetőségre. De nem 1918-ban, hanem már jóval korábban.
Nagyon fontos körülmény, hogy 1918. október 17-én az antanthatalmak elutasították az Osztrák-Magyar Monarchia békekérelmét. Majd rögtön a következő napon a magyar parlament alsóházában egy román képviselő szót kért és bejelentette, hogy az elmúlt 18 évszázad alapján – vagyis a dáko-román kontinuitás elméletre hivatkozott – a románokat illeti meg a Tiszáig tartó terület.
Mindeközben egy Eugene Broth nevű erdélyi román politikus kiáltványt tett közzé, amelyben leírta, hogy a Román Királyságot 88 ezer négyzetkilométernyi, Magyarországhoz tartozó terület illeti meg. Nem sokat tévedett, ugyanis Trianonban végül 103 ezer négyzetkilométert szakítottak ki Magyarországból.
A nyers területszerzési vágy ekkor már jól kitapintható volt minden román megnyilvánulásból; ennek tükrében még inkább megdöbbentőek az 1918. október 31-én hatalomra kerülő Károlyi Mihály vezette kormány lépései.
A kommunizmus nézeteitől megrészegült Károlyi egy olyan elképzelést terjesztett elő az antant és az erdélyi románság képviselői számára, miszerint ő egy olyan modern magyar államban képzeli el Erdélyt, ahol a népek békésen, demokratikusan élnek egymás mellett. Az antant lesöpörte az elképzelést az asztalról, de ez még nem volt minden.
A franciák sűrű bólogatása és kaján vigyora kíséretében 1918 novemberében a román csapatok lassan, de biztosan elkezdtek előrenyomulni a Székelyföld irányába.
Erre mintha mi sem történt volna, jött az újabb „hatalmas” ötlet a Károlyi-kabinettől. Ezúttal a nemzetiségi miniszter, Jászi Oszkár bocsátkozott tárgyalásba. Bár ne tette volna, mert ettől valószínűleg még inkább vérszemet kaptak a románok. Jászi azt indítványozta, hogy Erdélyt egy amolyan „Keleti-Svájc” mintájára szervezzék meg önálló államként, ahol mindenki, román és magyar egyaránt felhőtlenül boldog lehet. Mondani sem kell, az erdélyi román politikai vezetők ismét nemet mondtak, röhögtek egyet a markukba, eközben pedig a román hadsereg már kitűzte a célt: előre a Maros vonaláig! Tudjuk, hogy erre is volt magyar válasz, ezúttal a hadügyminiszterünk, Linder Béla „jeleskedett”:
Nem kell hadsereg többé! Soha többé katonát nem akarok látni!
Tudatos politikai döntés vagy elementáris baklövés
Az 1918. december elsejei gyulafehérvári román nemzetgyűlésen részt vettek román tisztek is inkognitóban, ugyanakkor kínosan ügyeltek arra, hogy még ne látszódjék sehol a román hadsereg. Azonban ahogy kimondták a gyűlésen Erdélynek a Román Királysággal való egyesülését, azonnal előrongyoltak a katonák is, akik nem sokkal később már Kolozsváron karácsonyoztak. Minderről csak Károlyiék nem tudtak, vagy talán nem akartak tudni. Az mindenesetre biztos, hogy Károlyi Mihály és csapata nem nemzeti alapon politizált, hanem sokkal inkább internacionalista alapon. Hitvallásukat jól jelzi az a tény, hogy nem sokkal később átjátszották a hatalmat Kun Béláéknak.
Amikor a mai ellenzék Erdéllyel és Trianonnal kapcsolatos megnyilatkozásait látjuk, akkor valami nagyon hasonló attitűd ütközik ki, mint Károlyiék esetében 100 évvel ezelőtt. Csak annyi változott, hogy az internacionalizmust mostanság modernül liberalizmusnak mondják.
Fotók: MTI
Kiss Tibor
2019-12-09 at 17:40
Erdély sorsa már a törökök kiűzését követő betelepítések során eldőlt. Gazdasági kényszerből rengeteg románt telepítették be, ami egész területek elrománosodását vonta maga után, lévén, hogy a román etnikum szaporodása többszöröse volt a magyarénak. És az első adandó alkalomra várták, hogy birtokon belülre kerüljenek, és ez 1918-ban összejött.
