Minden elemében jogsértő az a bírság, amelyet a román csendőrség vetett ki az úzvölgyi magyar katonatemetőt békés élőlánccal védő egyik székelyföldi magyar politikusra, Grüman Róbertre – derül ki a portálunknak nyilatkozó jogászok, ifjabb Lomnici Zoltán és Gaudi-Nagy Tamás állásfoglalásából. A székely politikus akár kártérítési pert is indíthat a román karhatalom ellen a törvénytelen büntetés miatt.
Civilizált országokban nemigen fordulhat elő olyasmi, ami keleti szomszédunknál: a Hargita Megyei Csendőrség 3000 lejes (több mint 200 ezer forintos) pénzbírsággal sújtotta Grüman Róbertet, Kovászna Megye Tanácsának alelnökét, amiért őt tartják az úzvölgyi katonatemetőt múlt csütörtökön békés élőlánccal védő gyülekezés szervezőjének. A csendőrség szerint ugyanis két nappal előbb be kellett volna jelenteni a megmozdulást.
- Az aljasság és a barbarizmus netovábbja, hogy eközben a csendőröket és a temetőt békésen védő magyarokat bántalmazó, a temetőt megrongáló, sírokat meggyalázó román csőcselék egyetlen tagját sem vették őrizetbe, nem bírságolták meg, holott egy európai jogállamban már több tucat támadónak előzetes letartóztatásban kellene lennie – hiszen Úzvölgyében egy etnikai alapú, (államilag) szervezett, felfegyverkezve, csoportosan elkövetett gyűlöletbűncselekmény történt.
Grüman Róbert bicskanyitogató megbírságolása kapcsán a PestiSrácok.hu két jogász álláspontját kérte ki. Ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég Alapítvány jogi szakértője szerint „számon tartani is nehéz hány jogi normát sértett és sért meg Románia az úzvölgyi történésekkel összefüggésben”. Mint fogalmazott:
A bírság az ügy eddig megismert részleteinek fényében aligha tekinthető jogosnak és ésszerűnek, a román alkotmány és törvények szellemében sem tekinthető megalapozottnak, továbbá semmilyen nyomós társadalmi szükséglet nem igazolta a gyülekezési jog gyakorlása miatt kirótt büntetés súlyosságát.
A hatósági büntetés jogossága azért is megkérdőjelezhető, mert az érintett önkormányzati politikus szerint úgy állították ki az ő nevére a jegyzőkönyvet, hogy a csendőrség vélhetően azt feltételezte, a háromszéki önkormányzat gyülekezését ő szervezte – vagyis ezt a vélelmet elegendő indoknak tartották a büntetéshez. Az Emberi Jogok Európai Egyezménye 11. cikkének 1. pontja szerint „Mindenkinek joga van a békés célú gyülekezés szabadságához és a másokkal való egyesülés szabadságához, beleértve érdekei védelmében a szakszervezetek alapítását és az azokhoz való csatlakozásnak a jogát.” Ezen jog gyakorlásának a korlátozása bizonyos esetekben lehetséges, ha például veszélyt jelentene a közbiztonságra nézve, de
az Úzvölgyében történt temetődúlást megelőző békés magyar gyülekezés éppen hogy a közbiztonság megvédésének kísérleteként értelmezhető. A gyülekezési szabadság olyan alapvető demokratikus jog, amelyet nem lehet megszorítóan értelmezni, és az ezen alapvető emberi jog gyakorlása miatt kirótt, önkényes jellegűen aránytalan büntetés az alapvető jogával élni kívánó személy súlyos jogsérelméhez vezethet
– hangsúlyozta ifjabb Lomnici Zoltán.
