A Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BKK) közleménye szerint az M7-es autópálya 2003-ban, illetve 2004-ben történt bővítése során a Balatonkeresztúr határában megtalált bronzkori sírok csontanyagának archeogenetikai elemzése arra utal, hogy egy mindeddig ismeretlen népcsoport temetkezési helyét fedezték fel – írja az origo.hu. A portál azt írja, hogy az autópálya bővítését megelőző kutatófeltáráson Fábián Szilvia, a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Feltárási és Lelőhely-felderítési Osztálya vezetőjének irányítása mellett elvégzett ásatás tárta fel azt a bronzkori temetkezést, amelynek csontanyagát a HUN-REN BTK Archeogenomikai Intézetének kutatói vetettek részletes vizsgálat alá. A vizsgálat eredményéről 2023. szeptember 9-én a rangos Oxford Acdemic Molecular Biology and Evolution szakfolyóiratban jelent meg publikáció, Gerber Dániel vezető szerzőségével. A HUN-REN BTK Archeogenomikai Intézetében elvégzett komplex vizsgáltnak a csaknem ezeréves időtávlatban lezajlott népességtörténeti események feltárás volt az elsődleges célja – áll a Bölcsészettudományi Kutatóközpont közleményében.
A publikációban vizsgált és szénizotópos kormaghatározással az i. e. 2560-1620 közöttre datált temetkezések közül a legkorábbi a régészeti szakirodalomban Somogyvári-Vinkovci kultúrához tartozó sír. Szintén itt bukkantak rá a régészek arra az ugyanehhez a kultúrához tartozó másik, nyolc csontvázat tartalmazó sírra, amely – e korszakon belül – a legfiatalabbnak számít. E sírnak az az egyik legfőbb különlegessége, hogy a nyolc egyén testét a korszakra jellemző hamvasztásos temetkezési szokástól eltérően egyetlen közösségi gödörben hantolták el.
Az archeogenomikai vizsgálatok szerint a Somogyvár–Vinkovci kultúrához tartozó egyén harmadrészben az akkori dél-dunántúli őslakosok, kétharmad részben pedig a korszakban az Európát benépesítő, a kelet-európai sztyeppékről érkező és valószínűleg indoeurópai nyelveket beszélő népcsoportok egy korábban nem vizsgált, feltehetően a Baltikum térségéből származó ágának leszármazottja – áll a közleményben. Az általa képviselt populáció sokkal jobban hasonlít a modern balkánihoz, mint az őket nagyjából i. e. 2200 körül követő és a térségből kiszorító, az archeológiai szakirodalomban Kisapostagi-kultúrának nevezett közösséghez tartozó népességhez. Ez az újonnan érkezett népesség – a 11 csontvázas temetkezés teljes genomelemzése alapján –, európai viszonylatban a korszakban egyedülállóan magas ősi, vadászó-gyűjtögető genetikai örökséggel rendelkezett – hangsúlyozza a BKK közleménye.
A teljes cikk ITT olvasható el.
odu
2023-09-14 at 13:09
Mészárlásnak tűnik, tömegsír.
Vitéz Nagyváradi John Connor
2023-09-14 at 11:40
Igen:
https://www.tiktok.com/@lechnerzsolt/video/7249511989351894299?_d=secCgYIASAHKAESPgo82pMbRxRsra2Zq5Vy14IX7ALq8jKlrn6OMVdoNWqWnZdXg5UUETVdeRselUgBThE%2F8sTvVfVJX8ORBMPXGgA%3D&_r=1&aweme_type=150&checksum=7eda7a981777d8151f8bab865e6f772acd002f43fdea0dce4fcd102bcf12c428&pic_cnt=1&preview_pb=0&sec_user_id=MS4wLjABAAAAwiUAg7m3F1sqrrerkq4WZv78Z73GmXymphwD5At3QXWS9d3dq9usUBcsj9JXYs0-&share_app_id=1233&share_item_id=7249511989351894299&share_link_id=9007a819-94d8-41ab-846d-11e892423bd1&sharer_language=hu&social_share_type=0&source=h5_m×tamp=1694683511&u_code=e8fj54mjg4m167&ug_btm=b7360%2Cb2878&ugbiz_name=Unknown&user_id=7246914709478933530&utm_campaign=client_share&utm_medium=android&utm_source=more
Ungarn über alles !
2023-09-14 at 08:41
mint ahogy kiderítették, hogy az Egyiptomi piramisok sem azok-aminek eddig mondták, és 10-20 ezer évvel korábban az UFO-k építették
Enteriőr
2023-09-14 at 08:17
De lefalább mozogtak egy kicsit aznap.