Netuddki
2019-12-02 at 13:47
Az 1872 es penzugyi krach utan kezdte megvenni a Carpatia nevu francia bank a foldeket a magyaroktol es adta ki romanoknak, 1882 ben “het faluval arrabb kell menni ha magyar papot akarsz hallgatni” mirol beszeltek ti? Mire jott 1920 mar negyede volt a lakossagnak magyar a Patriumban es harmada Erdelyben.
A Tisztelt Haznak nem kellett volna harminc even at elhallgatni a dolgot, Tisza Kalman hosszu minisztersege alatt 144 szer akartak napirendre vinni a kerdest es egyszer sem sikerult
Tortenelmi vaksag az orszag feldarabolasat Trianonnak betudni.
Vajda Miklós
2019-12-02 at 13:58
Igaza van Netuddki-nek!
Annyit tennék hozzá, hogy Trianont már sokkal korábban eltervezték. Mégpedig az európai keresztény uralkodó dinasztiák felszámolása által. (Hohenzollerek, Romanovok, Habsburgok) Az amerikai szabadkőműves vezető Albert Pike ezt leírta Giuseppe Mazzininek, az olasz karbonári szövetség vezetőjének 1871. augusztus 15-én. Amikor Kossuth Amerikában szabadkőműves lett, akkor jutottak a tudomására ezek a tények.
A Deákhoz írt Cassandra levelekben azért ellenezte a kiegyezést (1867) mert ő már tudta, hogy amennyiben Ausztriához kötjük a nemzet sorsát, akkor nem tudjuk kikerülni a felszámolást. Ez Trianonban csak részlegesen sikerült. A befejezést most akarják rajtunk végrehajtani az EU régi és az új vezetői.
Hesslerezredes
2019-12-02 at 13:08
És az akkori magyar nép hitványsága, az smafu? A kommünt is tömegek – magyar tömegek – csinálták, nem az a néhány kunbéla-pribék. Mint 57 május 1-jét a Hősök terén – 56 után!!! Milyen nép is ez a magyar??? Milyen emberek vagyunk mi??? Emberek vagyunk mi, vagy csak gyáva szarok???
Vajda Miklós
2019-12-02 at 14:07
Ne mossuk össze a dolgokat. A kommünt nem a magyar tömegek, hanem a Wall Streetről megfizetett bolsevik vezetők irányítása alatt a korabeli lumpenproletárok csinálták. Minden társadalomban van egy olyan réteg amely mindenre kapható. 57. május 1-ét a kommunista sortüzek után a munkahelyekről fegyverrel kihajtott – részben szintén lumpen elemek – hallgatták végig a hősök terén, ahol Marosán újra elmondta, hogy “mától kezdve lövünk!”
A gyáva szar titulust a magam részéről fenntartom azoknak, akik a tények ismeretének hiányában írnak le vádaskodásokat a magyarságról.
Hesslerezredes
2019-12-02 at 14:25
Vajda Úr! Fegyverben maradt a hadsereg? Nem. Mindenki húzott haza a falujába. Az én – akkor 20 éves – nagyapám is, meg mindenki más is. A törökök nem ilyenek voltak, pedig azt tervezték velük is, amit velünk. Ja, hogy nekik Atatürkjük volt, nekünk meg károlymihálykunbélánk? Hát igen: ez is különbség. Ne mentse fel a népet, mert nem érdemli meg. Sajnos a zsák mindig megleli a ‘fóttyát’. Amilyen a nép, olyan a vezetése is. Megjegyzem 56-ot is – részben – lumpenproletárok csinálták. Ezt nem bocsájtotta meg kádár, mivel kedvencei, a prolik lázadtak fel ellene. Úgy látszik a természetes kiválasztódás népi szinten is működik: akik tökösek voltak és fegyvert fogtak, majd elbuktak, meghaltak, nem szaporodtak tovább. Aki szaporodott, az a megalkuvó, lapító, gyáva, szar. És ez megy 1526. óta. Igenis beszari nép vagyunk.