Strasbourgban is megtámadható
Románia alkotmánya elvileg garantálja a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek nyelvhasználati jogát, ennek ellenére az új közigazgatási törvénykönyv tervezetéből kivették a kisebbségek anyanyelvhasználatát bővítő rendelkezéseket – mutatott rá ifjabb Lomnici Zoltán. Az alaptörvényük része továbbá a nemzeti kisebbségek komplex védelme, amelyet a román fél szintén „hatályon kívül helyezett” múlt csütörtökön. Az uniós alapszerződés, az Alapjogi Charta és az Emberi Jogok Európai Egyezménye is védi a nemzeti kisebbségek jogait – ezt a román hatóságok ugyanúgy figyelmen kívül hagyták, mint azt a 2008-as hadisírokra vonatkozó kétoldalú megállapodást, amelyet egyébként – úgy tűnik, egyoldalúan – Magyarország az elmúlt években következetesen betartott. Itt ráadásul nem csupán egy üres bilaterális egyezségről van szó, hiszen a dokumentum hivatkozik a háború áldozatainak védelmére vonatkozó 1949-ben kelt genfi egyezményre is. És akkor még nem beszéltünk a diplomáciai kapcsolatokról szóló, 1961-es bécsi szerződésről, amelyet Románia nagykövete útján is megsértett – emlékeztetett az alkotmányjogász.
A fentiek alapján a román hatóság eljárása jogsértő lehetett, és Grüman Róbert nem vagyoni kártérítésre is igényt formálhat a jogsérelem bírósági kimondása mellett. A bírságot nem csupán a román bíróságon, de Strasbourgban is meg lehet támadni, hiszen az ottani következetes bírósági gyakorlat nem megszorítóan, hanem kiterjesztően értelmezi a gyülekezéshez való jogot – emelte ki a szakértő.
Etnikai elfogultság
A bírságolás több tekintetben sem megalapozott, és a román rendőrség részrehajlásának, etnikai alapú elfogultságának a bizonyítéka – nyilatkozta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője. Emlékeztetett: ilyen visszaélésszerű bírságolást a Székely Szabadság Napján résztvevőkkel szemben is rendszeresen alkalmaznak. A jogász hangsúlyozta:
Az úzvölgyi temető előtt június 6-án megjelent székelyek a hősi halottak miatti, imákkal kísért temetői megemlékezésen vettek részt, ami nem bejelentésköteles rendezvény a román gyülekezési jogi szabályok szerint (sem). Ám ha mégis tüntetésnek tekintenék a rendezvényt, akkor az úgynevezett békés és spontán (gyors reagálású) tüntetésnek minősült, ami az Emberi Jogok Európai Egyezménye szerint jogszerű. Ugyanis a román temetőgyalázási akció hírére gyűltek össze a jelenlevők a törvényes bejelentési határidőn belül, ezért nem volt teljesíthető a bejelentés.
Gaudi-Nagy Tamás fölidézte a 2002. december elsejei Medgyessy–Nastase-koccintás elleni tiltakozásul a Kempinsky-szálló előtt spontán összegyűlt és a rendőrség által föloszlatott tüntetés esetét. A tömegoszlatásról végül 2007-ben az Emberi Jogok Európai Bírósága – Romániára is kiterjedően – rögzítette:
Az előre be nem jelentett, spontán, de békés és a közlekedés más útvonalon történő megoldását lehetővé tevő tüntetést feloszlatni a bejelentés hiánya okán nem lehet, és értelemszerűen büntetni sem lehet emiatt a szervezőket.
(Ebben az úgynevezett Bukta-ügyben néhai Grespik László, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvédje képviselte a sértetteket, az ő jogászi erőfeszítésének eredménye a „spontán tüntetés” jogintézményének meghonosítása az európai joggyakorlatban – P. T.) Gaudi-Nagy Tamás végül aláhúzta: mindezek alapján tehát a jogsértően megbírságolt Grüman Róbert számára indokolt lehet a jogorvoslat igénybevétele. A jogvédő felháborítónak nevezte, hogy az egyértelmű bizonyítékok ellenére a temetőgyalázást elkövető, illetve a csendőrökre és békés székelyekre támadó románok felelősségre vonása idáig elmaradt.
László Ferenc
2019-06-15 at 05:44
Politikai elemzés, a maszol.ro erdélyi lapban:
Moldovai elemző: Romániának el kell tűnnie a világtérképről.