Baktria
2023-09-14 at 07:13
Dr. Török Tibor új, tudományos előadása a honfoglaló magyarok archeogenetikai kutatásáról
https://www.youtube.com/watch?v=6tjGxX-4ZZA&t=2570s
1.A régészeti származástan (archeogenetika) alapján eleink elei a kora rézkori ázsiai előszkíták közé tartoznak, akiknek voltaképp minden népe valamely szibériai-sztyeppei turáni ősnép keveréke. Ez azt jelenti, hogy az előszkítáknak az indo-iráni mellett az ugor-szamojédek is alkotói a kezdetektől!
2.Dr. Kásler Miklós professzor úr kutatásai kimutatták, hogy az Árpádház azon hun Turulháznak a nemes hajtása, mely Kr. e. 2500 éve az iráni (árja) Baktria-Margiana (BMAC) kultúrából indult.
Baktria
2023-09-14 at 07:07
Előszkíta Bronzkor a Kárpát-medencében, Nyugat-Európában és a Dél-Kelet-Uralnál:
Az előszkíta jamnaja lovasok, a Don folyó tájékáról indulván először a Duna mentén (Moldovában és a Havasalföldön) jelennek meg, majd egy részük a Balkánon keresztül az anatóliai sztyeppére vonul. Huszka József írja „A magyar turáni ornamentika története” című művében: „Mikéné, Thirint, Kréta, Ciprus görögök előtti lakossága a hun-avar-magyar régi iparművészet emlékeinek a műformáival élt”. A következő lépésben, Kr.e. 3500 körül már a Tisza-mentén is hatalmas királysírokat emelnek. Ezen kurgánok megalkotásához – a korabeli eszközökkel – több százezer, ha nem, millió munkaóra szükséges! Benyomásunk szerint eme magasrendű szellemiségre kitalált „gödörsíros kultúra” („Pit-grave culture”) régészeti elnevezés többet jelenthet egyfajta, gőgös-lefitymáló felszínességnél. A mélyedésekbe hevenyészve elkapart holtestek képzete ugyanis lefelé mutat. Ellenben a Napot Világkirályként tisztelő, királysír-piramisokat emelő tekintet az Ég, a Teremtő felé irányul. Ebből kifolyólag, ezen elnevezés előtérbe helyezése a mondanivaló megfordításának, így a szellemi tájékozódás összezavarásának a szándékát is fölvetheti (René Guénon: „A szimbólumok megfordítása”).
– Dr. Török Tibor régészeti genetikus (archeogenetikus) szerint a kárpát-medencei jamnaják békésen rétegzik fölül, az amúgy fejlett kultúrájú, a korban páratlan méretű, néhol 4000 fős városállamokban lakó őslakosságot, ami korábbi kapcsolatokat sejtet. Más tájékokon viszont jobbára kemény harccal vívják ki uralmukat (kurgán inváziók). Az ógermán regék talán nem véletlenül hívják ezt az időszakot „a farkasok és fejszék korának”. A harciasság mellett azonban másfajta szellemi hatásuk is megjelenik. Mindezt az Odin egyisten hit, Jörg Földanya-Boldogasszony, a rúna rovásírás, a Thor kovács-táltos, vagy a színvonalas díszítőművészet átvétele is bizonyítja. Szárba szökken a „zsinegdíszes kerámia” kultúrája, mely szinte egész Nyugat-Európára, Skandinávia déli részére és a Baltikumra kiterjed. Természetesen jelentős genetikai nyomot is hagynak, olyannyira, hogyha manapság valakinél mondjuk „holland” gént mutatnak ki, akkor – esetleg korán örül globalista ihletettségű honfitársunk, mivel – könnyen meglehet, hogy ez eurázsiai előszkíta eredetre utal.
Azonban mivel a nyugat-európai növénytakaró nem igazán kedvez a nomadizálásnak, így az elit jamnaja népesség nagyrésze visszatér az eurázsiai sztyeppére, méghozzá a Dél-Kelet Ural tájaira. Itt egyesülnek Don-vidékről érkező testvéreiknek jóval jelentősebb létszámú közösségeivel és megvetik a később messze földön híressé váló, kora bronzkori előszkíta Szintasta kultúra alapjait (~Kr.e. 2200-1800). Mindazonáltal ezen magasrendű műveltség megalkotásában – a bronzművességet művészi szintre emelő – előugor őseink is jeleskednek. Annál is inkább, mert a jamnaják és az előugrok nem ismeretlenek egymás számára. Hozzávetőlegesen egy évszázaddal korábban, a doni előszkíta jamnaja birodalom lovasai megalapítják a Kazahsztán, Dél-Szibéria és Tádzsikisztán között elterülő Afanaszjevo (~Kr.e. 2300-1500) kultúrát is, mely mintegy kölcsönhatásra lép a dél-szibériai, túvai-minuszinszki medence Okunyev kultúrájával, a mi óugor-ószamojéd őshazánkkal (Juha Janhunen: „A legkeletibb uráliak”).
gács
2023-09-14 at 04:16
Csak azt tudnám, hogy a régészeti leletek alapján hogyan valószínűsíthették a beszélt nyelvet? Maradtak a sírban hangfelvételek is?