Raszputyin
2019-12-02 at 08:52
Pedig csak annyit kellene tenni, hogy a magyar kormány székhelyét a szélsőségesen liberális bBudapestről Gyulafehérvárra helyezné át. A sikeres liberálisaink megszállnák Bukarestet.Így a székelyekkel szorosabb politikai – gazdasági kapcsolatokat építhetne ki Pannónia! Amit a DIGI meg tudott csinálni Magyarországon, azt a nagyeszű pesti vállalkozói réteg is meg tudhatná csinálni egy sokkal nagyobb vadászmezőn….
Maki
2019-12-02 at 06:40
Nem csak az iskolákban kell ezt az igazságot tanítani,hanem bele kell nevelni a gyermekeinkbe!
OTTHON.
SOHA NEM ADHATJUK FEL!!!!
JÓSKA
2019-12-02 at 07:50
A Magyarság minőségbeli különbözősège,sajátosságai,ideái,őt magát annyira feltűnővé teszik a világban,hogy irigyeit számontartani,alig tudja.Pedig kènytelen lesz.Labilis idegrendszerű,örökös szeretetéhségben szenvedő,gyáva kiállású alak,vezetője akkor sem lehet,ha teljes vagyonát a szereplés kedvéért átadja.A vezetése bukáshoz vezet,mert ilyen a világ.
Q
2019-12-02 at 00:23
Kik a barátaink, kik az ellenségeink? – Dr. Raffay Ernő előadása- 1. rész
https://www.youtube.com/watch?v=sz9BtewanEs
Trianon előzményei:Kik a barátaink, kik az ellenségeink? – Dr. Raffay Ernő előadása – 2. rész
https://www.youtube.com/watch?v=XHG650oXgKY
dr. Raffay Ernő: A revízió elszalasztott lehetőségei — előadás a Polgári Mulatóban
https://www.youtube.com/watch?v=RgSJO-Neiqg
Pusztító migráció – A zsidók bevándorlása Magyarországra
https://www.youtube.com/watch?v=lRUVazF82Uw
Raffay Ernő előadása a románok 1916-os betöréséről
https://www.youtube.com/watch?v=iPNJ_mLzetE
ambrus józsef
2019-12-01 at 19:54
No,ismét Romsity Náci. Ha Hóman Bálintot halála után eltávolították az MTA tagok sorából, akkor ezt a néprontót pedig ki kell vágni -kirúgni most!Na ez lenne a kultúrharc nyitánya. Meggyőződéses komcsi (nem társutas)- a Mindentudás Egyetemén a tv-ben azt állította a XX.szd (sic)legnagyobb politikusa Kádár-Csermanek bicikliszerelő volt. Ne kapjon a dolgozók pénzéből havi apanázst a fene nagy tudományos tevékenységéért.
A mai napig egyetemi tankönyv az a fércműve, amit összeskribált hazánkról.Glatz F hozzá képest angyal volt.
Dénes László
2019-12-01 at 19:05
Kedves Ferkó Dániel, cikkének címe kérdés akart lenni? Ha igen, kérdőjel dukál a végére. Anélkül csak egy dilemmát jelez, amit írásában fel kellett volna oldani. ?
Namond
2019-12-01 at 18:47
Nem kérdés, a szabadkőműves, szocialista Károlyi Mihály hazaáruló.
Károlyi Mihálynak mint birtokosnak, tudnia kellett mit jelent az, ha elveszít egy birtoktagot.
Oka lehet; emberi gyengesége, ostobasága, fantasztasága, politikai vagy bohém kori sértettsége, gerinctelensége, az, hogy tudta nemesi rangja, birtokai, állami hatalma nélkül egy senki. Vagy mindösszesen.
Ritka nagy baromság 2018-ban, az ANTANT elé állni egy kommunisztikus elképzeléssel és talán még a szocialista jellegét ki is domborítani.
