“Szükségünk van férfiakra?” – hangzott el körülbelül fél évvel ezelőtt a kérdés az indokolatlanul népszerű The View nevű amerikai podcast műsorban, egy TikTok-trendre hivatkozva, amelyben ugyanezt a kérdést tették fel a résztvevőknek. A megkérdezett feministák közül szinte mindegyik azt válaszolta, hogy “nem,” míg a férfiaknak feltett kérdésre, hogy “szükségük van-e nőkre”, határozott “igen” volt a válasz. Azóta kicsit több mint 7 hónap telt el a műsor óta, de a helyzet sokat változott: a The View-ban megalázott, de egyébként a demokrata kormányzás alatt az elmúlt négy évben (is) szisztematikusan ócsárolt, ignorált, lenézett és megvetett heteroszexuális férfiakra nagyobb szüksége van a woke, feminista, szivárványos demokratáknak (is) mint valaha, ugyanis ők dönthetik el az amerikai választást, és így az USA sorsát. Megint.
De mielőtt mélyebben belemegyünk, térjünk vissza a The View már említett részére, amelyben a résztvevő nők a kérdésen és a válaszon (mely szerint nincs szükség férfiakra) egyaránt jót nevettek. Az egyik résztvevő még azt is kifejtette, hogy különbséget kell tenni homoszexuális és heteroszexuális férfiak között, mert ő maga nem tudna homoszexuális férfiak nélkül élni. Az igen okos, előremutató hozzászólást Ana Navarro hozta össze, aki egyébként a CNN munkatársa és nem szereti Donald Trumpot. A biztonság kedvéért Navarro a saját férjébe is beleállt, akinek szerinte egy falunyi nőre van szüksége ahhoz, hogy ne a saját mocskában éljen. Voltak egyébként a műsorban, akik legalább a férjüket nem voltak hajlandók szidni, őket rövid úton leintették, vagy legalábbis megpróbálták. A férj nem kapott lehetőséget, hogy reagáljon.
A műsort vezető Joy Behar egyébként levonta a megfelelő következtetést, csak hogy mindenkinek világos legyen, hogy mit kell gondolni a férfiakról: az a férfi, aki nem csak sportról beszél, hanem az érzéseiről is, biztosan meleg.
A The View sajnos nem a leggusztustalanabb beszélgetés volt a férfiakról, és a szóban forgó TikTok-vita nem is a legundorítóbb kísérlet a férfiak lejáratására. A közösségi médiában nagyot ment az a “felmérés” is, amelyben azt kérdezték nőktől, hogy kivel ragadnának szívesebben egy erdőben, egy férfival, vagy egy medvével. A nők többségének válasza az volt, hogy egy medvével.
Tegyük hozzá, hogy a megkérdezett nők többségét látva emiatt a férfiak nagy része talán inkább hálát érezhet – de ez nem tartozik ide.
Pokolian hosszú lenne a lista, ha minden ilyen kis ocsmányságot össze akarnánk szedni, de a fenti két példa remekül megmutatja az irányt, amelybe a baloldali, woke média elvitte a nemi szerepekkel, egyenlőséggel kapcsolatos diskurzust, és igencsak úgy tűnik (és elég sokat is beszéltünk, írtunk erről az elmúlt években), hogy valami nagyon gusztustalan, toxikus folyamat zajlik a férfiak és a férfiasság ellen, különösen az USA-ban (ennek részleteire és mélységeire helyhiány miatt most nem térünk ki), és a lejáratási kísérletre szépen lassan az évek során meg is érkezett a megfelelő válasz: a férfiak, különösen a fiatalabb férfiak elkezdtek jobbra húzni, és a republikánusokat támogatni, na meg persze Trumpot, vagyis kerestek egy olyan közösséget, ahol nem gyűlölik őket, és számítanak rájuk az ország jövőjének építésében. Milyen meglepő, nem?
A komcsik tudnak a problémáról, ami most nem a férfi, hanem a férfi hiánya
Nehéz tagadni, hogy a demokratáknak problémájuk van a férfiakkal. A férfiassághoz való hozzáállás fontos előrejelzés a Donald Trumpra leadott szavazatokat tekintve. És bár a fekete és latin szavazók még mindig túlnyomórészt demokrata szimpatizánsok, ezekben a közösségekben is nagyobb arányban fordulnak a republikánusok felé a férfiak, mint a nők.
– ezt a Politico írta, az idézetet pedig csak azért hoztam ide, hogy ne legyek azzal vádolható, hogy én találtam ki ezt a “problémát.”