Romániának el kell tűnnie a világ térképéről, ez az egyetlen megoldás a „román expanziós törekvések” megfékezésére – írta orosz nyelvű nr2.ru portálon Andrej Szafonov politikai elemző, a Moldovai Köztársaság parlamentjének volt képviselője. A tiraszpoli szeparatista rezsim egyik ideológusának számító elemző emlékeztet arra, hogy Oroszország és Ukrajna külügyminiszterei Cernăuţiban hamarosan megvitatják a moldovai–transznisztriai konfliktust. Szerinte a helyszínválasztás nem véletlen, mert Romániának Észak-Bukovinára vonatkozó területi követelései vannak. Az elemző úgy véli, a találkozó ideális alkalom lehetne arra, hogy Oroszország és Ukrajna koordinálják a román expanziós törekvések visszaszorítására irányuló erőfeszítéseiket.
„Szembe kell néznünk a valósággal. A román expanziós törekvésekkel szemben nem lehet félmegoldásokkal próbálkozni. Még ha Oroszországnak és Ukrajnának közösek is lesznek az álláspontjaik, nehéz meggátolni Ion Antonescu utódainak expanziós tendenciáit”, írja Szafonov, aki megoldást is javasol a „román kérdésre”. „Nyíltan ki kell mondanunk: az egyetlen mód egyszer és mindenkorra megszabadulni a román veszélytől az a román állam létezésének megszűnése és eltűnése a világ politikai térképéről” – fogalmaz elemző. Szerinte Románia „eltűntetéséhez” együtt kell működniük mindazoknak az államoknak, melyek szenvedtek Roménia miatt, vagyis Magyarországnak, Bulgáriának, Szerbiának, Ukrajnának, Oroszországnak és a Moldovai Köztársaságnak. Víziója szerint Magyarország megkapná az erdélyi „történelmi területeket”, a Moldovai Köztársaság egyesülne a román Moldvával, Ukrajna és Oroszország pedig átvenné ezen ország kisebbségek által lakott területeit, Dobrudzsa a bolgárokhoz kerülne stb.
Bocsánat, Sajnálom, Elnézést
2019-06-15 at 01:23
Halálom után én nem szeretnék ismeretlen román katona lenni.
Blanka
2019-06-14 at 20:09
Gondolom annak idején Gyulafehérvárott hasonló. kultúrtömeg kiáltotta ki amit kikiáltott. Mint a cigányok!Les femmes etaient particulierement ridicules et les hommes aussi dans la vallee d’Úz ./Röhejes volt az Úz völgyben nyomuló csürhe.
bl
2019-06-14 at 17:42
Ezek az ügyek akkor kezdődtek, amikor Orbánnak megromlott a kapcsolata Sorossal, 2011-2012 körül. Nem is fognak abbamaradni. A piszkálásra a végtelen nyugalom a válasz, meg a “röhögés”, meg a nyilvánosság. Az átlag románnak is elege lesz belőle, mert ettől nem fog jobban élni csak rosszabbul.
Mátyás
2019-06-14 at 15:13
Szaporodni és többségbe kerülni, ez az egyetlen, ráadásul békés megoldás. Más lehetőség nincs, soha sem fog nekünk senki sem igazat adni, amit elvettek nem fogják visszaadni.
aladin
2019-06-14 at 15:01
Azért büntettnek romániában mindenért, mert olyan nagy ott a nyomor, hogy amit lehet azért rögtön birságot vetnek ki, hogy minden szarért pénzt kaszáljanak be.
kivagyok!
2019-06-14 at 13:51
Strassburg, lári-fári.
Ideje lenne közelebb húzni a székünket Putyinhoz. A fényességes Nyugatban már bíztunk eleget. Ott csak a pénznek van ereje. Társaságban nagyon együttérzőek, szolidárisak, dobnak is pár eurót a nincsteleneknek, de csak azért hogy megnyugtassák a lelkiismeretüket, de a biznisz az biznisz, ha meg munka nélkül lehet vagyonhoz jutni, azt meg mégjobban szeretik. Egy nagy képmutatás egész Európa.
Hesslerezredes
2019-06-14 at 14:13
10/10!!