Főként, hogy az egész világ tudta a szabadkőművesek, kormánya ügynökeiként működtek, korrupt kormányzati intézkedések ígéreteiért cserében.
csakafidesz
2019-12-01 at 15:22
Károlyi Mihályt Tormay Cecile a Bujdosó könyvben mindvégig hazaárulónak és gazembernek aposztrofálta.
Tegyük helyre ezt is!
2019-12-01 at 14:31
1. Felejtsük el azt a felmentő, bűncsökkentő magyarázatot, hogy Károlyi csak bakfék, naiv álmodozó volt. Nem.
Károlyi a MAGYAR TÖRTÉNELEM ELSŐSZÁMÚ HAZAÁRULÓJA, aki
– ingyenvonatok biztosításával segítette a gyulafehérvári szeparatista összejövetelt,
– ellenséges támadás idején tudatosan feloszlatta a hadsereget,
– a védekező székely haderők elől visszatartotta az utánpótlást,
– szabályos átadás-átvételi egyezséget kötött a románokkal az egyes erdélyi városok után.
Mondjuk ki: Károlyi még Kun Bélánál is rosszabb volt, hiszen a legnagyobb magyar tragédiát személyesen neki köszönhetjük.
2. SOSE SZABAD LEMONDANUNK az elszakított területeinkről. A török alól 150 év után szabadultunk fel, a balkáni országok pedig 500 év után. Ha elődeink is feladták volna, ma Esztergomnál lenne Törökország határa.
Ebben a térségben folyamatosan változnak a határok, nagyon sokszor HÁBORÚ NÉLKÜL.
Csak a kedvező geopolitikai helyzetre kell várnunk. A lényeg: sosem feladni!
(Akik pedig az etnikai arányokkal jönnek, azokkal közlöm: ez annyira érdekel engem, ahogy a győzteseket érdekelte 1920-ban. Másrészt ez egy képlékeny, változó dolog: Kassa például a 2 vh. között 80%-ban tót volt, a fehérlovas bevonulás után pedig 80%-ban magyar lett.)
csakafidesz
2019-12-01 at 15:24
Stimmel. Károlyi Mihály hozzájárulása nélkül egy kunbéla soha nem jutott volna hatalomra.
csakafidesz
2019-12-01 at 15:29
“Akik pedig az etnikai arányokkal jönnek, azokkal közlöm: ez annyira érdekel engem, ahogy a győzteseket érdekelte 1920-ban. Másrészt ez egy képlékeny, változó dolog: Kassa például a 2 vh. között 80%-ban tót volt, a fehérlovas bevonulás után pedig 80%-ban magyar lett.”
Stimmel.
A görögöknek csak Bizáncot nem sikerült visszakapni, de anno Görögország egész területét 60-70% török lakta. Nos ki lettek ebrugdalva. Vagy Benes kiebrugdalt 3 millió őslakos németet. A német határ tologatása közepette ugyanennyi német került lengyel területre, utána az NDK-ba lett az összes átrakva.
politikai koszfészek
2019-12-01 at 16:27
“Csak a kedvező geopolitikai helyzetre kell várnunk”
…és azután elszalasztjuk (lásd balfék Antallt (és Jeszenszkyt) a Kárpátalja visszacsatolása meghiúsításával, pedig Leonyid Danilovics Kucsma akkori ukrán elnök azt mondta, hogy “Józsikám vigyed”.
Logikus
2019-12-01 at 14:24
Károlyi Mihály egy tehetségtelen BALLIB volt. Neki köszönhetjük, az egész nemzeti tragédiánkat.
Namond
2019-12-01 at 18:36
Károlyi Mihály erősen emlékeztet Karácsony Gergőre.
