Mint német rendőr, igen gyakran szembesültem az ukrán maffia bűnözői tevékenységével Berlinben – prostitúció, emberkereskedelem, fegyver és drogcsempészet voltak a vezető üzletágaik. A szintetikus drogok összetételét állandóan változtatták, és mindig olyan anyagokat kerestek, amelyek nem voltak fent a német rendőrségi laborok tiltólistáján, így egy lebukáskor legtöbbször elkerülték a börtönt. A teljesség érdekében azt is meg kell jegyezni, hogy az ukrán maffia nemcsak Németországot, hanem például Oroszországot is elárasztotta kábítószerekkel az ukrán titkosszolgálat segítségével, nyilván a két ország közötti konfliktustól nem függetlenül.
Georg Spöttle írása
Nyolc éve, a Majdan téri felkelés idején egy ukrán bűnszervezet terjeszteni kezdte Oroszországban a szintetikus drogokat. „Fürdősó”, „kristály”, „speed” és más hangzatos neveket adtak a tudatmódosító szereknek. A szintetikus kábítószerek már a kilencvenes években annyira divatosak lettek, mint a kokain vagy a heroin. Ahol kínálat van, ott előbb-utóbb kialakul a kereslet is. A KhimProm nevű ukrán bűnszervezet kezdete el teríteni az anyagot szomszédos országban, már a kezdeti időkben heti fél tonna szintetikus drogot csempésztek be Oroszországba. A maffia nem egyedül dolgozott, hanem tevékenyen segített neki az ukrán titkosszolgálat, az SZBU, hogy a kábítószer simán átjusson a határokon.
Számtalan haláleset és gyógyíthatatlan egészségromlás lett a fogyasztás eredménye. A drogokat legtöbbször házi laboratóriumokban, kémikus hallgató egyetemisták kotyvasztották. Természetesen maguk sem voltak tisztában az összetevők élettani hatásaival. Az egyik legborzasztóbb termékük a „krokodil” volt, amely nevét arról kapta, hogy fekélyes sebeket okozott a felhasználók testén, mintha krokodilharapások lennének. Ha valaki véletlenül a vénába adta, annak úgy összehúzódtak az erei, hogy a végtagja elhalt és amputálni kellett. A krokodil fő hatóanyaga a dezomorfin, amely nyugtatóként és fájdalomcsillapítóként használatos a gyógyászatban. Hatása nyolc–tízszer erősebb a morfinénál és három–négyszer a heroinénál, eufóriát, „lebegést” élnek át vele a felhasználóik.
Miután az orosz rendőrség felismerte a helyzetet, az Interpolon keresztül fel akarta venni a kapcsolatot az ukrán nyomozóhatóságokkal, ám azok ignorálták a megkereséseket. A fiatalokból álló, jól szervezett dílerhálózatot nem volt egyszerű felderíteni. Az orosz nyomozók mindössze a csoport öt–tíz százalékát tudták felszámolni, ám az is hamarosan újraszerveződött. A KhimProm nemcsak Oroszországot célozta meg, hanem az ukrajnai Donbasz régió oroszok lakta területeit is. 2014-ben ömlöttek a szintetikus kábítószerek a donyecki és luganszki területekre. Az ukrán rendőrség nem is foglalkozott a jelenséggel, az orosz nyomozók pedig nem dolgozhattak a határ túloldalán. Az orosz hatóságok azt gyanították, egy drogháború vette kezdetét, hogy ezzel destabilizálják Oroszországot és a Donbaszt. Moszkva rohamléptekkel fejlesztette a kábítószerellenes csoportjait és ez sikerhez is vezetett: 2014–2021 között több mint hétezer gyanúsítottat sikerült őrizetbe venni és vádat emelni ellenük. A kihallgatásokon kiderült, hogy közösségi médiákon, például a Vkontaktyén toborozták a drogfutárokat. A személyes elbeszélgetéskor a beszervezők felmutatták az ukrán SZBU-igazolványt és ezzel nyugtatták meg a leendő drogfutárt, hogy ők a titkosszolgálatnak dolgoznak és így nem fognak lebukni. Ha valaki elkezdett nekik dolgozni, nem volt visszaút, mivel akkor a családjukkal zsarolták meg őket, azzal, hogy megölik szeretteiket.
A KhimProm rájött, hogy megnövelheti a bevételeit, ha Oroszországon belül is droglaborokat épít ki. Voltak olyan sikeres laborok, amelyek napi harminc kilogramm szintetikus kábítószert állítottak elő, grammját kétezer rubelért – tizenháromezer forint – árulták ezeknek az anyagoknak. Orosz források szerint a drogpénzek egy részét ultrajobboldali csoportok finanszírozására használta fel az ukrán titkosszolgálat. A KhimPromot viszont Oroszországban napjainkra teljesen felszámolták, tagjaik legkevesebb hét évet ültek, ülnek majd le magas biztonságú orosz börtönökben.
Vezető kép: MTI/EPA/Zoja Su
Facebook
Twitter
YouTube
RSS