Hesslerezredes
2019-06-14 at 13:10
Tévedsz Miklós! Mivel ők úgy gondolják, hogy mi partnerek vagyunk a “túszjátszmában”, ezért játszák velünk azt. A ‘Váltságdíj’ (Ransom) amerikai filmben van az a megoldás, amiről beszélek analógiaként, tehát a megoldás: nemzetközi fórumok előtt visszakövetelni egész Erdélyt! Amíg ezt nem lépjük meg, és az oláhok nem szembesülnek azzal, hogy akár el is bukhatják Erdélyt, addig a nem vesznek vissza magukból.
Virágh László
2019-06-14 at 13:29
Egyetértek Hesslerezredessel!
Andromeda
2019-06-14 at 16:02
Ez a szomorú helyzet. Nem sebeket nyalogatni. Persze, Strasbourgban is meg KELL támadni az embertelen ítéleteket, még ha biztosak is lennénk, hogy elveszítenénk.
Vajda MIklós
2019-06-14 at 16:08
Persze. Nemzetközi fórumokon lehet visszakövetelni. De jelenleg nincsenek hozzá befolyásos partnerek, mint voltak 1938-ban. Arról nem is beszélve, hogy abban a pillanatban megszűnne a bizalom a visegrádi együttműködésben Magyarország iránt. Erre pedig most van a legnagyobb szükségünk. Mindazzal együtt, hogy a tótokban sem lehet megbízni, de most vannak közös érdekeink. Ez pedig a bevándorlás ellen megvédeni a maradék országot. jelenleg ez az elsődleges veszély. vegyétek észre, hogy az EU elsődleges célja az, hogy felszámolja a maradék Magyarországot. Aztán mit is kezdenénk a visszakapott országrésszel, amikor a román hadsereg 280 ezer fős, a magyar pedig most közelít a 30 ezerhez. Nem beszélve a demográfiai viszonyok száz év alatt történt megváltozásáról – hátrányunkra.
Andromeda
2019-06-14 at 17:03
Ez az, a románok akár 100 ezer magyart is meggyilkolhatnának, az EU csak annyit mondana, miért nem 200 ezret vagy 20 milliót. Az EU valóban Magyarország megsemmisítésén ügyködik. De még a Katalánok esetében is a spanyol központi kormány mögött állnak, 25 éves börtönbüntetés fenyegeti a katalán vezetőket, és az EU ezt támogatja!!!!! Ilyen szar náci gyilkos az EU és az egész világ.
Blanka
2019-06-14 at 19:45
Egyetértek!
Vajda Miklós
2019-06-14 at 12:53
Elhamarkodott és felelőtlen lépés lenne a román nagykövetet kiutasítani Magyarországról. Nem vagyunk abban a helyzetben, hogy a diplomáciai kapcsolatokat megszakítsuk velük, éppen az erdélyi magyarok miatt, és ezt ők pontosan tudják. Ezt én túszpolitizálásnak nevezem. Még a száz éves évforduló előtt végleg be akarják fejezni Trianont, és nekünk nincsenek kellő eszközeink velük szemben. Ráadásul mint ahogy annak idején a franciák, most az egész EU mögöttük áll.
Minden ellenlépésnek ez a kiindulási alapja.
Hesslerezredes
2019-06-14 at 12:46
A rohadt mocskos q.rva édesanyját az összes erdélyi magyar birtokosnak és ezer évig legyen átkozott a lelkük és haló poruk, amiért valaha is alkalmaztak román jobbágyot Erdélyben – minden ennek és csakis ennek az aljas és nemzetvesztő kapzsiságnak a folyománya a mai napig!!!! Átkozottak!!!!
Királytigris
2019-06-14 at 20:20
Ezredes Uram!
Amikor a magyar földesurak behívták ezeket Erdélybe, akkor még nem létezett nacionalizmus.
Nemesek voltak meg jobbágyok.
A király a nemességgel szövetségben vezette az országot, a jobbágy max. dolgozhatott, semmi joga nem volt. Ha nem viselkedett megfelelően, akkor még deresre is húzták. (Ezt kellene alkalmazni az összes temetőgyalázón!) Akkor senki nem gondolt még arra, hogy majd lesz egy Nagy Francia Forradalom, ahol többek között kitalálják a nacionalizmust.
Tehát ugyan valóban a magyar nemesség, hívta be Erdélybe a szőröstalpúakat dolgozni, de nem tudhatták előre, hogy ebből még baj lehet.