Királytigris
2019-12-01 at 13:45
Én Bocskai István, Istennek kegyelmességéből Magyarországnak és Erdélynek fejedelme, székelyeknek ispánja… mint nemzetemnek, hazámnak igaz jóakarója, fordítom elmémet a közönséges állapotnak elrendelésére és abból is az én tanácsomat, tetszésemet, igazán és jó lelkiesmérettel (meghagyom) megírom, szeretettel intvén mind az erdélyieket és magyarországi híveinket az egymás közt való szép egyezségre, atyafiúi szeretetre. Az erdélyieket, hogy Magyarországtól, ha más fejedelemség alatt lesznek is, el ne szakadjanak. A magyarországiakat, hogy az erdélyieket el ne taszítsák, tartsák ő atyafiainak és ő véreknek, tagjoknak… Valameddig pedig a magyar korona ott fenn, nálunknál erősebb nemzetségnél a németnél lészen, és a magyar királyság is a németeken forog, mindenkor szükséges és hasznos egy magyar fejedelmet Erdélyben fenntartani, mert nékik javokra, oltalmokra lészen. Ha pedig Isten adná, hogy a magyar korona Magyarországban magyar kézhez kelne egy koronás királyság alá, úgy az erdélyieket is intjük: hogy attól nemhogy elszakadnának, vagy abban ellent tartanának, de sőt segéljék tehetségek szerént és egyenlő értelemből azon korona alá, a régi mód szerént, adják magokat.
”
– Bocskai István politikai végrendelete
Baal
2019-12-01 at 19:28
Szegény Bocskai, ha tudta volna…
Magyar nemzet azért létezik, mert már legalább száz éve Erdélyből elszármazottakkal töltődik fel ez a magát nevében és nyelvében magyarnak nevező, de kultúrájában és szokásaiban, gazdasági-politikai-társadalmi berendezkedésében elzsidósodott, a történelem viharában megfáradt, virilitását és életösztönét vesztett népcsoport.
De most jutottunk oda, hogy Erdély is kezd kimerülni, és ha ez megtörténik, a magyarságnak egyszer és mindenkorra vége.
Királytigris
2019-12-01 at 13:44
Itt egy jellemzés Károlyiról, Kozma Miklós: Az összeomlás 1918-1919-ben című könyvében:
Ha Károlyi Mihályban mindazok után amit tett és amibe az országot belevitte, a férfibecsület csak egy szikrája lenne, akkor fogná a revolvert és főbe lőné magát. Ez az ember örökre egyik legsötétebb, leghitványabb alakja lesz a magyar történelemnek. Vitatkozni fognak, hogy örült volt-e vagy gonosz. Egyaránt volt mindkettő, hozzátéve azt, hogy idegzetileg tönkrement, hazardírozáshoz szokott idegroncs, aki megpróbált és kiélt mindent az életben, asszonyt, ivást, kártyát, vadászatot, s minden egyéb kedvtelést, melyet lehetővé tett óriási vagyona. S amikor már semmi egyéb nem izgatta, akkor jött utolsó izgatószerként a politika
sanyi
2019-12-02 at 15:50
A leírás alapjan egy igazi pszichopata volt. Mint ma féregferi.
Királytigris
2019-12-01 at 13:43
Egy 1918-ban Budapesten állomásozó antant tiszt mondta: “Nem értem a magyarokat, hogy a leértékesebb emberüket agyonlövik (Tiszát), a leghülyébbet pedig kinevezik miniszterelnöknek(Károlyit).
Dodó
2019-12-01 at 14:16
Hogy milyen igaza volt!
Királytigris
2019-12-01 at 13:42
“Nem kell hadsereg többé! Soha többé katonát nem akarok látni!”
Milyen hadügyminiszter az ilyen? Károlyi, hogy an bízhatta rá a hadügyi tárcát????
Az Antant bezzeg akart katonát látni!
Kutuzov, amikor folyamatosan hátrált Napóleon hadserege elől, a cár kérdőre vonta. Erre ő így felelt: Ma a hadsereg jelenti Oroszországot. Ha a hadsereg elveszik, elveszik Oroszország is.
J.G.
2019-12-01 at 14:18
Károlyi, hogy an bízhatta rá a hadügyi tárcát????
Ez egy Szabadkőműves Kormány volt egy nyúlszájú és szellemi fogyatékos szabadkőműves “magyar nemessel” a kirakatban (pont!)
J.G.
2019-12-01 at 14:40
Ez a cikk is csak egy ködszurkálás addig, amíg nem beszél az eredeti zsidóság által felkarolt és kitanított 50 – 100 éves magyar múlttal rendelkező több százezer galíciáner szerepéről (pont!)