Tehát a woke kommunisták tudnak erről, de most sem hazudtolják meg magukat, és inkább ugyanebben a cikkben leírják azt is, hogy ez a jobboldal hibája, akik túlságosan szépnek állítják be a “fegyverforgató,” “izmokat feszegető” férfiideált.
(Amik amúgy tényleg milyen szépek ugyebár…)
Ahogy az alkoholistáknál is a tagadás a fő jele annak, hogy a probléma valós, úgy a demokratáknál is éppen ez az árulkodó jel, hogy ezt bizony elk@rták. Például az olyanokkal, mint:
A húsevés a toxikus maszkulinitást erősíti. A férfiak szakálla szexista. Az edzőterembe járó férfiak, akik ránéznek egy mellettük kondizó csinos lányra, szexuális ragadozók. A fehér férfiak rabszolgatartó elnyomó “nácik.” Szakértelemmel rendelkező fehér férfiak helyett vegyünk föl nőket és bevándorlókat minden munkahelyre.
Nagyjából ezekkel a mondatokkal lehetne leírni az elmúlt négy évet, ahol a fehér férfi volt a valódi probléma Amerikában a baloldal szerint, most pedig csodálkoznak, hogy ez nem tetszik nekik.
Most persze megy a kapkodás, a demokrata csapat nagyon meg akarja oldani a problémát, ami már nem a fehér férfi, hanem annak a hiánya.
Szánalmas próbálkozásokból nincs hiány
Például július környékén létrehozták a “Fehér Faszik Harrisért” nevű mozgalmat. A “White Dudes for Harris” egy 180 ezer résztvevős Zoom hívás volt eredetileg, amit a Demokrata Párt néhány fehér férfi szimpatizánsa talált ki, egy kis bennfentes segítséggel. Aztán azt gondolták, hogy sokkal több lesz belőle. Nem lett. Valahogy úgy, mint Weber bizottsági elnök magyar támogatással.
Van egy ennél is szánalmasabb mozgalmuk egyébként, amellyel a latin férfiakat szeretnék mozgósításra bírni, hogy a demokratákra szavazzanak. A mozgalom neve pedig nem más, mint Hombres con Harris.
Kamala Harris és csapata olyan szinten mélyre süllyedt, hogy a videojátékokon keresztül is “vadászik” a fiatal férfiakra, hiszen, mint azt a PS-en megírtuk, Harris saját pályát hozott létre magának az egyik legnépszerűbb lövöldözős játékban, a Fortnite-ban, amivel döntően fiatal férfiak játszanak. De mégsem ez volt a legmélyebb, hanem az, amikor elment “sörözni,” és úgy tett, mintha nem látná, hogy kétszáz kamera van a kocsmában. Majd azt mondta, hogy “shit.”
Ja, és ne felejtsük a legfontosabbat, a csodafegyvert: Harris az alelnökjelöltjére, a “szupersármos” Tim Waltzra bízta a férfiak visszacsábítását, hiszen ki ne tudna azonosulni egy túlmozgásos milliárdossal, aki azzal akar hétköznapinak látszani, hogy egyszer megbütykölt egy autót, meg elment vadászni. Minden férfi ilyen, nem?
Közben egyébként Doug Emhoffot, Kamala Harris férjét is megpróbálták eladni, mint a férfiasság megtestesítőjét, magát a férfit, ezzel is érzékeltetve, hogy egy igazi férfi demokrata. Csakhogy Emhoffról mindenki tudja, hogy elvált, mert az előző házasságában megcsalta a feleségét, és gyereket csinált a gyerekei tanárnőjének, és egy volt barátnőjével részegen erőszakoskodott is. Gyanítom, hogy ezzel sem tud túl sok amerikai férfi azonosulni.
Tehát csak egyetlen dolgot nem csináltak soha: nem hallgatták meg, hogy mit akarnak az amerikai férfiak, nem mentek oda, ahol az amerikai férfiak vannak, és nem csinálták azt, amit az amerikai férfiak csinálnak. Mert szerintük ez mind “náci”.
Mindenesetre nincs még minden veszve, hajrá Kamala, van 2 napod még, hogy gyorsan megpróbáld elfeledtetni a férfiakkal az elmúlt évek megaláztatásait, és a szivárványos médiagépezet férfiellenes propagandáját. Furcsa, hogy soha nem gondoltátok, hogy szükség lesz erre a néhány tízmillió emberre. Viszont talán ez a pánik most annak a jele, hogy pislákol még valahol a demokrácia, a nép pedig még nem olyan hülye, hogy nem bünteti a sanyargatását. Keményen kelleni fog csalni, hogy mindezt jóvátegyétek.
Álljon e történet példaként minden férfigyűlölő balos woke kommunistának.
Címlap illusztráció: AI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS