Tudunk-e védekezni a hibrid hadviselés ellen?
Meggyőződésem, hogy Magyarország ellen a hibrid hadviselés sok elemét felmutató támadás folyik. Ki és miért támadja Magyarországot és kormányát? Tudunk-e védekezni?
Az „Újabb óriási leleplezés! És ismét a titkosszolgálat, a nem kormányzati szervezetek és a sajtó összjátékával…” című írásomban felvetettem, hogy a Pandora-papírok nevű sajtókampány a Soros Nyílt Társadalom Alapítványa által támogatott „civilek”, a nemzetközi sajtó globalizmust propagáló része és – meggyőződésem szerint – egy vagy több titkosszolgálat együttműködésével valósult meg. (Mint ismeretes, tizenkétmillió, 14 offshore cégek alapításával, működtetésével és pénzügyeivel foglalkozó vállalkozás bizalmas iratait hozta nyilvánosságra összehangolt módon a 150 média, 600 újságíró közreműködésével. Az adatokhoz csak törvénysértően juthattak hozzá, a hitelességüket pártatlan fél nem ellenőrizhette. A „leleplezett” politikusok között feltűnően sok az USA és az EU számára kellemetlen, és egyetlen amerikai vagy német nincs köztük. Andrej Babiš cseh miniszterelnököt közvetlenül a választás előtt hempergették meg szurokban és tollban, pártja el is vesztette nagyon kis különbséggel a választást.)
Várható, hogy a jövő évi magyar választásokba ugyanezek a szereplők ugyanígy be akarnak majd avatkozni.
A cikk nyomán meghívtak a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorába (október 17-én kerül adásba), és Ujhelyi Zoltán műsorvezető nagyon érdekes kérdést tett fel: mit tehetünk az ilyen „hibrid hadviselés ellen?
Tanuljunk a NATO-tól!
A kérdés váratlanul ért, érdemes a továbbgondolásra. A hibrid hadviselés a NATO honlapja szerint
„a katonai és nem katonai, valamint a titkos és nyílt eszközöket vegyíti, köztük a dezinformálást, a kibertámadásokat, a gazdasági nyomást, a nem reguláris katonai erők telepítését és a reguláris erők használatát. A hibrid módszerekkel elmossák a határt háború és béke között, és a célba vett népességet el akarják bizonytalanítani. A cél a társadalom destabilizálása és aláásása.”
A NATO nagyon komolyan veszi a hibrid fenyegetéseket, és közös intézkedéseket tett a kockázatok felmérésére és az ellenlépésekre. 2017-ben felállították az Egyesített Hírszerző és Biztonsági Főosztályt, főtitkárhelyettes vezetésével. Vezetője, Arndt Freytag von Loringhoven korábban a német Bundesnachrichtendienstnél (Szövetségi Hírszerző Szolgálat) dolgozott. A 2016-os varsói csúcstalálkozó határozatának megfelelően egyesítette a NATO polgári és katonai hírszerzését, amiben segítette, hogy Németországban ez egy évtizeddel korábban megvalósult.
Nyilván nem én fogok tanácsokat adni a magyar kormánynak, ez azonban mindenképpen olyan fejlemény, amire oda kell figyelni: ha az ellenfél nem választja élesen külön a titkos és nyílt, civil és katonai akciókat, akkor a védekezésnek is alkalmazkodnia kell ehhez. A polgári és a katonai titkosszolgálatok összevonása csak mindkettő hasznára válhat.
Az új főtitkárhelyettes javítani akarja a NATO-n belüli, hírszerzéssel és biztonsággal foglalkozó, szétszórt szervezeti egységek közötti információcserét és koordinációt. Ezt sem volna szégyen átvenni.
Miért van Magyarország különleges helyzetben?
És most elérkeztünk egy kényes ponthoz: Magyarország különleges helyzetéhez. Az világos, hogy a NATO felkészül a külső fenyegetések elhárítására. De mit tegyünk a „baráti tűz” ellen? Mi van, ha a NATO-n belül alkalmazzák velünk szemben a hibrid hadviselés egyes elemeit (a katonai-félkatonai elemek hiányoznak)?! A Soros nevével fémjelezhető civilek és a hozzá köthető sajtó folyamatos törekvése az emberek elbizonytalanítására, a társadalmi kohézió aláásására, a választások befolyásolására és a kormány megdöntésére már számtalanszor bebizonyosodott. Az időnkénti titkosszolgálati segítséget ehhez csak vélelmezni lehet. De a Soros-brigád három, az egész világon egyidejűleg és összehangoltan végig vitt akciója – a Panama-iratok, a Pegazus-ügy és a Pandora-papírok – aligha sikerülhettek volna titkosszolgálati segítség nélkül.
Míg a 2016-os Panama-iratok-ügyhöz csak egyetlen cég adatbázisát törték fel, a Pegazus ügyhöz már egy elektronikus megfigyelésre specializált cég és egy sor ország titkos szervereit kellett feltörni, a Pandora-papírokhoz pedig 14 cégét (már ha egyáltalán hitelesek a dokumentumok, ezt mindig hozzá kell tenni). Hogyan lehetne egy békés, oknyomozó újságírókból álló civil szervezetnek képessége és erőforrása ehhez?! Most így utólag az a gondolat is felmerül, hogy a Pegazus-üggyel nem a Pandora-akcióban részt vevő újságíróknak akartak-e védelmet biztosítani. Hiszen nyilván sok ország biztonsági szerveit érdekelné, mégis hogyan jutott a sajtó bizalmas személyes és üzleti adatokhoz. Azonban minden kormányt – a magyart is – a szabadság és a demokrácia ellenségének tüntettek fel, amelyik jóváhagy újságírók utáni nyomozást.
Felkészül a komprádor értelmiség
Ha pedig volt titkosszolgálati segítség, az sajnos leginkább amerikai, azaz baráti lehetett. A másik oldalról – a NATO és az Európai Unió oldaláról – viszont Magyarországról az a vélemény, hogy segédkezet nyújt Oroszország és Kína hibrid hadviseléséhez, befolyásszerzéséhez. Ezért indokoltnak tartják a beavatkozást a magyar belügyekbe. Ezekkel a vádakkal gyakorlatilag lehetetlen szembeszállni, hiszen az érveinket meg sem hallgatják, eltelve a nyugati felsőbbrendűség érzésétől. Tőlünk a mintakövetést várják, nem az önálló, a nemzeti érdekeknek megfelelő külkereskedelmi, iparfejlesztési és oktatási együttműködést. A magyar ellenzék ugyancsak a mintakövetésben, az unióban való feloldódásban látja minden probléma megoldását. Politikai képességük, a magyar jövőről szóló víziójuk ebben merül ki: utánozzuk mindenben a Nyugatot! Teljesítsük az uniós bürokrácia minden elvárását! Ők – és különösen a sajtójuk – tehát belülről segítik a hibrid akciókat.
Ez ellen csak úgy védekezhetünk, ha tudatosítjuk magunkban ezt a veszélyt, és minden alkalommal felfedjük a jogállamiság, demokrácia, sajtószabadság, korrupcióellenesség és hasonló hangzatos és vonzó jelszavak mögötti valódi szándékot: az önálló magyar, a nemzeti érdeket védő politika felszámolását és a beolvadást egy új európai, majd euroatlanti birodalomba.
Vezető kép forrása: Shutterstock (open source)
